„Kemény kritikát fogalmazott meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Balaton védelméért felelős állami szervek munkájáról: bár a tó turizmusa a honvédelmi vagy az oktatási kiadásokkal összemérhető GDP-t termel, a klímaváltozás ellenére még a mesterséges vízpótlás lehetőségét sem mérték fel. A jelentés szerint 2000 óta tíz alkalommal is negatív volt a Balaton természetes vízkészletének változása, a minisztériumi döntések elmaradása miatt pedig ma sem biztosított a tó tartósan jó állapota.
…
A javaslatok között kiemelték: a számvevőszék kezdeményezte, hogy az irányítói döntéseket a jövőben szabályszerűen, valamint célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontokat is figyelembe véve készítsék elő és dokumentálják.A számvevőszék azt is javasolta, hogy a klímaváltozás okozta kihívások kezelésére hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek segítenek megoldani a vízmennyiséget és a vízminőséget érintő problémákat. Ennek érdekében azt szeretnék, ha a vízmennyiséggel és a vízminőséggel kapcsolatos kutatási eredményeket felhasználnák a szakpolitikai döntések előkészítésében.
Felmérnék, szükség van-e mesterséges vízpótlásra, és hogyan lehetne megvalósítani, valamint felülvizsgálnák a vízszintszabályozást és a vízügyi monitoringot.
A számvevőszék javasolta továbbá a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer rekonstrukcióját is. Végül a Balaton vízmennyiségének és vízminőségének védelmét szolgáló pénzügyi források felülvizsgálatát is kérték – ismertették, kérve ezekhez a vízgazdálkodásért és -védelemért felelős miniszter intézkedését.
…
A vizsgálat szerint a vízügyi igazgatás irányításáért felelős minisztérium feladatellátása nem volt eredményes. A Balatonnal kapcsolatos vízgazdálkodási és vízvédelmi munkát nehezítette, hogy a felelős minisztérium nem hangolta össze a tóval kapcsolatos kutatási eredmények hasznosítását.Emellett az éghajlatváltozás egyre nagyobb kihívásai ellenére sem készült átfogó, ágazati szintű elemzés arról, hogy szükség lehet a Balaton mesterséges vízpótlására, és ha igen, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre. A vízügyi igazgatási szervek munkáját az is nehezítette, hogy a Balaton jó állapotának eléréséhez és fenntartásához szükséges cselekvési irányokat kijelölő tervekről és előterjesztésekről több esetben nem született irányítói döntés. A döntések elmaradásának, illetve a dokumentált visszajelzések hiányában a vízügyi igazgatásért felelős szervek jellemzően csak a saját hatáskörükbe tartozó kérdésekben, valamint a döntően uniós forrásból megvalósított projektek keretében tudtak eredményeket elérni.
A közel 60 oldalas jelentés szerit a vízügyi igazgatásért felelős szervek célként fogalmazták meg a Balaton jó állapotának elérését, illetve fenntartását, de a megtett intézkedések nem eredményezték egyes vízmennyiségi- és minőségi problémák megszüntetését, valamint a klímaváltozás kockázatainak maradéktalan kezelését. Ezen belül elmaradt a külső vízpótlás szükségességének, illetve lehetőségeinek felmérése…”
Forrás:
Lesújtó jelentést adott ki az ÁSZ a Balatonról: elmaradtak a döntések, a mesterséges vízpótlás lehetőségét sem mérték fel; Kreivich Orsolya; Economx; 2026. november 13.
Fókuszban a Balaton vízmennyiségi és -minőségi problémáinak kezelése; Állami Számvevőszék (ÁSZ); 2026. november 13.
A természetes vizek védelmével kapcsolatos állami feladatok – A Balaton jó állapotának fenntartása érdekében tett intézkedések értékelése; Jelentés, 26131; Állami Számvevőszék (ÁSZ); 2026. november 13. (PDF)
