Nem késhet tovább Európa „ipari reneszánsza” – a Bizottság intézkedéseket sürget

„Az Európai Bizottság szerint a tagállamoknak fel kellene végre ismerniük, hogy az iparnak meghatározó szerepe van a munkahelyteremtésben és a növekedésben, valamint azt, hogy az ipar versenyképességével kapcsolatos kérdéseket minden szakpolitikai területen egyenlő súllyal figyelembe kell venni. Ez a legfontosabb üzenete a ma elfogadott közleménynek, amelynek témája az európai ipar újjászületése. A Bizottság arra kéri a Tanácsot és a Parlamentet, hogy fogadjanak el az információs, energia-, közlekedési, űr- és digitális kommunikációs hálózatokra vonatkozó jogalkotási javaslatokat, illetve gondoskodjanak a belső piac kiteljesítéséhez szükséges jogszabályok végrehajtásáról és érvényesítéséről. Az ipar korszerűsítése csak úgy valósulhat meg, ha hajlandóak vagyunk beruházni az innovációba, a forráshatékonyságba, az új technológiákba és készségekbe, és javítjuk a finanszírozáshoz való hozzáférést, mindezt külön erre a célra létrehozott uniós forrásokból támogatva. A közlemény célja, hogy Európában olyan környezetet alakítson ki, amely jobban kedvez a vállalkozásoknak. Ehhez a jogi keretrendszer egyszerűsítésére irányuló és mind az uniós, mind a tagállami, mind pedig a regionális közigazgatás hatékonyságát növelő intézkedéseket szorgalmaz. Emellett a nemzetközi szabványok harmonizációja – és ezáltal a harmadik országok piacaira való bejutás megkönnyítése –, a nyílt közbeszerzés, a szabadalmak védelme és a gazdasági diplomácia is nagy hangsúlyt kap.

Antonio Tajani, az Európai Bizottság ipar- és vállalkozáspolitikáért felelős alelnöke a következőképpen nyilatkozott: „Európa sajnos még mindig messze van attól a céltól, hogy 2020-ra az ipar a GDP 20%-át adja. Az Európai Tanács 2014. márciusi ülésének politikai napirendjében ezért az ipari versenyképességet kiemelt kérdésként kell kezelni. A ma útjára indított kezdeményezéssel a Bizottság fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy az uniós gazdaság sürgős újraiparosítása és korszerűsítése nélkül nem tudunk új munkahelyeket teremteni. Az EU-nak és a tagállamoknak egyaránt fel kell sorakozniuk e célkitűzés mögött ahhoz, hogy a rendelkezésünkre álló eszközöket összehangolhassuk és fontossági sorrendet állíthassunk fel közöttük. Az ipari stratégiának számos más ágazatra is ki kell terjednie, mivel az egyre jobban összefonódó különféle szektorok nagy mértékben kihatnak az ipar sikerességére.”

További információk:
Communication For a European industrial renaissance
MEMO/14/37: Member States need to act to boost European industry

A növekedés és a munkahelyteremtés előfeltétele az erős ipar
Az EU lassan kilábalóban van eddigi történetének leghosszabban elhúzódó recessziójából, amely során egyértelművé vált, hogy az erős ipar mennyire fontos a gazdaság alkalmazkodóképessége szempontjából. Európában az ipar szerepe jóval túlmutat a gyártáson. A nyersanyagok és az energia üzleti szolgáltatások részére történő biztosítására (pl. logisztika), csakúgy mint a fogyasztói szolgáltatásokra (pl. a tartós árukkal kapcsolatos értékesítés utáni szolgáltatások) és a turizmusra is kiterjed. Európa exportjának, valamint magánfinanszírozású kutatásának és innovációjának több mint 80%-a az iparból származik, az ipar tehát valójában sokkal fontosabb, mint amit a GDP-hez való hozzájárulása sugall. A magánszektorbeli munkahelyek (amelyek gyakran kvalifikált munkahelyek) közel egynegyedét az ipar adja, és azt is figyelembe kell venni, hogy a gyártásban létrejövő minden egyes új munkahely nyomán további 0,5–2 munkahely jön létre más ágazatokban. A gyártásnak az EU GDP-jéhez való hozzájárulása tovább csökkent, majd 2013 nyarára 15,1%-ra esett vissza, és messze van még attól a 20%-os céltól, amelyet a Bizottság 2012-ben elfogadott stratégiája szerint 2020-ra el kell érnie.

Az ipar versenyképességének kiemelkedő helyen kell szerepelnie az európai politikai napirendben
Európa jövője olyan horderejű kihívások előtt áll, amelyeknek mindenképpen figyelmet kell szentelni, és az idevágó politikai iránymutatást a legmagasabb szakpolitikai szinten, az Európai Tanács szintjén kell megfogalmazni. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az Unió rendelkezésére álló eszközök összhangban legyenek egymással, és a megfelelő sorrendet fel lehessen állítani közöttük. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy ismerjék fel végre, hogy az ipar Európában meghatározó szerepet tölt be a versenyképesség és a fenntartható fejlődés fellendítésében, valamint azt is, hogy az ipar versenyképességével kapcsolatos kérdéseket minden szakpolitikai területen egyenlő súllyal figyelembe kell venni.

A Bizottság szerint az alábbi prioritásokat kell szem előtt tartani az európai ipar versenyképességének támogatása érdekében:

• Az ipar versenyképességének előtérbe helyezése minden szakpolitikai területen, figyelembe véve, hogy milyen nagy mértékben járul hozzá az ipar az EU általános gazdasági teljesítményéhez.
• A belső piacban rejlő lehetőségek lehető legjobb kiaknázása a szükséges infrastruktúrák kialakításával, stabil, egyszerűsített és előre látható, a vállalkozások és az innováció számára kedvező szabályozási keret biztosításával, a tőkepiacok integrálásával, a képzési lehetőségek és az állampolgárok mobilitásának javításával, valamint a szolgáltatások belső piacának kiteljesítése, ami az ipari versenyképesség egyik legfontosabb tényezője.
• Intézkedések meghozatala nemzetközi szinten a belső piacra vonatkozóan annak érdekében, hogy az energiához és a nyersanyagokhoz való hozzáférés a nemzetközi feltételeket tükröző, elérhető árakon legyen lehetséges.
• A COSME, a Horizont 2020 és a strukturális alapok (legalább 100 milliárd eurós regionális források) hatékony kombinációján alapuló európai finanszírozási eszközök és a tagállami finanszírozás felhasználása az innováció, a beruházások és az újraiparosítás megvalósítása érdekében.
• A megszokott hitelnyújtási gyakorlat visszaállítása a reálgazdaságban. Az Európai Beruházási Banknak fokoznia kell az e vonatkozásban betöltött stratégiai szerepét azáltal, hogy az innovációval és az iparral kapcsolatos projektek számára több célzott hitelt biztosít. Az EU-nak a pénzügyi piacok egységes szabályozásának hiányából adódó szűk keresztmetszetek jelentette problémákkal is foglalkoznia kellene, és meg kellene teremtenie a feltételeket az alternatív finanszírozási források kialakításához.
• Az uniós cégek, különösen a kkv-k globális értékláncokba történő fokozatos integrálásának megkönnyítése, a versenyképességük javítása és a globális piacokhoz való, kedvezőbb versenyfeltételek melletti hozzáférés biztosítása érdekében.
• Az ipari versenyképesség fokozása meghatározó a növekedés és a foglalkoztatás fellendítése szempontjából, ha 2020-ra el akarjuk érni, hogy a GDP mintegy 20%-a a gyártásból származzon…”

Forrás:
Nem késhet tovább Európa „ipari reneszánsza” – a Bizottság intézkedéseket sürget; Európai Bizottság; IP/14/42, 2014. január 22.