Skip to main content

Találat: tudomány- és technikatörténet

Elhunyt az egyik első hazai női programozó

„Életének 83. évében elhunyt Sántáné Tóth Edit, a hazai mesterséges intelligencia kutatás elismert szakértője, számos szakmai könyv és tanulmány szerzője, több hazai felsőoktatási intézmény megbízott oktatója. Múlt héten, 2022. február 11-én elhunyt Sántáné Tóth Edit, az egyik első hazai programozónő, akinek érdeklődése hamar a mesterséges intelligencia kutatása felé fordult, oktatással és tanulmányokkal is népszerűsített a témát. Színes életét mutatja, hogy eredetileg zenei pályára készült. Élete meghatározó részének tartotta a Békéstarhosi Zeneiskolában töltött négy évet, ahol például a "keresd az értelmes feladatokat, és...

Részletek

Az ősrobottól az Okos Város projektig: a mesterséges intelligencia-kutatás 60 éve a szegedi egyetemen

„A kormány most indította el a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot, amelyben az SZTE az egyetlen vidéki tudományegyetemként kapott helyet. Ezekről a lehetőségről is beszélgettünk Jelasity Márkkal, az SZTE TTIK Informatikai Intézet Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárával. – A Szegedi Tudományegyetemen több mint négy évtizede folyik mesterséges intelligencia-kutatás, amelynek a hagyományát sok fiatal kutató viszi tovább különböző intézetekben, tanszékeken. A MI-kutatások itteni úttörője Kalmár László volt – továbbviszik-e a híres matematikus professzor hagyatékát? – A szegedi egyetemen Kalmár László...

Részletek

Benda Gyula munkássága : A számítógépes történettudomány kezdetei

„A digitális bölcsészet mint diszciplína a kétezres évek elején jelent meg, ám a bölcsészettudományi kutatásokban közel nyolcvan éve alkalmazzák a számítógépet feldolgozásra, elemzésre. A történettudományi kutatásokban az 1950–60-as években jelenik meg a számítástudomány elmélete, illetve a számítógép mint eszköz. Ennek – a korban leginkább kvantifikáció fogalmával jelölt – módszertannak az Annales folyóirat és köre volt egyik fontos központja, melyhez írásom főszereplője, Benda Gyula is sok szálon kapcsolódott. Rövid áttekintésemben Benda Gyula munkásságára, kivált azon célkitűzéseire, eredményeire koncentrálok, melyek a ma számítógépes történettudománya,...

Részletek

Mit hasznosíthat a zöld forradalom az informatikai forradalom tanulságaiból? – A zöld vállalkozó állam

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója, Mariana Mazzucato a a UCL IIPP oldalán jelentette meg szerzőtársával, Martha McPhersonnal közösen jegyzett tanulmányát az ún. „Zöld New Deal” kapcsán (amely koncepciót elsősorban az amerikai Demokrata Párt képviselői emeltek be a köztudatba), az informatikai forradalom során szerzett tanulságok tükrében, az intézet által rendre szorgalmazott vállalkozó állam koncepciója jegyében. Ebben a megközelítésben az állam nem csupán a piaci hibák orvoslásával foglalkozik, piac-semleges módon, hanem maga...

Részletek

Mentsük, ami menthető

„Nagy Károly magángyűjtő és az NJSZT új kiállítása Újpesten A korábbi években megszokott módon, ismét együttműködik a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Nagy Károly magángyűjtővel, hogy ingyenes kiállításon mutassák be az informatikatörténet egy fontos szeletét. A Mentsük, ami menthető című új tárlat az információtárolás történetét mutatja be a kőtáblától a felhőig és azon túl is, beleértve a nyomtatás, a kép- és hangrögzítést történetét is. A rendezők remélik, hogy a tárlat nagyon tanulságos lesz azoknak a diákoknak, akik számára már nemcsak a kőtábla,...

Részletek

„A kód szabadnak születik, és mégis mindenütt bilincsekben él” – A szabad és nyílt forráskódú forradalom története

„Recenzió Christopher Tozzi: For Fun and Profit: A History of Free and Open Source Software Revolution (The MIT Press, Cambridge – London, 2017, 336 oldal, ISBN 978-0-262-03647-4) című könyvéről A szabad és nyílt forráskódú szoftverfejlesztés az infokommunikációs technológiák fontos és sajátos területe. Fontossága abban mutatkozik meg, hogy mára az informatika minden részterületében komoly teret hódított magának a beágyazott rendszerektől az okos eszközökön, a személyi és szuperszámítógépeken át a szerverek és felhőszolgáltatások szegmen- séig. Sajátossága leginkább ideológiai és technikatörténeti gyökereiből fakad – az...

Részletek

Az első magyarországi informatikatanárra emlékeztek: Kovács Mihály, egy jövőbelátó piarista

„A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és a Piarista Rend Magyar Tartománya 2016-ban, Kovács Mihály centenáriumi évében együttműködött az első magyar középiskolai informatikatanár emlékének ápolásában. Az idei együttműködés záróeseményét tartottuk 2016. november 10-én, Szegeden, az NJSZT Informatika Történeti Kiállításának is helyet adó Szent-Györgyi Albert Agorában. Egy Jövőbelátó piaristára emlékeztünk – szülővárosában. Értéket mentünk, értéket őrzünk és értéknek örülünk – ezekkel a szavakkal köszöntötte Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója a minikonferencia mintegy hetven résztvevőjét, köztük szegedi piarista diákokat. Beszédében hangsúlyozta, hogy Kovács Mihály...

Részletek

45 éve avatták fel a crossbar központot Lágymányoson

„1971. június 5-én avatták fel az első hazai nagyvárosi crossbar központot, az ARF 102-t Lágymányoson, a Vásárhelyi Pál utcában. A svéd LM Ericsson által gyártott telefonközpont 20 ezer előfizető kiszolgálására volt alkalmas. Ezzel a telefonközponttal egy új korszák vette kezdetét a hazai telefóniában. A hazai nyilvános hálózatban 1971-ig túlnyomó többségben forgógépes, u.n. rotary telefonközpontok üzemeltek. Már az ötvenes évek közepén felmerült, hogy licenc-vásárlással kellene áttérni a korszerűbb crossbar rendszerre a hálózatban. Egészen 1966-ig azonban nem született döntés ebben a kérdésben. Az előzetes...

Részletek

A magántanári habilitációtól az egyetemi katedráig : Adalékok Magyary Zoltán tudományos pályaképéhez (1923-1930)

„Az összeállítás Magyary Zoltán 1923 és 1930 közötti tudományos pályafutásának kevéssé feltárt mozzanataival foglalkozik. Magyary Zoltán, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium IV. tudománypolitikai és egyetemi ügyosztályának vezetőjeként 1927-ben szerezte meg az egyetemi magántanári címet. Három évvel később nyilvános rendes egyetemi tanárként meghívást kapott a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi kara frissen szervezett közigazgatási- és pénzügyi jogi tanszékére. A levéltári források alapján rekonstruálható, hogyan zajlott le a csak második nekifutásra sikeres egyetemi magántanári habilitáció, miként az is, hogy milyen megfontolásokra tekintettel került a...

Részletek

Beszélgetés Ormai Lászlóval – adalék a közigazgatási informatika történetéhez Magyarországon

„Az elmúlt, 2014. évben volt hatvan esztendeje, hogy Ormai László frissen végzett közgazdászként belépett a Központi Statisztikai Hivatal állományába. A sportos, magas fiatalemberről hamarosan kiderült, hogy nemcsak a szorosan vett szakmai téren „fejlődőképes”, ahogy az akkori szóhasználat nevezte a reményteli tehetségeket, hanem olyan különleges szervezőtehetséggel is bír, amely tulajdonságát a „Statisztikában” egész pályáján át többszörösen is érvényesíthette. Ezt a sok munkával és megérdemelt sikerrel teli utat ismerheti meg az olvasó a következőkben...Hogy kerültél ebből a pozícióból a számítástechnikai területre? Kicsit távolabbról kezdeném....

Részletek
Page 1 of 5 1 2 5