„A mesterséges intelligencia gyors ütemben alakítja át az egészségügyet, és példa nélküli lehetőségeket kínál a diagnózis, a kezelés, valamint az egészségügyi rendszerek hatékonyságának javítására szerte Európában. Ugyanakkor integrálása a klinikai gyakorlatba olyan összetett – biztonsággal, etikával, irányítással és méltányossággal kapcsolatos – kérdéseket vet fel, amelyek gondos és összehangolt szakpolitikai válaszokat igényelnek. Egyebek mellett ez a fő megállapítása annak a dokumentumnak, amelyet az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége közösen készített el. A jelentésről az MTA-t mindkét szervezetben képviselő Kosztolányi György akadémikus készített összeállítást az mta.hu számára.
Hosszas előkészítést követően 2026. szeptember 30-án hozta nyilvánosságra dokumentumát két nemzetközi akadémiai szervezet, (European Academies Science Advisory Council, EASAC) és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége (Federation of European Academies of Medicine, FEAM). A csaknem 100 oldalas anyag elkészítését elismert szakemberekből álló munkacsoport végezte a tagakadémiák folyamatos bevonásával és felügyeletével.
Az EASAC és a FEAM közös jelentése ide kattintva olvasható.
Az összeállítás az egészségügy minden lényeges területét érinti – így az orvosi képalkotó és diagnosztikai szolgáltatásokat, a virtuális betegellátást, az orvosi/egészségügyi kutatást, gyógyszerfejlesztést, rehabilitációt, népegészségügyi-közegészségügyi gyakorlatot, az adminisztratív alkalmazásokat –, nagy hangsúlyt fektet továbbá az analitikai és klinikai validálásra, a személyes adatok védelmére és biztonságára, az etikai szempontokra, foglalkozik a biztonsági kockázatokkal és kiberfenyegetésekkel, és kiterjed a teljes egészségügyi ökoszisztémára, beleértve a gazdasági és oktatási tevékenységet is.
A dokumentum abból indul ki, hogy a mesterséges intelligencia (MI) gyors ütemben alakítja át az egészségügyet, és példa nélküli lehetőségeket kínál a diagnózis, a kezelés, valamint az egészségügyi rendszerek hatékonyságának javítására szerte Európában. Ugyanakkor integrálása a klinikai gyakorlatba olyan összetett – biztonsággal, etikával, irányítással és méltányossággal kapcsolatos – kérdéseket vet fel, amelyek gondos és összehangolt szakpolitikai válaszokat igényelnek.
A jelentésben ismertetett bizonyítékok egyértelművé teszik, hogy az egészségügyi MI nem tekinthető pusztán technológiai innovációnak. Sikeressége olyan tényezőkön múlik, mint a szilárd klinikai validálás, a kiváló minőségű és reprezentatív adatok, a hatékony irányítás és felügyelet, valamint az egészségügyi szakemberek és a betegek érdemi bevonása. E feltételek hiányában fennáll a kockázata annak, hogy az MI súlyosbítja a meglévő egyenlőtlenségeket, új kockázati tényezőket teremt, vagy nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.
A jelentéssel az EASAC és a FEAM könnyen hozzáférhető áttekintést és segítséget kíván nyújtani az európai politikai döntéshozóknak, a szabályozó hatóságoknak, az egészségügyi vezetőknek és az egyéb érdekelt feleknek a felelősségteljes innováció előmozdításához. Ajánlásokat fogalmaz meg, segítve az átállás folyamatát. Egy olyan összehangolt európai megközelítés szükségességét hangsúlyozza, amely ötvözi a szigorú értékelést, az átjárható adat-ökoszisztémákat, a készségekbe és kapacitásokba való folyamatos befektetést, valamint az egyértelmű elszámoltathatósági struktúrákat.
A dokumentum részletesen foglalkozik az MI betegeket érintő hatásával. Az egészségügyre vonatkozó MI-törvény jellemzően „magas kockázatúnak” minősíti az MI-eszközök használatát, tekintettel a betegek egészségére és életére gyakorolt lehetséges hatásukra, biztosítva a szigorú biztonsági, pontossági és etikai normák betartását (EC 2025). A betegek jóllétének védelme érdekében elengedhetetlen, hogy az MI-rendszerek átláthatóak és felelősségteljesek legyenek, és szigorú klinikai validációnak legyenek kitéve erős mechanizmusokkal a betegek beleegyezésére, biztonságára és jogorvoslatára vonatkozóan. A validálásnak konkrétan magában kell foglalnia a szigorú tesztelést és az egyértelműen meghatározott teljesítménymutatókat, biztosítva az adatok eredetének átláthatóságát az eredmények reprodukálhatósága és a megbízhatóság érdekében. A validálási stratégiáknak figyelembe kell venniük az emberi tényezőket is, beleértve a klinikai munkafolyamatokba való integrációt, a kognitív terhelés felmérését és az MI által generált eredmények magyarázhatóságát.
A dokumentum kitér az Európa-szerte meglévő regionális különbségekre a digitális infrastruktúra, a beruházási kapacitás, a szabályozási felkészültség és a munkaerő szakértelmének egyenlőtlenségeiben. Ezért a kiegyensúlyozott fejlődéshez és a mesterséges intelligencia méltányos integrációjához EU-szintű koordinációra és célzott támogatásra van szükség.
Jelentésük zárásaként az EASAC és a FEAM három sürgős, általános üzenetet és tíz szakpolitikai ajánlást fogalmazott meg. Ezek együttesen arra szólítanak fel, hogy az MI-rendszerek felelősségteljes használata váljon szerves részévé az európai egészségügynek. Az MI széles körű integrációja az egészségügyi ökoszisztémába alapjaiban határozza meg újra az egészségügyet. E folyamat középpontjában a digitálisan felkészült munkaerő fejlesztése áll; mely célt a tantervek korszerűsítésével és a folyamatos szakmai továbbképzéssel kell elérni, biztosítva, hogy az MI-vel kapcsolatos jártasság a teljes szakmai pálya során megmaradó kompetencia legyen. Ennek érdekében az MI-alkalmazásokat proaktívan kell kezelni egy fenntartható, előretekintő egészségügyi stratégia részeként.
Kosztolányi György
az MTA rendes tagja
az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért elnöke”
Forrás:
Mesterséges intelligencia az európai egészségügyben – Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége közös jelentése; Kosztolányi György; Magyar Tudományos Akadémia; 2026. október 2.
Artificial Intelligence in European Healthcare; EASAC–FEAM report, EASAC–FEAM; ISBN 978-3-7001-5315-3
