„A generatív mesterséges intelligencia (AI) gyors térnyerése alapvetően alakítja át a munka világát, a szakértelem szerkezetét és a tudás társadalmi újratermelődésének mechanizmusait. Az AI nem egységes technológiai erőként jelenik meg, hanem eltérő technológiai pályák együttese formájában alakítja át a munkafeladatokat, a kompetenciaigényeket, a karriermechanizmusokat és az ember–AI együttműködés formáit. A tanulmány célja egy integrált fogalmi keret kialakítása, amely rendszerszinten értelmezi az AI által vezérelt munkaerőpiaci, szakértelem- és oktatási átalakulásokat. A kutatás konceptuális és bibliometriai megközelítést alkalmaz. A szakirodalom szintetizálását Scopus-alapú trendvizsgálat egészíti ki, amely tizenegy, az AI munkaerőpiaci hatásaihoz kapcsolódó kulcsfogalom időbeli fejlődését vizsgálja 2000 és 2025 között. Az eredmények szerint az AI hatásai nem lineáris technológiai helyettesítési folyamatként, hanem egymással kölcsönhatásban álló társadalmi-technológiai dinamikák részeként értelmezhetők. A munkafeladatok átrendeződése módosítja a kompetenciastruktúrákat, átalakítja a szakmai fejlődési mechanizmusokat, miközben új ember–AI együttműködési formákat hoz létre. Az elemzés rámutat arra, hogy az AI hosszú távú hatásai szorosan összefüggenek a szakmai tudás újratermelődésével és az intézményi alkalmazkodás minőségével. A tanulmány hozzájárul egy integrált fogalmi keret kialakításához és az AI-hatások intézményi beágyazottságának értelmezéséhez.”
Forrás:
A munka, a szakértelem és a tudás újratermelődésének AI-alapú átalakulása: integrált fogalmi keret; Sasvári Péter, Hajdú Noémi, Makó Csaba; Statisztikai Szemle; 104. évfolyam, 9. szám; DOI: 10.20311/stat2026.09.hu0795; 795–817. oldal; 2026. szeptember 30. (PPDF)
