Skip to main content

Találat: Európai Parlament – 2024-2029

Az Európai Parlament megvitatta az Európai Unió helyzetét: gazdaság, biztonság, klíma, közösségi média

„Az Európai Unió helyzetéről szóló vitán az EP-képviselők és Ursula von der Leyen megvitatták az Európai Bizottság elmúlt évi munkáját, és az EU előtt álló legsürgetőbb kihívásokat. A vitát megnyitó Roberta Metsola, a Parlament elnöke közölte: „Uniónk mindig is azért tudott előrelépni, mert az emberek hajlandóak voltak kockázatot vállalni, amikor a helyzet megkövetelte, és a bizonytalanságot lehetőséggé alakították. Az emberek olyan Uniót várnak, amely többet tesz azért, hogy megvédje és támogassa őket, és kiálljon mellettük – a biztonság, a versenyképesség, a megfizethető...

Read more

EU ETS: az Európai Unió Tanácsa megállapodott az energiaigényes ágazatok kibocsátásáthelyezéssel szembeni védelmét célzó intézkedésről

„A Tanács a mai napon kialakította álláspontját arról a felülvizsgált jogszabályról, amelynek célja, hogy 2026 és 2030 között növelje az ingyenes szén-dioxid-kibocsátási egységek mennyiségét azokban az ágazatokban, amelyekben alkalmazni kell az ETS keretébe tartozó hő- és tüzelőanyag-referenciaértékeket. Az energiaigényes ágazatokról van szó. Ezek jobban ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának, a jogszabály-módosítás pedig abban hivatott segíteni, hogy versenyképesek tudjanak maradni. A módosítás az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) szélesebb körű reformjának részét képezi. A tagállamok (az állandó képviselők szintjén) megállapodtak abban, hogy...

Read more

Hogyan képviselhetők eredményesebben a magyar települések és régiók érdekei az Európai Parlamentben?

„Megjelent Brucker Balázs friss szakpolitikai elemzése, amely azt vizsgálja, hogyan képviselhetők eredményesebben a magyar települések és régiók érdekei az Európai Parlament döntéshozatali folyamataiban. Az Európai Parlament a szubnacionális érdekek uniós szintű megjelenítésének egyik legfontosabb intézménye. Demokratikus legitimációja, szervezeti nyitottsága és sokszintű működése révén képes hidat képezni a helyi és az európai döntéshozatal között. A különböző formális, félformális és informális csatornák együtt olyan komplex érdekérvényesítési rendszert alkotnak, amelyben a helyi és regionális szereplők hatékonyan tudják képviselni saját érdekeiket az uniós politikai térben.” Forrás:...

Read more

Éltanulóból különutas – Mit rontott el Magyarország az EU-tagság első két évtizedében?

„Van abban valami szimbolikus, hogy 2026. május 9-én, Európa napján alakult meg az új Országgyűlés és új politikai ciklus kezdődött Magyarországon. Ez nemcsak belpolitikai fordulópont, hanem alkalom is arra, hogy huszonkét év EU-tagság után mérleget vonjunk, és szembenézzünk a ténnyel: a csatlakozáskor joggal remélt politikai, gazdasági és stratégiai felzárkózás elmaradt, miközben maga az Európai Unió is történelmi átalakuláson megy keresztül. A következő évek döntései – az integráció mélyítéséről, a bővítésről, a közös költségvetésről vagy a védelempolitikáról – évtizedekre meghatározzák majd Magyarország mozgásterét....

Read more

Mesterséges intelligencia: az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament megállapodott a szabályok egyszerűsítéséről és ésszerűsítéséről

„A Tanács elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói a mai napon ideiglenes megállapodásra jutottak arról a javaslatról, amelynek célja a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó bizonyos szabályok észszerűsítése. A javaslat az EU egyszerűsítési menetrendjébe tartozó úgynevezett „hetedik omnibusz” jogalkotási csomag része. A csomag két rendeletjavaslatot tartalmaz, amelyek célja az EU digitális jogszabályi keretének és a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok végrehajtásának az egyszerűsítése. „A mesterséges intelligenciáról szóló rendelettel kapcsolatos mai megállapodás jelentős mértékben támogatja a vállalkozásainkat, hiszen csökkenni fognak a rendszeres adminisztratív költségek....

Read more

12 órás maratoni vita után sem sikerült megegyeznie az uniós MI-szabályozásról

„Kedden az Európai Unió tagállamai és az Európai Parlament 12 órán keresztül vitázott arról, hogy mit változtassanak a szervezet mesterségesintelligencia-szabályozásában (MI-rendelet), de nem sikerült megegyezniük egymással, írja a Next Web. A tárgyalásokat májusban folytatják majd. A kérdés leginkább az volt, hogy a fogyasztói termékekbe beágyazott, magas kockázatú MI-rendszerek – például orvostechnikai eszközök, játékok, okosautók vagy ipari gépek – mentesüljenek-e a világ legszigorúbb MI-szabályozásának további következményei alól. Az Európai Parlament azt szorgalmazta, hogy ezekre a rendszerekre elegendő legyen a már meglévő ágazati szabályozás...

Read more

Uniós költségvetés: a kihívásokhoz igazodó hétéves keretre van szükség – Európai Parlament

„* A pénzügyi keret legyen az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,27 százaléka, és a hiteltörlesztés költségeit kezeljék külön * Fontos támogatandó terület a védelem és a versenyképesség, de továbbra is fenn kell tartani a kohéziós és mezőgazdasági célú finanszírozást * Az egyszerűsítés nem mehet az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a demokratikus felügyelet rovására * A következő költségvetés elfogadásakor évi mintegy 60 milliárd eurót hozó új bevételi forrásokról kell gondoskodni Kedden a Parlament meghatározta, milyen álláspontot képvisel majd a többéves pénzügyi keret (MFF)...

Read more

Fegyelem vagy ambíció? Az uniós költségvetés körüli politikai törésvonalak a következő ciklusban

„Az uniós költségvetés körüli politikai törésvonalak a következő ciklusban A Bizottság és a Parlament álláspontja közötti különbségek az európai integráció irányáról is árulkodnak. Az Európai Parlament április 15-én tette közzé az Európai Unió 2028–2034-es időszak többéves pénzügyi keretére vonatkozó javaslatát, amelyről április 27-én fognak szavazni. A dokumentum még nem tekinthető véglegesnek, de feltárja az Európai Parlament által lényegesnek tartott prioritásokat. Ha a Bizottság és az Európai Parlament javaslatait összehasonlítjuk, látható, hogy két intézmény nemcsak a számokban nem ért egyet, hanem mélyebb, az...

Read more

Átrendeződő uniós források – Ki nyer és ki veszít a 2028 utáni költségvetési korszakban?

„Ki nyer és ki veszít a 2028 utáni költségvetési korszakban? A 2028–2034-es többéves pénzügyi keret (MFF) az Európai Unió költségvetési rendszerének átfogó átalakítását jelzi: a mintegy 1,8–2 billió eurós keretben a kohéziós logika helyét egyre inkább a versenyképességi fókusz veszi át, különösen az olyan közvetlen források és új eszközök, mint az Európai Versenyképességi Alap révén. A forráselosztás egyre inkább teljesítmény- és kiválóságalapúvá válik, ami a jelenlegi adatok szerint – ahol a közvetlen uniós támogatások 65–70%-a a fejlettebb nyugat-európai régiókban koncentrálódik – tovább...

Read more

Az Európai Parlament az uniós MI-rendeletről (AI Act): a hatálybalépés elhalasztása, a „lemeztelenítő” alkalmazások betiltása

„* Az Európai Parlament egyértelmű határidőket javasol a magas kockázatú MI-rendszerek szabályozására * Nagyobb mozgástér a vállalatoknak, célzott támogatás a növekedésben lévő cégeknek (small mid-cap enterprises) * Az MI-rendelet előírásai rugalmasabban alkalmazhatók lehetnek az ágazati szabályozás alá tartozó termékeknél Az Európai Parlament támogatja a mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós szabályok egyszerűsítését, és egyértelmű alkalmazási határidőket javasol a magas kockázatú rendszerekre vonatkozó követelmények bevezetésére. A képviselők emellett új tilalmat vezetnének be az MI-alapú úgynevezett „lemeztelenítő” (nudifier) alkalmazásokkal szemben. Az EP csütörtökön 569 igen szavazattal,...

Read more
Page 1 of 2 1 2