„A magyar nyelv digitális túlélési esélyéről, a nyelvi „akadálymentesítéshez” szükséges technológiai támogatásról és a hazai nyelvtechnológia nemzetközi pozíciójáról cserélnek eszmét egyebek közt annak a kerekasztal-beszélgetésnek a résztvevői, amelyet a Magyar Nyelv Napja alkalmával szervez csütörtökön az MTA Nyelvtudományi Intézete.
Az eseményen bemutatják A magyar nyelv a digitális korban című kiadványt is, amely a Springer Kiadónál jelent meg a közelmúltban a Fehér Könyv sorozat részeként. Mint az MTA Nyelvtudományi Intézete hétfői közleményében kiemeli, az okostelefonok, a táblagépek és egyéb mobileszközök tömegessé válásával a digitális korszak új szintre lépett. „Nemcsak a hagyományos értelemben vett kommunikáció, de a tájékozódás, a tudásszerzés, a vásárlás, a levelezés és a szórakozás is egyre nagyobb mértékben elektronikus eszközökkel, digitális módon történik” – emeli ki a dokumentum.
Az ismertető szerint a digitális kultúrában is meghatározó elem marad a nyelv, mint a természetes emberi kommunikáció alapja. Ahhoz azonban, hogy ezekkel az eszközökkel és ezen eszközök segítségével egymással, könnyedén és természetesen tudjunk kommunikálni, igen összetett technológiára van szükség, amelynek jó része még az angol nyelv számára sem elérhető. Az internet tömeges elterjedésével csökkent ugyan az angol nyelv dominanciája, de változatlanul fennmarad az angol és a többi nyelv technológiai támogatottsága terén mutatkozó óriási szakadék. A Fehér Könyv állítása szerint koncentrált technológiai támogatás nélkül az európai nyelvek zöme elsorvadásra van ítélve a digitális térben.
„A globalizálódó gazdaságban a nyelvtechnológiának kell lehetővé tennie az országhatárokon átnyúló tudásmegosztással, üzletkötéssel, társadalmi és politikai vitákban való részvétellel, tanulással kapcsolatos kommunikációt. A nyelvtechnológia egyik központi feladata a nyelvi korlátok lebontásának támogatása, ami egyaránt jelenti a digitális tartalmak létrehozásának segítését (például nyelvhelyesség-ellenőrzéssel) valamint a nyelvek közötti közvetítést (gépi fordítás révén). Fontos tudatosítani, hogy a nyelvtechnológiának emellett kulcsszerep jut a nemzeti nyelvek korszerűvé tételében, a digitális társadalomba való beillesztésében is” – mutat rá a dokumentum.
Hozzáteszi: egy nyelv túlélése a digitális korszakban nagyrészt attól függ, hogy mennyire képes kiszolgálni a digitális alkalmazásokat igénylő és használó társadalmat. „A digitális túlélés érdekében egy adott nyelvet, például a magyart, aktívan támogatni szükséges. Meg kell teremteni az adott nyelv digitális nyelvi erőforrásait (például nyelvtani és tartalmi elemző, jelentésfelismerő, gépi szövegfelolvasó, beszédfelismerő, dialógustervező rendszereket), amelyek által az adott nyelv leképezhető és beépíthető a társadalom új kommunikációs színtereibe” – hangsúlyozza a közlemény.
A magyar nyelv jövője a digitális korszakban című rendezvényt csütörtökön, november 15-én, 16 órai kezdettel tartják az MTA Nyelvtudományi Intézetében (Budapest VI., Benczúr u. 33.)”
Forrás:
A nyelvek digitális túléléséről tanácskozik az MTA; SG.hu/MTI; 2012. november 12.
Szerkesztői megjegyzés:
The Hungarian Language in the Digital Age / A magyar nyelv a digitális korban
Szerzők: Simon Eszter (MTA Nyelvtudományi Intézet), Lendvai Piroska (MTA Nyelvtudományi Intézet), Németh Géza (BME), Olaszy Gábor (BME), Vicsi Klára (BME)
Letöltés pdf-ben
ISBN: 978-3-642-30378-4
Nyomtatott változat a Springer kiadónál
Részlet az előszóból:
„Ez a fehér könyv egy sorozat részét képezi, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a nyelvtechnológiára és az abban rejlő lehetőségekre. Elsősorban oktatókat, újságírókat, politikusokat és nyelvi közösségeket szólít meg. Az európai nyelvek nyelvtechnológiai feldolgozottsága és a nyelvtechnológia elterjedtsége meglehetősen eltérő. Ezért a nyelvtechnológia fejlődéséhez és a kutatás elősegítéséhez szükséges lépések is nyelvenként mások és mások, és olyan különféle tényezőkön múlnak, mint az adott nyelv összetettsége, vagy a nyelvet használó közösség nagysága.
A META-NET, az Európai Bizottság által alapított hálózat felmérést végzett a rendelkezésre álló nyelvi erőforrásokról és technológiákról. Ez a felmérés a 23 hivatalos európai nyelv mellett egyéb nemzeti és regionális nyelvekre is kiterjed, és eredményei rámutatnak az egyes nyelvek terén fellelhető kutatási hiányosságokra. Egy, a jelenlegi helyzetet bemutató részletes szakértői elemzés és értékelés segíthet a további kutatások hatásának maximalizálásában.
A META-NET 33 ország 54 kutatóközpontjából áll (2011. novemberi helyzet szerint), akik a területtel foglalkozó vállalkozásokkal, kormányzati szervekkel, kutatószervezetekkel, szoftvercégekkel, szolgáltatókkal és európai egyetemekkel dolgoznak együtt. Egységes technológiai víziót alkotva egy olyan stratégiai kutatási terv létrehozásán dolgoznak, amelyben megfogalmazzák, hogyan tudnak a nyelvtechnológiai alkalmazások a kutatási hiányosságokon enyhíteni a 2020-ig terjedő időszakban.”
