„Jelentős horderejű változások voltak az önkormányzati rendszerben, de még évek kellenek a finomhangolására – mondta a Világgazdaság önkormányzati konferenciáján Tállai András. A Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára a települések működtetésénél el kell felejteni, hogy hiány lehet tervezni. Hangsúlyozta, hogy az adósságkonszolidáció újabb köre politikai döntés, amely napirenden van, de ez nem érintené a kormány gazdaságpolitikáját.
Az állam megtartja, amit ígér, ha pénzt ígér, azt is megtartja – idézte Karinthyt Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a Világgazdaság Önkormányzatok 2014 – A nagy változások következményei című konferenciáján. Ebben azonban szerinte az önkormányzatok közt változás történt, sok minden változott az előző húsz évben. Az önkormányzatok voltak a fejlesztés és a fejlődés motorjai – fogalmazott. Az „aranykor” után azonban 2006 óta tart a vaskor, változtatásokra volt szükség, ami több éves folyamatot jelent.
Az adósságkonszolidáció sokat segített a településeknek, de csak az elején vagyunk még a változásoknak – mondta Schmidt. 2013-ban szerinte a feladatfinanszírozás 80 százalékban van jól beállítva, de 2014-re nincsenek még irányszámok.
„Megvolt a szüret, kezd a bor forrni, de még messze vagyunk attól, hogy megízleljük” – Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkár így látja az önkormányzati átalakítások helyzetét. A változás szerinte olyan horderejű, hogy évek kellenek, hogy feldolgozására, hogy a hibákat korrigálni lehessen és a jövő érdekében még ezen is változtathassanak.
Szerinte olyan megoldás született, amelyben az önkormányzatiság alapértékei megmaradtak. Magyarországon minden településen lélekszámtól függetlenül lesznek önkormányzati választások, s lesznek demokratikusan megválasztott vezetők – mondta, utalva azokra a kritikákra, hogy egyre több helyen közös hivatalt tartanak csupán fent szomszédos települések. Saját tulajdona, költségvetése van a településeknek, helyi adót beszedhetnek, vállalkozhatnak – sorolta. Ezen kívül bírósági védelme is van a hatásköröknek.Biztosítani kellett a gazdasági hátteret – folytatta az államtitkár. A működésben el kell felejteni azt, hogy hiány lehet a településeken. A gazdasági háttér gyengesége, a szabályozás azt eredményezte, hogy a működésben is egy hiányra terveztek, a működési kiadásokat többre tervezeték, mint a bevételeket, mert nem volt erre jogszabályi gát.
Törvényességi ellenőrzési rendszer sem volt 2010-ig. Ügyfélcentrikus hivatalokat kellett létrehozni, a járási hivatalokkal ezt össze lehet majd hangolni. A cél az, hogy színvonalas közigazgatást tudjon nyújtani az új önkormányzati rendszer – mondta.
2013-ban vannak fájdalmak sérelmek az átalakítások kapcsán, de új gazdálkodási rendszerben kell mindenkinek megtalálni a szerepét – folytatta Tállai.
Számos probléma volt korábban szerinte a rendszerben. Ilyen például a túlzott feladatellátás. A megoldást az jelentette, ha újraszabályozták az állami és önkormányzati feladatokat, nagyobb állami szereppel. Korábban sokszor alacsony hatékonysággal működött a rendszer, erre válaszul közös önkormányzati hivatali rendszert hoztak létre. Bajt jelentett a törvényesség hiánya is, ezért létrehoztak egy törvényességi felügyeletet. Nem voltak információk a gazdálkodásról, erre kialakították a feladatfinanszírozási rendszert. Szabályozatlan volt a hitelfelvétel és a kötvényfelvétel, ezt most már kötelezettségvállaláshoz kötötték a stabilitási törvénnyel.
Az önkormányzati eladósodásra válaszul történt meg az adósságkonszolidáció. Problémát jelentett az is, hogy magas önerő igénye miatt nem voltak fejlesztések, ezért létrehoztak egy önerő alapot a büdzsékben.
Újra kellett szabályozni a feladatokat is. Az államigazgatásban bevezették a járási hivatalokat. Például az építésügyi hatósági feladatok önkormányzati feladatok maradtak, ahogy a bölcsődei, óvodai ellátás is.
A hatékonyságért a kistelepüléseknél közös önkormányzati hivatali struktúrát alakította ki. 3177 települési önkormányzat közül 545 tart fenn önálló hivatalt, 2632 települési önkormányzat összesen 749 közös hivatalt hozott létre. Korábban a közös körjegyzőségek száma 1800 volt. Ez erőforrás-koncentrációt, kedvezőbb gazdálkodást jelent szerinte. A jövőben az önkormányzati hivatalok támogatását a székhely fogja megkapni, mivel a tapasztalatok szerint nem adják át a települések a forrást a központnak.
A működőképesség fenntartása érdekében 2010-ben 1828 önkormányzat 10,7 milliárd állami támogatást kapott, 2012-ben 1666 önkormányzat 34,1 milliárdot. 2012-ig 84 milliárd forint volt az önhiki (azaz önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került) települések rendszerén, ezen kívül még az idei, ami mintegy 18 milliárd lehet még, ez négy év alatt 100 milliárdos támogatás. 2014-ben mintegy 200 milliárd plusztámogatás lesz – ígérte Tállai.
Idén is voltak azonban változások. Két belügyminiszteri rendelet jött ki arról, milyen működőképességi fenntartásban részesültek a települések. Ez összesen 17,4 milliárd forintot jelentett.
Létszámcsökkentési támogatás is járt a településeknek, 2012-ben, 2013-ban alig éltek ezzel a lehetőséggel, pedig a közös önkormányzati hivatalok létrehozásáról, azt gondolták, létszámleépítést okozhat, de nem így volt. A cél az, hogy kevesebben lássák el a munkát, erre más megoldást találtak, sokan a járási hivatalhoz, vagy a Klikhez mentek át.
Az EU-önerő alapból 15 milliárd forint jutott önkormányzati feladatokat támogató fejlesztésekre. Az uniós pályázatok 32 milliárd forintot jelentettek, összesen 70 milliárd forint fejlesztési támogatás jutott így az elmúlt években.
Az elmúlt időszak egyik legfontosabb lépése az adósságkonszolidáció volt. Első ütemben a megyei önkormányzatok kapták ezt meg, 197,6 milliárd forint értékben. A kistelepülésekre 74 milliárd forintot szántak, az 5000 fő felettiekre 610,3 milliárd forint.
További konszolidáció idén nem lesz, jövőre lehet, a 2014-es költségvetés tervezésekor vizsgálják, hogy vállalható-e. Döntés erről a következő hetekben a költségvetés tárgyalása során lehet. Politikai döntés nem született egyelőre.
Ami a 2014-es költségvetést illeti: jövőre 703 milliárd jut az önkormányzatokra, ami 67 milliárdos növekvés 2013-hoz képest. Ha pedig a báziskorrekciókat kiveszik, például az ápolási díj egyhavi összegét, vagy egyes szociális, gyermekjóléti feladatok máshoz kerültek, akkor már 70 milliárd feletti az összege a többletnek.
Az önkormányzatok pozíciója mégis javul Tállai szerint. Mint mondta, 31,247 milliárd forintot jelent a pedagógus életpályamodell bevezetése, az önkormányzatoknál maradnak például az óvodapedagógusok. Ez ennyit visz el a 70 milliárdos növekményből, a többlet még több területre is fordítható: 10 milliárdot költenek adósságkonszolidációból kimaradt 1200 település települések kompenzációjára, az e-útdíj miatti bevételkiesést is kompenzálják, 10 milliárddal emelték a fejezeti tartalékot.
Jövőre változik a feladatellátási rendszer is. A cél az, hogy mindenki el tudja ezt látni, ha van adóbevétele, ha nincs. Ezért az iparűzési adó beszámítási rendszere változik.
Módosulnak a települések üzemeltetési feladatai is. Megnézték, mennyit költöttek az önkormányzatok közvilágításra, az utakra, temetőkre, egyéb karbantartási munkákra, ezek alapján kategorizáltak. Az eredmény nem meglepő: a kistelepüléseknél jóval nagyobbak a fajlagos költségek, így nagyobb támogatást is kapnak, kilométerre, négyzetméterre vetítve.
Ami a szociális ellátást illeti, 20 ezer forint/fő alatti adóerőképesség esetén jelentősebb támogatást kapnak. Közösségi közlekedésre is van egy egymilliárdos támogatás.
Az ez évi pluszforrások beépülnek a jövő évi költségvetésbe, ez 17 milliárd forint. Idén 40 milliárd forint feletti a tartalék összege, ez jövőre is ennyi lesz.
Hátravan még a feladatfinanszírozás pontosítása. Tállai akkor lenne nyugodt, ha a 700 milliárdos önkormányzati keret még több lenne, mintegy 50 milliárddal.
Tállai lapunknak elmondta, hogy politikai döntés az újabb adósságkonszolidáció kérdése, teljesen tiszta hitelmentes önkormányzati rendszer lenne, erről döntés nincsen, a döntés napirenden van. Az adósságkonszolidáció kérdése nem érinti az államadósság összegét, sem a költségvetési hiány kérdését. Évi 40-50 milliárd forintot vonnának be az állami finanszírozásba. Az újabb adósságkonszolidáció nem érinti a kormány gazdaságpolitikáját. Kizártnak tartja, hogy egy település most már el tudjon adósodni, s így vegyen részt az újabb adósságkonszolidációban, mivel erre megfelelő fékek vannak.
Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere szerint igen lassú az átfutási idő az engedélyezésekben a hiteleknél, pályázatoknál. Berczik Ábel, az NGM helyettes államtitkára arról beszélt a konferencián: a fékek miatt 1,5-2 hónap kell az engedélyeztetésre, de reméli, hogy az év végén felgyorsulnak az események. Türelmet kért minden önkormányzattól.
Pásztó polgármestere, Sisák Imre azt mondta: egyre kevesebb az önkormányzatok feladata, adóbevétel ott marad főleg, a működést célzó támogatás pedig növekszik, mégis nagy igény van még idén többlettámogatásra, de a labda az NGM-nél van, a feladatoknál maradt pénzeket besöpörték és feltöltötték vele a tartalék keretet. Pásztó polgármestere sérelmezte az időrendet, mivel november 30-án járnak le a folyószámlahitelek a bankoknál, szerinte ha december 20-án kapnak pénzt, az késő.
Tállai szerint sincs megoldva a közművelődési feladatok finanszírozása. Háziorvosi ügyelet finanszírozása nem az önkormányzati fejezetből történik, át kellene alakítani a rendszert, ha önkormányzati feladat, tényleg nem elegendő erre a forrás. Tállai azt mondta: lehet, hogy az állam feladatává kellene ezt tenni.
Infrastrukturális pályázatokra 700 milliós a keret, de nem tettek le arról, hogy megnöveljék ezt. 1700 pályázat van bent, abban bíznak, hogy nő a keret, utána döntenek.”
Forrás:
Megmentették a településeket?; Világgazdaság; 2013. október 17.
