„Az Egészségügyi Minisztérium a mai napon nyilvánosságra hozza azt a hat dokumentumból álló tanulmánysorozatot, amelyet a Boston Consulting Group (BCG) az előző kormányzat megbízásából készített a magyar egészségügy átalakításáról. A publikációval kapcsolatban az Egészségügyi Minisztérium a BCG-vel is lefolytatta a szükséges egyeztetéseket. A 2020-as Projekt Hippokratész tanulmány és vezetői összefoglaló megrendelésének dokumentált díja önmagában bruttó 352 440 000 forint volt. Az anyagokból egyértelműen kiderül, hogy az Orbán-kormány legkésőbb 2020-ban részletes képet kapott az egészségügy súlyos problémáiról, mégsem adott rájuk következetes, átfogó és nyilvánosan megvitatott kormányzati választ.
Teljes terjedelem a transzparencia nevében
A Kormány 2026 májusában elrendelte az előző kormányzat által évekig titkosan kezelt BCG-tanulmányok soron kívüli felülvizsgálatát, a nyilvánosságra hozatal lehetőségének megfontolásával. A dokumentumok a magyar egészségügy gyökeres átalakításáról szólnak, egy olyan rendszeréről, amely az ország minden polgárát érinti, és amelynek fenntartásához mindenki hozzájárul.
Habár az anyagok közpénzből készültek, azokat a társadalom, a szakmai közösség és az ellátórendszer szereplői mégsem ismerhették meg. A Kormány álláspontja szerint ezek a dokumentumok közérdekű adatok: közpénzből készültek, és minden állampolgárt érintő rendszer átalakításáról szólnak. Ennek megfelelően az Egészségügyi Minisztérium most teljes terjedelmében közzéteszi azt a három, összesen hat dokumentumból álló tanulmánycsomagot, amely az előző kormányzat megbízásából készült 2020 és 2024 között.
„Ezek a tanulmányok közpénzből készültek, ezért kötelességünk nyilvánosságra hozni őket. Ezt akkor is megtesszük, ha a javaslatok egy része mára elavult, és az Egészségügyi Minisztérium nem ezekre építi a munkáját.” – jelentette ki Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter.
Mit tartalmaznak a BCG-tanulmányok?
A dokumentumokat a Boston Consulting Group (BCG), a világ egyik vezető stratégiai tanácsadó cége az előző kormányzat három minisztériumának megbízásából készítette 2020 és 2024 között. A mintegy 1650 oldalas, hat dokumentumból álló csomag három, tartalmilag egymáshoz kapcsolódó részből áll. A teljes dokumentumsorozatot nem tették közzé hivatalosan, és négy dokumentumon „Bizalmas” jelzés szerepel.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2020-ban rendelte meg az első, 891 oldalas, Projekt Hippokratész elnevezésű anyagot, amely a közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer átfogó helyzetelemzését és egy 53 tételes, ütemezett átalakítási javaslatcsomagot tartalmaz, változásmenedzsment-tervvel kiegészítve. Ehhez 50 oldalas vezetői összefoglaló is készült. A tanulmány a betegutak és a kórházi, szakrendelői hálózat átszervezését is részletesen tárgyalja.
A „Magyarország magánegészségügyi stratégiája” című 45 oldalas dokumentum és az azt bemutató „Magánegészségügy jövőképének formálása” című 100 oldalas diasor a magánegészségügy fejlesztésére, a köz- és magánellátás együttműködésére és a kiegészítő egészségbiztosítás (KEB) bevezetésére tesz ajánlásokat. A szakmai javaslat 2021-ben, az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából készült.
A harmadik javaslat a Belügyminisztérium megrendelésére készült 2024-ben. A csomag szintén két dokumentumot tartalmaz: a „Javaslatok a NEAK és az egészségügyi irányítási rendszer átalakítására” című 169 oldalas tanulmányt és „Az egészségügyi átalakítás eredményeinek és finanszírozási szerkezetének vizsgálata” című 403 oldalas, úgynevezett záró dokumentumot. A terv kijelöli az egészségügyi irányítás és a NEAK intézményi átalakítását, a finanszírozási reformot, valamint felvázol egy integrált ellátási modellt az állami és a magánegészségügy együttműködésének szabályozására vonatkozóan.
Amit a dokumentumok bizonyítanak
A tanulmányok részletesen feltárják a magyar egészségügy súlyos, rendszerszintű problémáit: a finanszírozási hiányosságokat, az orvos- és szakdolgozóhiányt, a kórházak eladósodását és az ellátáshoz való hozzáférés zavarait. Azt is megmutatják, hogy az előző kormányzat legkésőbb 2020 augusztusától ismerte a helyzet súlyosságát. A 2024-es BCG-záródokumentum már maga is a reformfolyamatok lelassulásáról számolt be. Ahol a kormányzat lépett, ott többnyire kiragadott, egymástól elszigetelt intézkedések születtek; ezek nem álltak össze a betegutakat, a finanszírozást, az egészségügyi dolgozók helyzetét és a hozzáférési különbségeket egyszerre kezelő reformmá. A javaslatok egy részének vitathatósága nem menti fel a korábbi kormányt a feltárt problémák kezelésének felelőssége alól.
Különösen kínos kérdéseket vet fel a 2020-as tanulmány kórházi és szakrendelői hálózatról szóló része. A BCG megyei bontásban mutatott be lehetséges átszervezéseket, az intézményi funkciók és az aktív ágykapacitások jelentős átalakításával. Ezek a tanácsadói forgatókönyvek nem azonosak egy elfogadott kormányprogrammal, és önmagukban nem igazolják egyetlen kórház vagy osztály bezárásának szükségességét sem. Azt viszont indokolttá tették volna, hogy a kormány nyilvánosan, a helyi közösségekkel és az egészségügyi szakmával együtt vitassa meg az ellátás jövőjét. Ezt a vitát elkerülte.
Miközben ezekről az elképzelésekről nem lehetett nyíltan beszélni, a korábbi kormányzás éveiben a gyakorlatban számos helyen átmenetileg leálltak kórházi osztályok vagy egyes ellátások, és a működő kórházi ágyak száma is csökkent. A lakosság így gyakran kész helyzettel találkozott, ahelyett, hogy előzetesen megismerhette volna a változások indokait, az ellátás biztonságának garanciáit és a helyben elérhető alternatívákat.
A 2024-es BCG-anyag egy másik súlyos hiányosságra is rámutat: külön javaslatcsomagot tartott szükségesnek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) valódi biztosítói szerepének kiépítésére. A korábbi kormány a NEAK-ot lényegében a kifizetésekre koncentráló finanszírozói szerepében hagyta; nem erősítette meg megfelelően az ellátás minőségét ellenőrző, a betegutakat és kapacitásokat tervező, valamint a szolgáltatásokat stratégiai szempontok szerint vásárló funkciókat. Nem újabb szervezeti ábrák hiányoztak, hanem a betegek érdekét érvényesítő, következetes működés.
„A tanulmányokból egyértelmű: az előző kormány már 2020-ban pontosan tudta, mekkora a baj az egészségügyben. Nem a BCG javaslatainak automatikus végrehajtását kérjük számon – azok között vitatható és mára elavult elképzelések is vannak. Azt kérjük számon, miért nem adott az Orbán-kormány nyílt, egységes és szakmailag megalapozott választ a feltárt problémákra, és miért zárta el a tanulmányokat a betegek és az egészségügyi dolgozók elől. Ennek a mulasztásnak a következményeit ma is ők viselik” – mondta Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter.
Megváltozott körülmények
A dokumentumok helyzetértékelése több évvel ezelőtti állapotot rögzít. Az előző kormányzat a javaslatok egy részét ugyan megpróbálta megvalósítani, de a kiválasztott elemeket nem átfogó, egymással összehangolt reform részeként vezette be. A rendszer súlyos hiányosságai így fennmaradtak; több területen az ellátáshoz való hozzáférés kiszámíthatósága is romlott. A tanulmányok között vannak értékes helyzetelemzések és megfontolásra érdemes szakmai gondolatok, de vitatható javaslatok és mára meghaladott feltételezések is. Közben a technológia, a társadalmi körülmények és az egészségügyi rendszerrel szembeni elvárások megváltoztak, így az akkori tervek a mai döntésekhez nem szolgálhatnak programként vagy változtatás nélkül alkalmazható útmutatóként.
A tanulmányok ezért az Egészségügyi Minisztérium számára nem jelentenek iránymutatást. Az anyagok nem kiindulópontjai, háttéranyagai vagy vitaalapjai a kormány Hugonnai Vilma Egészségügyi Programjának; a TISZA és a Kormány egészségpolitikája nem a BCG-tanulmányokra épül. A közzététel nem jelenti a BCG által felvázolt intézménybezárási, kapacitáscsökkentési, finanszírozási vagy biztosítási megoldások támogatását, átvételét vagy végrehajtásának előkészítését. Azért hozzuk nyilvánosságra a dokumentumokat, mert a közpénzből készült, közügyeket érintő elemzések megismerése a társadalom joga, és mert ezek az anyagok fontos képet adnak a 2020 és 2024 közötti helyzetről és kormányzati elképzelésekről.
A Minisztérium egészségpolitikája a jelenlegi helyzet tényeire, saját szakmai előkészítésre és az ágazat szereplőivel folytatott párbeszédre épül. Az egészségügy mai állapotát és az átalakítás stratégiáját bemutató dokumentumokat hamarosan közzétesszük, az egészségügy jövőjéről megkezdett szakmai és társadalmi párbeszédet pedig folytatjuk.
Elérhető dokumentumok
A mai naptól az Egészségügyi Minisztérium honlapján elérhető mind a hat BCG-tanulmány teljes terjedelmében:
Projekt Hippokratész – Vezetői összefoglaló; Boston Consulting Group (BCG); 2020. augusztus 7.
Projekt Hippokratész – Teljes dokumentum; Boston Consulting Group (BCG); 2020. augusztus 7.
Magyarország magánegészségügyi stratégiája; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2021. április
Magánegészségügy jövőképének formálása – Javaslatok bemutatása; Boston Consulting Group (BCG), Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2021. április 3.
Javaslatok a NEAK és az egészségügyi irányítási rendszer átalakítására – Helyzetelemzés és javaslatok; Boston Consulting Group (BCG); 2024. május 17.
Az egészségügyi átalakítás eredményeinek és finanszírozási szerkezetének vizsgálata – Záró dokumentum; Boston Consulting Group (BCG); 2024. május 17.”
Forrás:
Évekig a fiókban porosodó BCG-tanulmányok: így hagyta magára az egészségügyet az előző kormány; Egészségügyi Minisztérium; 2026. november 10.
