„
- Az uniós költségvetés kapcsán a Számvevőszék már korábban rámutatott 28 javítási lehetőségre
- Nyolc lehetőség kiaknázatlanul maradt, teljes mértékben csupán egy valósult meg
- Legkevésbé a költségfüggetlen finanszírozás terén történt előrelépés
Az Európai Számvevőszék új áttekintése szerint az Európai Bizottságnak a következő hétéves uniós költségvetésre vonatkozó javaslata több szempontból is elszámoltathatóbbá és a polgárok számára átláthatóbbá tehette volna azt. Miközben az uniós politikai döntéshozók a 2028–2034. évi költségvetés végleges formájáról és végösszegéről tárgyalnak, a számvevők arra figyelmeztetnek, hogy a javaslatok nem vesznek tekintetbe több olyan fontos kérdést, amelyeket a Számvevőszék már korábban felvetett. Különösen vonatkozik ez a költségfüggetlen finanszírozás kérdéskörére.
2025 júniusában a Számvevőszék elemzést tett közzé a 2027 utáni uniós költségvetésről, és 28 javítási lehetőségre mutatott rá annak fő területein, többek közt az egyszerűsítést, a kiigazításokat és a költségvetés finanszírozását illetően. Ezt követően a Bizottság 2025 júliusában és szeptemberében közzétette a 2028–2034. évi többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatait, lefektetve a következő hétéves költségvetési időszak uniós prioritásainak alapjait. A számvevők megvizsgálták, hogy a javaslatok milyen mértékben vetnek számot az általuk felvázolt lehetőségekkel.
„Elemzésünk segítheti az uniós politikai döntéshozókat a következő hosszú távú költségvetés szabályainak véglegesítésében – jelentette ki Jan Gregor, az áttekintésért felelős számvevőszéki tag. – Olyan költségvetésre van szükségünk, amely egyértelműen megmutatja, hogy az Unió mit tesz le az asztalra, amely biztosítja a források megfelelő kezelését, valamint erősíti az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot.”
A számvevők számos olyan témára mutatnak rá, ahol tökéletesítések révén élni lehetne az azonosított lehetőségekkel, illetve fel lehetne számolni több jelentős hiányosságot. A Számvevőszék által felsorolt 28 lehetőség közül a Bizottság csak eggyel élt teljes mértékben, amikor a szabályok egyszerűsítésével lehetővé tette, hogy az uniós költségvetés rugalmasan reagálhasson a változó igényekre. Általánosságban elmondható, hogy a javaslatok a költségvetési rugalmasság javításában mennek a legmesszebbre, míg legkevésbé a költségfüggetlen finanszírozás terén látszik előrelépés. Összesítve: csak részben vesznek tekintetbe 19 számvevőszéki figyelmeztetést, nyolcat pedig teljesen figyelmen kívül hagynak.
A költségvetés célzottabb és nagyobb hatású lehetett volna, ha a Bizottság jogszabályilag meghatározza az „uniós hozzáadott érték” fogalmát, de ezzel a lehetőséggel nem élt. Ezenkívül a javasolt teljesítménymérési keret továbbra is inkább outputmutatókat alkalmaz, eredmény- és hatásmutatót viszont nem eleget.
A javaslatok előrelépést jelentenek az Unió pénzügyi környezetének megszilárdítása és az uniós költségvetés egyszerűsítése terén, de továbbra is fennállnak bizonyos korlátok. Például a szabályok uniós szintű egyszerűsítése még nem feltétlenül csökkenti a végső kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhelést.
Ami a tagállami gazdaságpolitikák éves koordinációját (európai szemeszter) illeti, a programozásnak tagállamonként egy-egy tervbe való összevonása azzal járhat, hogy a régióknak kevesebb beleszólásuk lesz a döntésekbe. Nem eléggé egyértelmű az sem, hogyan történik a reformok értékelése, és hogy azok milyen alapon részesülnek forrásokban.
A költségfüggetlen finanszírozást illetően az új kiadási modell a Covid utáni uniós helyreállítási alapot veszi mintául, de ez módszertanilag kívánnivalót hagy maga után. A hangsúly továbbra is a végrehajtás mértékén van, nem pedig az eredményeken. Az uniós és nemzeti szabályok betartásának az egyértelmű fizetési feltételek között kell szerepelniük, a finanszírozásnak pedig teljes mértékben nyomon követhetőnek kell lennie.
A jogállamiságot és az Alapjogi Chartát illetően a javaslatok erősebb mechanizmusokat vezetnek be a megfelelés biztosítása érdekében, de egyes rendelkezéseik csökkenthetik a végrehajtás eredményességét.
Az uniós költségvetés finanszírozása céljából bevezetett új források bonyolultabbá teszik az uniós finanszírozás rendszerét. Ennek kapcsán elmondható, hogy az új saját források iránti igényt enyhítené a meglévő bevételek növelése, például ha megszűnnének a fennálló adórések.
Végezetül a külső ellenőrzést illetően a Globális Európa és más javaslatok nem rögzítik kifejezetten a Számvevőszék ellenőrzési jogait. Ez bizonytalanná teszi, hogy mire is terjed ki az Unió pénzügyi ellenőrző szervének hatásköre, különösen az uniós jogi kereten kívül létrehozott szervek és a harmadik feleket érintő új pénzügyi támogatási formák esetében.
Háttér-információ
A Bizottság a 2028–2034. évi uniós költségvetésre vonatkozóan jelentős változtatásokat javasolt az Európai Unió költségvetési struktúrájában. E javaslatok egyike a 865 milliárd euró értékű Európai Alap létrehozása, amely az uniós költségvetési kiadások kulcsfontosságú területeit, például a természeti erőforrásokat és a kohéziót egyetlen, tagállamonként egy-egy nemzeti és regionális partnerségi tervből álló keretbe foglalja. Emellett a legtöbb költségvetési fejezet és program esetében költségfüggetlen finanszírozás alkalmazását javasolták, amely eddig a Covid19 utáni uniós helyreállítási alapjára korlátozódott.
„A 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret lehetőségei – a Számvevőszék 03/2025. sz. áttekintésének nyomon követése” című 2/2026. sz. számvevőszéki áttekintés angol nyelven elérhető a Számvevőszék honlapján, és hamarosan más nyelveken is rendelkezésre fog állni. Az áttekintés a Számvevőszék 03/2025. sz. áttekintését követi, amely rámutatott, hogy a Bizottságnak milyen lehetőségeket érdemes mérlegelnie a különböző tematikus területeken.
Kapcsolódó hivatkozások: RV-2026-02”
Forrás:
A javasolt 2028–2034-es uniós költségvetés javítási lehetőségeket hagy kihasználatlanul; Európai Számvevőszék (ECA); 2026. november 11.
