„Az új ír javaslat 159 milliárd euróval csökkentené az EU költségvetését
Az ír uniós tanácsi elnökség csökkentései a versenyképességet és a fejlesztési segélyezést sújtják, miközben megkímélik a mezőgazdasági és regionális forrásokat.
A szombaton bemutatott új terv szerint az unió következő hétéves költségvetése 159 milliárd euróval lenne kisebb a Bizottság eredeti javaslatánál.
A tárgyalásokat irányító ír uniós tanácsi elnökség a 2028–2034 közötti teljes költségvetés mintegy 8 százalékos csökkentését javasolta, hogy eleget tegyen a jelentős kiadáscsökkentést követelő, Németország vezette országcsoport igényeinek.
Az ír tárgyalási keretdokumentum, az úgynevezett negobox, folyó áron 122 milliárd eurós csökkentést irányoz elő a ciprusi elnökség által júniusban bemutatott előző keretdokumentumhoz képest. A javaslat feszült vitákat vetít előre az EU 27 vezetőjének jövő heti csúcstalálkozóján.
Az unió megosztott: a takarékosságpárti országok több száz milliárd eurót faragnának le a tárgyalóasztalon fekvő, közel 2000 milliárd eurós javaslatból, míg a déli és keleti tagállamokból álló rivális tábor, a Kohézió Barátai csoport ellenzi a csökkentéseket.
A Kohézió Barátainak tett engedményként Írország teljesen megkímélte a csökkentésektől a mezőgazdasági termelők támogatásait és a regionális támogatásokat. Ezek a teljes költségvetés felét teszik ki, és politikailag érzékeny területeknek számítanak.
Ehelyett a csökkentések zöme a külföldi segélyezést érintette, amelyre 38 milliárd euróval kevesebb jutna; a versenyképességi kiadásokat 75 milliárd euróval, az EU igazgatási költségeit pedig 10 milliárd euróval csökkentenék.
Dublin emellett megszüntetné az „EU Facility cushion” néven ismert tartalékkeretet is, amely lehetővé tette az Európai Bizottság számára, hogy a hétéves költségvetési ciklus során pénzügyi forrásokat mozgósítson előre nem látható vészhelyzetek kezelésére.
A tárgyalásokat vezető Thomas Byrne ír Európa-ügyi államminiszter a 27 ország közötti kiegyensúlyozott kompromisszumként védte meg a javaslatot.
„Megvédtük… az Unió hagyományos szakpolitikáit, amelyek nagyon fontosak az Európai Unió és az egységes piac számára. Ugyanakkor határozottan a jövőre is tekintünk” – mondta Byrne az újságíróknak.
Az ír javaslat azonban várhatóan nem elégíti ki a takarékosságpárti országokat, amelyek korábban óva intettek az olyan új, uniós szintű prioritások aránytalan csökkentésétől, mint a versenyképesség, a védelem és a fejlesztési támogatások.
„Az ír javaslat csalódást okoz, és még csak közel sem áll egy elfogadható kompromisszumhoz. A többéves pénzügyi keret (MFF) kiadásainak a jelenlegihez képest meredek emelkedése megfizethetetlen és pénzügyileg teljesen tarthatatlan. Azzal, hogy a 20. század szakpolitikai prioritásait részesíti előnyben, a javaslat nem készíti fel az EU-t a 21. századra” – mondta egy uniós diplomata.
Hozzátette: „Ez a tárgyalási keretdokumentum nem szolgálhat a tagállamok közötti megállapodás alapjául. Sürgősen több pénzügyi realitásérzékre és kevesebb pénzügyi ábrándozásra van szükségünk.”
Németország és szövetségesei bírálták az előző, ciprusi tanácsi elnökséget, amiért a júniusi tárgyalási keretdokumentumban mindössze 32 milliárd eurós csökkentést javasolt.
Az új keretdokumentumot az Európai Parlamenttel is nehéz lesz elfogadtatni.
„Az ír elnökség kevés előrelépést hozott, érdemi új megoldásokat nem kínált, és gyengébb költségvetést eredményezett” – írta Siegfried Mureșan, az Európai Néppárt költségvetési tárgyalója a javaslat közzététele után röviddel kiadott nyilatkozatában.
Hozzátette: „A Parlament nem blöfföl: az ír elnökség által javasolt költségvetés nem kapja meg a hozzájárulásunkat.”
Az EU 27 tagállamának uniós nagykövetei vasárnapi ülésükön reagálnak a tárgyalási keretdokumentumra, és előkészítik a vezetők csütörtöki megbeszélését is.
A kormányok igyekeznek még az év végéig megállapodni egymással a költségvetésről, mielőtt a franciaországi, lengyelországi és olaszországi választások megzavarhatnák a tárgyalásokat.
Adóügyi módosítások
Az ír elnökség nem változtatott érdemben azon az öt új uniós szintű adót, illetve saját forrást tartalmazó csomagon, amelyet a Bizottság tavaly javasolt, és amely összesen 66 milliárd euró bevételt teremtene a költségvetés számára.
Ez csalódást okoz többek között Franciaországnak, amely nyomást gyakorolt Dublinra, hogy a lehetséges bevételek növelése érdekében a tárgyalási keretdokumentumba vegye fel az Európai Parlament által javasolt, a digitális óriásvállalatokat, az online szerencsejátékot és a kriptovállalkozásokat terhelő adókat is.
A Bizottság egyes elképzeléseit – köztük a CORE néven ismert vállalati adót és a szennyező vállalatokat terhelő adót (ETS) – az uniós kormányok már több mint egy éve vitatják a tárgyalásokon, ezért megvalósulásukat valószínűtlennek tartják.
Bár nyomás nehezedett rá, hogy hagyja el a legtöbbet bírált lehetőségeket, Írország mind az öt adót a tárgyalóasztalon tartotta, és csupán technikai módosításokat javasolt az ellenállás leküzdésére.
Azt javasolta, hogy az ETS-hozzájárulásokat fokozatosan vezessék be azokban a szegényebb országokban, amelyeket az adó aránytalanul súlyosan érint. Emellett növelné a legtöbb kormány által elfogadott karbonvám bevételeiből az uniós költségvetésbe jutó összegeket.
A saját források körüli feszültségek a vezetők csütörtöki megbeszélésén éleződnek majd ki. António Costa, az Európai Tanács elnöke közölte: az ülésen szeretné „rögzíteni” azoknak a lehetséges adóknak a csomagját, amelyeket a kormányok elfogadhatónak tartanak.
”
Forrás:
EU budget slashed by €159B in new Irish proposal; Gregorio Sorgi; Politico; 2026. október 10.
