„Az ügyfélközpontúság egyoldalú előtérbe tolásával és a közhatalmi eszközök gyengítésével az állam egy idő után nem tudja érvényesíteni a közérdeket szolgáló akaratát. Ennek ellenére számos pozitív hozadékkal is bírt a közigazgatási irányváltás: a közigazgatás nyitottabbá válása, az empátia kialakulása mellett az eljárásjogi módszerek és a hozzáállás is megváltoztak. A Rádió Orient műsorában Balázs István tanszékvezető elmondta, jó közigazgatási hagyományaink vannak.
A közigazgatás kapcsolatrendszeréből az új közmenedzsment révén kiemelkedett az ügyfélközpontúság. A Rádió Orient műsorában Balázs István elmondta, a közigazgatás ennél sokrétűbb tevékenység, nem korlátozódik csak a hatósági eljárásbeli ügyfélkapcsolatokra. „A többi aspektus, a gazdálkodási tevékenység, a biztonsági funkció és a közszolgáltatások szervezése is ugyanolyan fontos. A területeknek egyformán jónak kell lenniük, így tudja a közigazgatás betölteni társadalmi rendeltetését” – emelte ki a DTE ÁJK tanszékvezetője.
Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége elmondta, az új közmenedzsment irány előtt is jelen volt közigazgatásunkban az ügyfélközpontúság. Az OECD-től kiinduló hangsúlyváltásra alapvetően a globalizáció miatt került sor. „A cél az volt, hogy a közigazgatási szolgáltatás igénybe vevői bekerüljenek a zárt rendszerbe, és ezzel nyitottságot és átláthatóságot hozzanak a struktúrába”- emelte ki Balázs István. A tanszékvezető hozzátette, ezzel a nyitással azonban bizonytalanság és keveredés is kialakult a közigazgatás értékrendszerében. „Az állam és a közigazgatás elgyengítésével, az ügyfélközpontúság és a mellérendeltség előtérbe hozásával az állam egy idő után nem tudja érvényesíteni a közigazgatás útján a közérdeket szolgáló akaratát sem.
Ez pedig a köz érdekével ellentétes, hiszen az ügyfél érdeke is az, hogy a közigazgatás jól, törvényesen és hatékonyan működjön. A cél az, hogy azért lehessen felnézni a közigazgatásra, mert munkája eredményességével mély tiszteletet ébreszt az emberekben” – hangsúlyozta.
Az új közmenedzsment egyik káros hatása az állam és a közigazgatás elgyengítése. Emellett azonban számos pozitív hozadékkal bír: a nyitottá válás, a két oldal közeledése, az empátia kialakulása mellett az eljárásjogi módszereket és a hozzáállást is megváltoztatja. Balázs István kiemelte, a túlzásokat mindkét oldalról kerülni kell. Példaként az ügyfélközpontúság túlhangsúlyozását és az új közigazgatási hatósági eljárás törvényünk szabályozás logikátlanságát hozta fel. „A kultúraváltásban az új közmenedzsment pozitív és negatív eredményeket egyaránt hozott. A jövőben mindkettőből tudunk építkezni” – jelentette ki Dudás Ferenc közigazgatási szakértő műsorának vendége.
„A közigazgatás a frontharcosok nélkül nem lehet jó, hiszen rajtuk keresztül ítélik meg a közigazgatás milyenségét és minőségét” – utalt a vendég az ügyintézői szerepkör fontosságára. A felkészültség és az emberi tulajdonságok nem közömbösek. Balázs István kiemelte, erre tudatosan készülni kell, be kell építeni a képzési struktúrába. Az ügyfélnek is az embert kell látnia azonban az ügyintézőben, hogy megfelelő kapcsolat alakuljon ki az ügyintézés során. Az emberi kapcsolatrendszerben nagyon sok lehetőség van a jövőt illetően – emelte ki a tanszékvezető.
„A magyar közigazgatás állapota és minősége mindig lényegesen magasabb volt a nemzetközi összehasonlításban, mint azt a hazai politikai vezetők gondolták. Jó hagyományaink vannak, többnyire magas színvonalú munkát végeztek a közigazgatásban dolgozók” – emelte ki a vendég. Balázs hozzátette, éppen ezért van mire építeni. „A magyar közigazgatás értékei nem ma keletkeztek, hosszú és jó hagyományai vannak. A közigazgatás folyamatosan változó rendszer, azonban értékeinkre támaszkodva sikeresen alkalmazkodhatunk az új feladatokhoz” – zárta szavait Balázs István.”
Forrás:
A magyar közigazgatás értékei nem ma keletkeztek; OrientPress; 2013. április 25.
