„ Váratlanul érte a községeket a városok eredményes lobbija, hogy januártól a tervezettnél több köztisztviselőt foglalkoztathassanak. A Belügyminisztérium (BM) ugyanis a létszámnövelést a 11 ezer főnél kisebb települések kárára tervezi végrehajtani.
Ez a TÖOSZ elnöke szerint azt jelenti, hogy sok kistelepülésen megbénulhat az önkormányzati feladatellátás, a közigazgatás, mivel a kisebb létszámmal a hivatalok nem tudják majd elvégezni dolgukat. Mindez 2300 települést érinthet és az átállásig alig három hét van hátra.
A magyarországi települések mintegy 70 százalékán, 2300 apró- és középfaluban bénulhat meg hamarosan az önkormányzati feladatellátás és a közigazgatás a januártól életbe lepő járási hivatali átszervezéssel összefüggésben. Ismert, hogy a következő hónap elsejétől a 2000 fő alatti településeken – bár a polgármesterek és képviselő-testületek változatlanul megmaradnak – teljesen megszűnnek az önálló polgármesteri hivatalok, de az ennél népesebb önkormányzatoknál is átszervezik ezeket, mivel a közigazgatási ügyek jelentős része a járási hivatalokhoz kerül. A megmaradó kevesebb feladat elvégzéséhez nyilván kevesebb köztisztviselő kell majd. Az ezzel járó átszervezés – a jelenlegi önkormányzati és a majdani járási hivatalok közti munkaerő-megosztás – az elmúlt hónapokban egy olyan lakosságszám alapú létszámkeret-szabályozás alapján folyt, melyet most megváltoztatnának. Mindezt egy héttel a keretszámokat rögzítő törvénymódosító-javaslat parlamenti elfogadása után, és alig három héttel az átállás előtt kezdeményezte Tállai András BM-államtitkár.
Pedig az új feltételek ismeretében a 2000 fő alatti települések túlnyomó többsége már megkezdte az új, közös önkormányzati hivatalok szervezését, a nagyobbak pedig meglévő hivatalaik átszervezését. Ezek a megállapodások sok esetben megszülettek, illetve testületi jóváhagyásra várnak. Ezért okozott meglepetést, hogy Tállai András új létszám-megosztásra vonatkozó táblázatot juttatott el a napokban az önkormányzati szövetségeknek, amely jelentősen átalakítaná a már elfogadott keretszámokat. Információink szerint a városok illetve a megyei jogú városok hathatós lobbija állhat a háttérben. Városból a fővárost nem számolva 327 van, ebből 23 megyei jogú – utóbbiak közül 18 megyeszékhely. Úgy tudjuk, a városok kevesellték az eredeti keretszámban hivatalaiknál „hagyott” létszámot és magasabb „kvótáért” lobbiztak, mondván: ennyi emberrel nem tudják ellátni feladataikat.
Csakhogy a rendszer fenntartására összességében nem jut több pénz, így a városi igényeket a kisebb települések kárára elégítenék ki. Az új tervek szerint a fővárosi kerületeknél változatlan maradna a létszámkeret, a városoknál és a megyei jogú városoknál nőne, a 2000 és 11000 fő közti községeknél pedig csökkene. Ezt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) rendkívül aggályosnak tartja, mert így a községek közös önkormányzati hivatalainak feladatellátása, az ott élő állampolgárok kiszolgálása sok esetben ellehetetlenülhet. Ezt erősítette meg lapunk kérdésére a TÖOSZ elnöke is. Schmidt Jenő – Tab város kormánypárti polgármestere – azt mondta, a nagyvárosok lobbija miatt mintegy 2300 érintett kistelepülésen bánulhat meg januártól az önkormányzati feladatellátás. Példaként említette, hogy jegyzőt és aljegyzőt foglalkoztatni kell, továbbá gazdasági vezetőre is szükség van egy településen, a 2000-3000 fős településeken e három személyen kívül pedig még három köztisztviselő kevés. A TÖOSZ ezért azt sürgeti, hogy maradjanak az Országgyűlés által már elfogadott, elismert köztisztviselői létszámkeretek.”
Forrás:
Januártól sok helyütt ellehetetlenülhet a közigazgatás; Lengyel Tibor; Népszava; 2012. december 10.
