„Több száz milliós többletterhet is jelenthet néhány nagyobb városnak, hogy a korábban megyei fenntartású múzeumokat és könyvtárakat nekik adja a kormány. Úgy tudjuk, folynak a tárgyalások, hogyan könnyíthetne rajtuk az állam.
A kormány és a városok is úgy mentenék meg a közművelődési intézményeket és a közgyűjteményeket, hogy ne nekik kelljen fizetniük érte – ez a két fél tárgyalásainak fő konfliktusa ezekben a hetekben. Információink szerint a kultúráért felelős államtitkárság az első őszi parlamenti ülés előtt szeretne kész megoldási javaslattal kiállni.
A legtöbb megyeszékhelyen 200 millió forint körüli többletkiadást jelenthet a korábban megyei intézmények megjelenése a helyi költségvetésben, de a hagyományosan nagy múzeumi központokban, mint Pécs vagy Szeged, a 300 milliót is jócskán meghaladhatja a végösszeg. 2011-ben, az utolsó olyan évben, amikor a megyéké voltak a múzeumok, Csongrádban például 312, Baranyában 240 milliót költöttek rájuk, azóta pedig jelentősen nőttek a költségek.
Döntően múzeumokról, könyvtárakról van szó a mostani egyeztetéseken. Ezek azok az intézmények, amelyek tavalyig a megyei önkormányzatokhoz tartoztak, ám 2012-re állami fennhatóság alá kerültek. Hamar kiderült azonban, hogy az államnak sem az első számú prioritása ezek fenntartása, így néhány hónappal az első fenntartócsere után áthelyezték az intézményeket a városi önkormányzatokhoz. A vita azon folyik, ki fizessen a működtetésükért.
A probléma egyszerű: a múzeumokat, könyvtárakat kevesen látogatják ahhoz, hogy gazdaságos legyen fenntartani, de túl nagy a presztízsük ahhoz, hogy bezárják őket – vázolták az egyik, várhatóan az érintettek körébe kerülő önkormányzatnál. A tét most épp ezért az, hogy mennyivel, illetve – ami legalább ennyire fontos – milyen kritériumok alapján elosztva támogassa az állam az intézményeket megkapó városokat.
A 2013-as büdzsében 5,5 milliárdot különítettek el a települések ilyen terheinek könnyítésére. A kormány már előkészítette az intézményrendszer átalakítását, a végrehajtás konkrét lépéseinek kidolgozásáról pedig információnk szerint kora őszi parlamenti döntést szeretnének. Úgy tudjuk, több nagyobb város vezetőivel folynak már a tárgyalások, ám a végső döntéseket a kormány fogja meghozni.
Az már eldöntöttnek látszik, hogy a gyűjtemény nagysága, a látogatószám, valamint az adott intézmény mutatóinak megyén belüli aránya alapján súlyozhatnak az egyes városoknak, valamint intézményeknek adott segítség között. Kiszivárgott már egy olyan, nem megerősített elképzelés, amely szerint 20–35–30 százaléknyi arányban vennék figyelembe a három mutatót, ám ez véglegesnek annyira nem tekinthető, hogy végösszegnek nem jön ki a 100 százalék. Ha mégis hasonló koncepció valósulna meg, azzal a megyeszékhelyek járnának jól a kisebb települések kárára, amelyek helyben fontos, ám országos vagy megyei szinten kevésbé jelentős gyűjteményt tartanak fent.
Eközben az elmúlt napokban a megyéktől az államhoz átkerült más intézményekben, döntően iskolákban, színházakban kisebb viharokkal, de befejeződött az átalakítás egyik legfőbb lépése, az új vezetők kinevezése. Néhány komolyabb tiltakozást kiváltó ügyre, mint például a szigetszentmiklósi Batthyány Gimnáziumé, ugyan felfigyelt a közvélemény, de a legtöbb helyen békés az átmenet. Többször elhangzott korábban az az ígéret, hogy sok helyen a régi igazgató maradhat a helyén, ha új pályázatot nyújt be. Végül országos összesítésben az intézmények mintegy kétharmadában maradt az a vezető, aki a fenntartóváltás előtt volt.”
Forrás:
Súlyos teher a városoknak; Sztojcsev Iván; Világgazdaság; 2012. augusztus 2.
