„ Jelentős változáson estek át a helyhatóságok. A tapasztalatokról, felmerült problémákról is szó esett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének egri fórumán.
Egerbe érkezett a napokban a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) fórumsorozata. A Megyeházán tartott tanácskozás célja – amelyre a térség polgármesterei, jegyzői kaptak meghívást – elsősorban az volt, hogy a helyhatósági szférában bekövetkezett változások eredményeit és tapasztalatait értékeljék, emellett megbeszéljék azokat a legfőbb problémákat, amelyek még megoldásra várnak.
Kisari Zoltán, Ostoros polgármestere, a TÖOSZ Heves megyei tagozatvezetője az eseményen a következőképpen fogalmazott: különösen fontos, hogy ebben a sorsfordító időszakban miként tudnak egymással kommunikálni a szereplők, s hogy e kommunikációban milyen módon van jelen a partnerség, azaz a kormányzati döntésekre milyen hatással lehet az érdekképviselet.
– Szeretnénk megismerni az életünket, sorsunkat befolyásoló döntések hátterét, jogszabályi kereteit – jelentette ki. – Sok gond van, amit a gyakorlati végrehajtásban tapasztaltunk meg, ezért szükséges a finomhangolás. Hiszem, hogy az önkormányzati élet nem jobb- vagy baloldal kérdése, s ha mind így gondolkodunk, akkor valóban eredményesek lehetünk.
Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke felszólalásában kiemelte, hogy az elmúlt két esztendő legnagyobb átalakítását élik most meg a helyhatóságok.
– Nem kérdés: hozzá kellett nyúlni a rendszerhez, mert a korábbi struktúra már finanszírozhatatlan volt. A folyamat nem lesz rövid, s most még csak az elején tartunk. Számos problémával kell szembenéznünk: legalább 2500 olyan önkormányzat van ma Magyarországon, ahol nincs jelentős adóbevétel, de ismert, hogy a közvilágítás és a gyermekétkeztetés is csorbát szenvedett. A tavalyi 1200 milliárdhoz képest idén 640 milliárd forintból gazdálkodik az önkormányzati szféra – húzta alá.
A tanácskozáson jelen volt Horváth László Heves megyei kormánymegbízott, aki a közigazgatási rendszer átalakításával kapcsolatban elmondta: nem volt problémamentes a folyamat, de sikerült mindig az önkormányzatokkal közösen kezelni a helyzetet. Szavai szerint hamis megállapodáson alapult a korábbi struktúra, amely szerint kevesebb állam és több önkormányzat kell, ám kiderült, hogy sokszor az utóbbi látta el előbbi feladatát, méghozzá financiális nehézségek között.
Izgalmas témának bizonyult a fórumon a hulladékgazdálkodás kérdése. Ismert: az önkormányzatoknak még egy hónapjuk van arra, hogy felülvizsgálják a korábban kötött szolgáltatási szerződéseiket, s ha szükséges, akkor felbontsák azokat. Mint azt dr. Ungvári Tamás, a Heves Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Osztályának vezetője kifejtette: vagy az önkormányzatnak kell működtetnie szolgáltató céget, vagy más helyhatóság társaságával kell megoldaniuk a feladatot. Ugyancsak lényeges változás, hogy az önkormányzatok szilárdhulladék-szállításra vonatkozó díj-megállapítási jogköre megszűnt, erről az illetékes miniszter dönt majd, idén július elsejétől pedig csökkenni fog a tarifa. Az ügyben több kérdés is felmerült.
Kovács Zoltán, Szentdomonkos polgármestere például arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyanannyit fizet a szemétszállításért egy egyedülálló nyugdíjas, mint egy öttagú család. A felvetésre a főosztályvezető úgy válaszolt, a törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy a kedvezményekről maguk döntsenek. Víg Zoltán, Lőrinci polgármestere új szemszögből világította meg a témát. A város ugyanis tavaly saját céget alapított, s jelenleg a 2011-es áron viszik el a lakossági szemetet. Úgy vélte, hogy a központi díjcsökkentéssel a polgároknak olcsóbb lesz a szolgáltatás, de ebben az esetben viszont csődközelbe kerülhet a társaság. A kérdéssel kapcsolatban Horváth László úgy felelt: a kormányzati szándék az, hogy amit hazai cégekkel meg lehet oldani, azt ne külföldiekkel végeztessék el. Schmidt Jenő pedig úgy nyilatkozott: szerinte a helyhatóságok ennek a feladatnak a támogatására nem számíthatnak, a cégek azonban igen.
Tíz helyi kellett volna még a saját hivatalhoz
Fekete László, Zagyvaszántó polgármestere a rendezvényen elmondta: a településen mindössze 10 ember hiányzott ahhoz, hogy saját hivatalt működtessenek. Szerinte érdemesebb lett volna a pontos 2000 lakos helyett egy 10 százalékos tűréshatárt kalkulálni a rendszerbe, vagy lélekszámon kívül más tényezőt is figyelembe venni. Horváth László megyei kormánymegbízott azt felelte: sok vita volt a kérdésben, mi több, először háromezres határ volt a javaslat. Hozzátette, ha sávokat határoznak meg, akkor is lenne olyan, aki 1-2 személy miatt esik ki a körből, de konkrét ügyekben, indokolt esetben felülvizsgálatért lehet fordulni…”
Forrás:
Több helyen fejtörést okoz a közigazgatás átalakítása; Pócsik Attila; heol.hu; 2013. június 5.
