„A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2013-ban a tavalyi, eddigi rekordösszeg másfélszeresét, összesen 1500 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrást szeretne kifizetni – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Hangsúlyozta, hogy az eddigi intézkedéseknek köszönhetően az NFÜ az év első kilenc hónapjában mintegy 1000 milliárd forintot helyezett ki az Új Széchenyi Terv különböző pályázatai keretében, és mivel a nagyobb volumenű számlák az év utolsó negyedévében érkeznek be, jelentős növekedésre számít az év végéig.
A kormány az idén november végére, december elejére készen lesz az operatív programokkal és a partnerségi megállapodással, s már a jövő év első hónapjaiban kiír kis kockázattal bíró pályázatokat a hazai költségvetés terhére. Ezek elsősorban az energetika területén jelennek majd meg, illetve a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) számára kiírt pályázatok egy része is ide tartozik – mondta kérdésre válaszolva Csepreghy Nándor.
Emlékeztetett: egyes szakértők szerint akár jövő tavasz végéig is elhúzódhat, míg az Európai Parlament elfogadja a pályázatok kiírásához szükséges, a 2014-2020-as időszakra vonatkozó jogszabálycsomagot. Minden tagállamnak joga van ahhoz, hogy saját felelősségi körében újabb pályázatokat írjon ki még azelőtt, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a partnerségi megállapodást és az operatív programokat, ám ha a bizottság nem azzal a műszaki tartalommal fogadja el az operatív programokat, amelyekkel benyújtották azokat, akkor kérdésessé válik a kiírt pályázatok elszámolhatósága. Mint mondta, a kormány ezért döntött kis kockázatú pályázatok kiírása mellett.
Csepreghy Nándor kiemelte: 2007 és 2013 között Magyarország 8200 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrást használhat fel, a keret 99 százalékát már odaítélték, ennek köszönhetően valósul ma meg Magyarországon mintegy 60-65 ezer fejlesztés.
Emlékeztetett arra, hogy szeptember 9-én Lázár János, az NFÜ-t felügyelő kormánybiztos és Johannes Hahn, az EU regionális politikáért felelős biztosa megállapodott 10, korábban felfüggesztett operatív program újraindításában, ennek köszönhetően a múlt héten 350 milliárd forint érkezett Brüsszelből. Így sem elvi, sem gyakorlati akadálya nincs annak, hogy az NFÜ tartani tudja a kifizetések jelenlegi ütemét.
A 2014-2020-as programokra való felkészülésről Csepreghy Nándor elmondta: a kormány célja, hogy egységes stratégia mentén használja fel Magyarország a forrásokat. Míg az előző, 2007-2013-as időszakban a fejletlen régiók felzárkózásának támogatása volt a fő cél, a következőben már az európai versenyképesség növelése – mondta. Hozzátette: 2014-2020-ban egy állampolgárra vetítve Magyarország 712 ezer forintnyi fejlesztési forrást hívhat le, 50 ezer forinttal többet, mint az előző ciklusban.
Elmondta, hogy a kormány hat területet helyez fókuszba a következő hétéves időszakban; ezek a munkahelyteremtés, a kkv-k és a közlekedés fejlesztése, az energiahatékonyság, az innováció és a kutatás-fejlesztési (k+f) beruházások támogatása, valamint a szegénység elleni küzdelem.
Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy az NFÜ az elmúlt hetekben átfogó szakmai és társadalmi konzultációt indított, és létrehozta a szamitaszavam.hu weboldalt. Az NFÜ azt szeretné, hogy átláthatóvá, egyértelművé, és a lakosság által támogathatóvá váljanak azok a célkitűzések, amelyeket a kormány kijelöl a következő hétéves ciklusra. A lakosság is rangsorolhatja a hat célkitűzést, és ezt a kormány az Európai Bizottsággal való, idén decemberben vagy jövő januárban esedékes végső egyeztetésen figyelembe fogja venni.
A helyettes államtitkár kérdésre elmondta: az alaptörvény szerint Magyarországon közpénzhez – ilyen az európai uniós forrás is – csak átlátható tulajdonosi szerkezetű gazdasági társaságok juthatnak. Szeptember elejétől az érintetteknek ugyanazt, a réginél részletesebb kérdőívet kell kitölteniük, amit az új pályázók már automatikusan megkapnak, és amely az alaptörvényi és abból következő törvényi átláthatósági feltételeknek való megfelelésre tartalmilag kérdez rá – ismertette.
Az utólagos ellenőrzésről elmondta: azt, akiről kiderül, hogy 2011 előtt átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű céggel jutott európai uniós forráshoz, azt nem lehet szankcionálni, de erről mérleg készül majd, amit az állampolgárok is megnézhetnek. Aki 2011. január 1. után kötött támogatási szerződést, és nem felel meg az utólagos ellenőrzés során támasztott elvárásoknak, büntetőjogi felelősségre vonásra számíthat, emellett a támogatást nyújtó NFÜ-nek joga van elállni a szerződéstől és kamatokkal visszakövetelni az így kiosztott forrásokat.
Ezek a szabályok érvényben maradnak a 2014-2020-as időszakban is – mondta Csepreghy Nándor. Kifejtette, hogy az ellenőrzés során több mint 46 ezer projekt esetében küldtek ki nyilatkozatokat, hétfőig csaknem 32 500 érkezett vissza; a vizsgálat jövő év tavaszán fejeződhet be.
Egy másik kérdésre válaszolva elmondta: 2014-ben és 2015-ben 1700-1700 milliárd forintot kell kifizetnie az NFÜ-nek a 2007-2013-as előző ciklusból áthúzódott kifizetésként.”
Forrás:
Az idén 1500 milliárd forintot szeretne kifizetni az NFÜ; Miniszterelnökség; 2013. október 8.
