„A történelem során felmerült egyik legrégibb kívánság: felmérni az ismert világ nagyságát, feltérképezni, megismerni és elosztani a területeket. A földmérő munka történelméről épp úgy szó esett Borsay Tamás hivatalvezetővel és Kozári Ágnes osztályvezetővel készített interjúnkban, mint a budapesti földhivatalok illetékességi területeiről, és a januárral hatályba lépő törvénymódosítás változtatásairól.
Kozári Ágnes osztályvezető a Budapesti Műszaki Egyetem (mai nevén Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Építőmérnöki Karán földmérő mérnök szakon végzett, de Magyarországon több középfokú illetve felsőfokú oktatási intézményben is lehet földmérő szakmai képesítést szerezni. Hagyományosan sokan kerülnek ki például a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karáról: e képzés a selmecbányai bányatisztképző iskolához vezeti vissza eredetét. A földmérés tág szakterület a közigazgatásba azonban a szakmának csak egy vékony szelete, az alsó-geodézia köthető, ami a természetes és mesterséges tereptárgyak helyzetének meghatározását jelenti.
Már a földművelés történelmi kezdetétől fogva fontos volt, hogy meg tudják határozni a művelt föld területének nagyságát, ami egy idő után az adózás alapjává vált. Már az ókori Egyiptomban megjelenik a földmérés. A Római Birodalomban nemcsak a földbirtokok kitűzése, hanem az úthálózat feltérképezése is komoly katonai, társadalmi célokat szolgált: Pannónia, a Dunántúl feltérképezésével Magyarország területét is pontosan feljegyezték. Az első nyomtatott magyar térképet 1514-ben készítette Lázár deák, a dokumentum különlegessége, hogy még a mohácsi vész előtti országállapotot tükrözi. Több katonai felmérés és földösszeírás is született Mária Terézia és II. József korában. 1785-ben a népszámlálás során jelölték ki a házszámokat a könnyebb azonosíthatóság jegyében.
A gyakorlatban a földmérés és helyszínelés az alapponthálózat segítségével történik, magyarázta az osztályvezető. Egy elsődleges kerethálózat húzódik az ország határai mentén, és a Duna–Tisza között, amit harmadrendű hálózattal töltöttek ki. A vízszintes alappontokat jelölő vas szekrényeket, vagy a budapesti házak lábazatába vésett magassági jegyeket még most is meg lehet figyelni: a GPS-es navigációs rendszer elterjedésével azonban a helymeghatározás is jelentősen könnyebbé vált.
A hosszmérés fontossága jelentős a földmérők munkájában, mégis a hosszmérő műszerek születtek meg a legkésőbb. Míg a teodolitot már az 1750-es években is használták, az első távmérő műszerek csak az 1960-as években jelentek meg. Magyarországon az 1972-es évtől szorította ki teljesen a méter, négyzetméter alapú mérés az öl, négyszögöl használatát.
A földhivatalok munkája manapság is hivatali és helyszíni feladatokra oszlik. A hivatali földmérők mindig értesítik a helyszínelésről az ügyfelet, és munkáltatói kártyával, igazolvánnyal tudják azonosítani magukat. 2013. január elsejei jogszabályváltozás nyomán a használatbavételi engedély kiadásához az új épületről készített, földhivatal által záradékolt épületfeltüntetési vázrajzot is be kell nyújtani. A hivatal megvizsgálja a vázrajzot ill. ellenőrző helyszíni méréseket is végezhet. Telekalakításkor, az ingatlan megosztásakor is ők jogosultak – a megfelelő szakhatóságokkal együttműködve – az engedély elbírálására.
Adatszolgáltatást, térképmásolat kiadását több eljárás miatt is kérhetnek az ügyfelek: közművek ügyintézése, banki és hitelügyek, adásvételi szerződések, használatbavételi, építési engedélyek miatt. A helyrajzi szám megadásával könnyű az ingatlanok beazonosítása a rendszerben, de törekednek arra, hogy a postai címek követhetősége is megmaradjon. Az önkényuralmi korszakhoz kötődő utcanevek megváltoztatásakor az átvezetés ingyenes.
Az éves statisztika szerint, 2012-ben majdnem háromszázezer üggyel foglalkoztak: a fővárosi ügyek száma éppen tíz százaléka az országos munka nagyságának. Míg vidéken több a termőföld, a nagyváros „specialitása” az ingatlan-nyilvántartás, a közös tulajdon, a társasházi ügyek: gyakran merül fel a tetőtér beépítése, a közös tulajdonjogú területek elidegenítése majd eladása, külön tulajdonként való nyilvántartása. A változásokról a földhivatal honlapján folyamatosan tájékoztatják az érdeklődőket: www.foldhivatal.hu.
A januártól hatályba lépett új földmérési törvény leginkább a szakmai, technikai fejlődést célozza meg, mutatott rá Kozári Ágnes. Ilyen újdonság például a közmű-cégek, az önkormányzati hivatalok egységes térképi alapjának meghatározása: a térinformatikai rendszerek alapjává tették a közhiteles ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist. A 3D kataszterben a földfelszín alatti ingatlanokhoz kapcsolódó jogok, tények változását is vezetik majd.”
Forrás:
Old Shatterhand nyomdokain: a földmérés története és a budapesti földhivatalok; OrientPress; 2013. január 29.
