Skip to main content

22. szám, 2010. december. 13.


eGov Hírlevél – 22. szám, 2010. december 13.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Új alkotmány és a közigazgatás

„A tanulmány célja, hogy áttekintse az Európai Unió tagországai alkotmányaiban követett jellemző megoldásokat, a hatályos magyar Alkotmányban foglalt szabályozást és elvégezze annak értékelését.
A külföldi alkotmányok és a hazai alkotmány-tervezetek egyaránt három témakört szabályoznak a tág értelemben vett közigazgatással kapcsolatban.

Elsőként a kormányról, annak megalakulásáról, tagjairól, alkotmányos feladatairól, a kormányhoz közvetlenül kapcsolódó személyekről (tisztségviselőkről) és szervezetekről, a miniszterelnök és a miniszterek helyettesítéséről, a kormány megbízatásának megszűnéséről találunk rendelkezéseket. Ezt követik a közigazgatásra vonatkozó szabályok: a közigazgatásra vonatkozó elvek, a (központi) közigazgatás szervei, ezek kapcsolatrendszere, végül a köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezések. A harmadik szabályozási tárgykör az önkormányzati rendszer. Ezen belül az önkormányzati szinteket, feladatokat, jogokat és kötelezettségeket, az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági önállóságát és működőképességét garantáló rendelkezéséket, az önkormányzatok állami felügyeletét és az önkormányzati jogok védelmét tartalmazó szabályokat, az önkormányzati testületek, azok vezetői megválasztására vonatkozó szabályokat, végül – eléggé ritka esetekben – az önkormányzat igazgatási vezetőire és szerveire irányadó rendelkezéseket találjuk. A három témakör szabályozása általában nem különül el ilyen élesen. A közigazgatásról szóló szabályok ritkán kerülnek önálló cím vagy fejezet alá, legtöbbször a kormányt szabályozó fejezetben találhatók. Az önkormányzatokra vonatkozó szabályozás ugyan elkülönül a kormányra vonatkozó rendelkezésektől, de szövetségi államok esetében gyakran a szövetségi szintek és hatáskörök körében tárgyalják ezeket.

E sok szabályozási tárgykör nem mindegyike tartozik vizsgált témánkhoz. Ezért a kormányról és az önkormányzatokról szóló szabályokkal most nem foglalkozunk. Áttekintjük azonban a közigazgatásról rendelkező szabályokat, valamint a köztisztviselőkre vonatkozó normákat.”

Forrás:
Új alkotmány és a közigazgatás, Dr. Somogyvári István főtitkárhelyettes – Állami Számvevőszék, Jegyző és Közigazgatás, XII. évfolyam, 6. szám, 2010, december 5.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az integritás szerepe a korrupció elleni küzdelemben – konferencia

A rendezvényen dr. Sántha György, osztályvezető bemutatta az ÁSZ „Korrupciós kockázatok feltérképezése – integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” elnevezésű európai uniós kiemelt projektjét, mely a Holland Számvevőszékkel együtt 2008-ban sikerrel befejezett intézmények közötti szakmai együttműködés eredményein alapul. …
A korrupció elleni küzdelemben figyelemre méltó értékközpontú szervezeti működést, az ún. integritás megközelítést, valamint a holland közszférában közel másfél évtized alatt létrehozott integritás menedzsment rendszert az ÁSZ egy 2007 és 2008 közötti megvalósított európai uniós twinning projekt keretében ismerte meg. Az integritás ennek értelmében intézményi szinten értékek melletti elköteleződést, ezekhez mérten következetes és fedhetetlen szervezeti működést – etikus munkakörnyezetet, tiszta és átlátható belső folyamatokat – jelent.

Az ÁSZ a korrupció megfékezése érdekében egy Hollandiában kifejlesztett kockázatértékelési módszertan hazai adaptálásával kívánja felmérni a hazai közszféra korrupciós kockázati jellemzőit. A felmérés során az ÁSZ 2011 februárjától kezdődően hét éven keresztül évente mintegy 4200 előre kiválasztott költségvetési szerv közreműködésével végez országos adatfelvételeket. A felmérés során alkalmazandó, mintegy 150 kérdést tartalmazó kérdőívet az ÁSZ novemberben 200 intézmény bevonásával sikeresen tesztelte. Az alkalmazott módszer lényege, hogy elektronikusan kitölthető adatlapok automatizált feldolgozásával az ÁSZ minden egyes adatszolgáltató vonatkozásában elkészíti az adott költségvetési szerv korrupciós veszélyeztetettségi profilját, egyúttal összeveti ezt a szervezet belső kontroll jellemzőivel. Az így kiszámított értékek (0-10 pont között) „korrupciós kockázati index” elnevezéssel egy erre a célra kifejlesztett térinformatikai rendszer segítségével az ún. „korrupciós kockázati térképen” is megjelenítődnek. Itt az érdeklődők egy nyilvános internetes felületen ágazatok, területi szintek és intézménytípusok szerinti összehasonlításokat is végezhetnek – az első adatfelvétel lezárását követően előreláthatólag 2011 májusától.

Az országos adatfelvételeket támogató internetes rendszer – „Integritás Portál” néven – az „integritas.asz.hu” címen lesz elérhető 2011. január elejétől. Az ÁSZ emellett az érdeklődők megfelelő tájékoztatása, valamint az integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése érdekében 2011. január elejétől kezdődően „Integritás Infovonal” elnevezéssel telefonos központot is működtet.

Forrás:
Az integritás szerepe a korrupció elleni küzdelemben, Állami Számvevőszék, 2010. december 9.
Integritás Projekt (A korrupciómentes közigazgatásért), az előadások letölthető anyagai

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Létrejött a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

„A kormányzati szférában az informatikai fejlesztések megvalósítása központi irányítás nélkül, összehangolatlanul zajlott az elmúlt időszakban. A kiemelt projektek projektgazdáinak kiválasztása egységes koncepció híján esetlegesen folyt le, a projektgazda szervezetek szakmai és projektmenedzsment felkészültsége egyenetlen volt.
A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség a kiemelt fontosságú informatikai fejlesztéseket – a forrás jellegétől és az érintett ágazattól függetlenül – koordinálja a jövőben, maximalizálva a források felhasználásának hatékonyságát. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség létrehozásával a jövőbeni fejlesztések reális és ésszerű költségek mellett, a határidők betartásával, magas színvonalon valósulhatnak meg. A hatékonyabb, egységes módszertan szerinti projektfolyamatok csökkentik az érintett befogadó intézmények adminisztrációs terheit, növelik az átláthatóságot. Az uniós társfinanszírozású informatikai fejlesztéseknél pontosabb, gyorsabb forráslehívás és elszámolás várható az intézkedéstől. A centralizált működés következtében a projektirányításhoz kapcsolható közvetlen és közvetett költségek területén a tapasztalati adatok alapján akár 40-50 százalékos nagyságrendű csökkenés is remélhető.
Az előző kormányzat alatt rendszeres gyakorlattá vált a projektszervezeteknek és projektirodáknak kiszervezett működtetése, amely milliárdos nagyságrendű költséggel járt az államnak, ráadásul a projektek megvalósítása során megszerzett tudás és gyakorlat sem intézményesült. Az új, vegyes modell egy meghatározott szintű, állandóan rendelkezésre álló belső kapacitásra alapozza a működést, amelyet csakis különösen indokolt esetben egészíthet ki külső projektirodai közreműködés.”

Forrás:
Létrejött a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2010. december 6.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Legyen ingyenes és online azonnal lekérdezhető az ellopott, elveszett okmányok adatbázisa!

„Legyen ingyenes és online azonnal lekérdezhető az ellopott, elveszett okmányok adatbázisa! Sok a visszaélés, ezért Jóri András adatvédelmi biztos kezdeményezi, hogy az ellopott, elveszett, megsemmisült, megtalált, vagy érvénytelen személyi igazolványok, illetve a személyi azonosítóról és lakcímről szóló igazolványok adatbázisa váljon térítésmentesen, azonnal lekérdezhetővé bárki számára.

Számos panaszbeadvány érkezett a biztoshoz az elmúlt időben, amelyben a panaszosok azt kifogásolták, hogy elveszett vagy ellopott személyi igazolványukkal visszaélve mobiltelefon-előfizetéseket kötnek, autókat, ingatlanokat vásárolnak, autókölcsönzőkből autókat lopnak, cégeket jegyeztetnek be, valamint hiteleket vesznek fel a nevükben. Az érintettek hiába jelentették be az okmányok ellopását, elveszését, arra kényszerülnek, hogy az adóhatóság, a vám-és pénzügyőrség, a rendőrség valamint a követeléskezelő cégek előtt tisztázzák magukat. Ilyenkor az állampolgárok önhibáján kívül olyan helyzet áll elő, amely hátrányos következményekkel jár.

… a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala weboldalán hozzon létre olyan lekérdezési lehetőséget, ahol a felhasználó ingyenesen és azonnal információt kaphat az okmányazonosító megadása után a személyi igazolvány, vagy a személyi azonosítóról és lakcímről szóló igazolvány kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről.”

Forrás:
Adatvédelmi Biztos, sajtóközlemény, 2010. december 8.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nyílt kormányzati adatok

A nyílt kormányzati adatok olyan nyilvános adatok, amelyek gépileg olvashatóak, feldolgozatlanok és nincsenek összesítve, bárki számára hozzáférhetőek (nem kell azonosítás és regisztráció) bármely célra, lehetőleg nyílt formátumban és szerzői jogi korlátozások nélkül. A törekvés célja az, hogy az átláthatóság növekedjen, a nyíltság támogassa az állampolgári részvételt és az adatok használatán alapuló új szolgáltatások megjelenését. 2009-ben indult el a Data.gov webhely, amely az amerikai szövetségi kormányzat részeként folyamatosan növekvő mértékben teszi hozzáférhetővé a kormányzati adatokat a Nyílt Kormányzati Utasításnak megfelelően. A példát számos ország (például Ausztrália, Egyesült Királyság) és város, közigazgatási egység követte.

Bár teljesen új fejlemény a nyílt kormányzati adatokért küzdő mozgalom, de erőre kapott az amerikai szövetségi kormányzat kezdeményezései és sok, a Kormányzat 2.0-val kapcsolatos, esemény nyomán. Támogatta ezt számos ember tevékenysége is. Itt érdemes kiemelni Don Tapscott és különösen Tim O’Reilly munkásságát. O’Reilly a kormányzat, mint platform kifejezés megalkotója, mely azt fejezi ki, hogy a kormányzati adatok és a kezelésükhöz szükséges alkalmazásprogramozói felületek segítségével az állampolgárok saját céljaikra alkalmazásokat hozhatnak létre. A jelenség sok szempontból a szükségletteremtő kezdeményezések jegyeit viseli magán, amit a viszonylag alacsony használat is mutat. A megcélzott használói kör három nagyobb csoportra osztható: üzleti vállalkozások, amelyek a kormányzati adatok elemzésére és újrafeldolgozására építik tevékenységüket; aktivisták és civil szervezetek, amelyek a kormányzati teljesítményt akarják vizsgálat tárgyává tenni; megfelelően képzett állampolgárok, akik a nyílt adatokon alapuló alkalmazásokat fejlesztenek. Az érdeklődés 2010 folyamán folyamatosan nő, ahogyan egyre több kormányzat, kormányzati szervezet véglegesíti nyílt kormányzati (vagy átdolgozott e-kormányzati) stratégiáját. Az érdeklődés növekedését segíti, hogy a már létező kezdeményezések műszaki és hozzáférési feltételeit folyamatosan javítják.

Forrás:
Hype Cycle for Government Transformation, 2010, Steve Bittinger, Andrea Di Maio, Gartner
A kutatással felmerülő további kérdéseivel forduljon a Gartner magyarországi képviseletéhez: Gémesi Rita

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

„2010. december 6-án az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, mely a Magyar Szabadalmi Hivatal (korábban Országos Találmányi Hivatal) nevét megváltoztatja, egyúttal módosítja a Hivatal hatáskörét, illetve bizonyos védjegy- és design (formavédelmi) jogszabályokat is. A Hivatal neve 2011-től a következő: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). Ugyancsak módosul egy másik testület neve, ez lesz a HENT (Hamisítás Elleni Nemzeti Testület), ez lép a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács helyére.
…
A módosítások célja, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal (leendő SZTNH) eljárásai megfeleljenek a modern ügyfélbarát közigazgatás koncepciójának – többek között az adminisztratív terhek és az átfutási idő csökkentésével, a költségviselési szabályok kiigazításával, valamint az elektronikus ügyintézés lehetőségének bővítésével, ideértve a lajstromvezetés szabályainak korrekcióját is.”

Forrás:
kiváló áruk fóruma – a védjegyblog, 2010. december 8.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kormányzati adatok

„Aktivisták, civil szervezetek egyre nagyobb nyitottság felé tolják az Európai Uniót és a kormányokat. A fókusz a nagy érdeklődést kiváltó egyedi dokumentumok, szerződések publikálásától az általános, adatbázisba rendezett, tömeges információ lehívhatósága irányába mozdult el. A kormányzati transzparenciáért folytatott küzdelemnek fontos hősei a titkosság és titkosítás ellen küzdő aktivisták. (Közben kitört a Wikileaks botrány, és ismét a titkosított egyedi információk tartják izgalomban a közvéleményt. Az átlátható állam eszméje pedig elbulvárosodik.) Az én szememben legalább ennyire fontosak azok, akik a statisztikai, földrajzi és egyéb adatforrásokhoz kövezik ki az utat. Itt van például a Farmsubsidy.org, honnan megtudhatjuk, hogy az utóbbi években Európában kiosztott évi 55 milliárd eurónyi mezőgazdasági támogatásból kiknek mennyi jutott Magyarországon és miért. Vagy itt van egy washingtoni pilot, ami megmutatja, hogy a város egyes utcáiban milyen közszolgáltatások érhetők el, milyen a lakosság összetétele és az egyes típusokból átlagosan mennyi bűncselekményt követnek el. A végtelenségig lehetne sorolni a jó példákat. A közös mindben, hogy nem az adatgazdák bíbelődnek ezzel a feladattal.

Még kevésbé tűnik izgalmasnak azok munkája, akik adatbázisok összekapcsolását végzik, vagy adatokat tisztítanak. Pedig a használható és a használhatatlan adatbázis között nem csupán annyi a különbség, mint a szép és a csúnya kézírás között. A tiszta adatbázis az, amit ténylegesen használni lehet. Minél jobb minőségű, annál egyszerűbb az adatelemzéssel nem foglalkozó laikusok számára is, hogy saját kérdéseikre találjanak válaszokat az adatbázisból. A tiszta adatbázisok szemantikus kapcsolatokba rendezhető hálózata maga a paradicsom. Az összekapcsolás lehetőségével soha nem látott távlatok nyílnak meg. Olyanok, amire az adatgyűjtés eredeti megrendelője nem is gondolhatott. Tim Berners-Lee, akit az világháló feltalálójának szokás tartani, most éppen az adatháló (Linked Data) koncepcióját próbálja elterjeszteni.

A konferencia foglalkozott az állami adatbázisok felszabadításának elvi és gyakorlati kérdéseivel. A profi és amatőr felhasználók számára gyártott alkalmazások kialakításával. A kormányzati az üzleti és a civil szereplők együttműködésének lehetőségeivel. Az adatok érvényességének és megbízhatóságának kérdéseivel. Azzal, hogyan bontsuk le a jogi korlátokat az újrahasznosítás előtt.”

Forrás:
Kormányzati adatok, Kitzinger Dávid, Kitzinger blog, 2010. december 7.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az Év Honlapja 2010 – Díjazottak

Az Év Honlapja 2010 – Díj
Önkormányzatok és települések kategóriában
Szombathely MJV hivatalos portálja

Az Év Honlapja 2010 – Különdíj
Önkormányzatok és települések kategóriában
Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat hivatalos honlapja

Az Év Honlapja 2010 – Minőségi Díj
Önkormányzatok és települések kategóriában
Sopron MJV honlapja

Forrás:
Az Év Honlapja 2010 – Díjazottak, 2010. december

Vissza a tartalomjegyzékhez

Digitális megőrzés lépésről lépésre

„Digitális megőrzés lépésről lépésre címmel került megrendezésre a második elektronikus levéltári workshop 2010. december 8-án a Magyar Országos Levéltár Lángliliom utcai épületében.

A magyarországi levéltárak számára hatalmas kihívást jelent az elektronikus iratok tartós megőrzése; az ezt célzó projekt eddigi eredményeiről és kiterjesztéséről rendeztek workshopot a Magyar Országos Levéltárban. A nagy érdeklődés – több mint száznegyven hallgató – elsősorban annak szólt, hogy a Google Library és az Europeana korában világszerte egyre jelentősebb problémát jelent a növekvő mennyiségben keletkező digitális tartalom tartós megőrzése.

Az elektronikus levéltári projekt első sikere a Legfőbb Ügyészség adatállományának átvétele. Először sikerült szabványos, tartós megőrzésre alkalmas állományokat készíteni a kilencvenes években készült adatbázisokból. A feladat legérdekesebb része az volt, hogy mintegy archeológusként kellett feltárni az alig több, mint másfél évtizede keletkezett adatok értelmét. „Az egykorú technológia miatt a kilencvenes évek elején mindent nagyon helytakarékosan kellett megoldani – mondta Szatucsek Zoltán az Országos Levéltár főosztályvezetője -, a hosszú neveket több mezőben tárolták, az évszámokból 1950-et levontak, bizonyos adatokat 200-as számrendszerben tároltak.” A levéltárosok azt találták, hogy az iratok megőrzése nem annyira a technológiai probléma, az igazi kihívás az adatok értelmezhetőségének fenntartása.

Részben ezért kell a levéltáros tabukat megdönteni. „A levéltár hagyományosan csak az eredeti dokumentumokat veszi át. De ez esetben vajon jól járunk vele? És vajon van jogunk beavatkozni, átalakítani a dokumentumot az értelmezhetőség kedvéért?” – emelt ki néhány égető kérdést a sokból a főosztályvezető, aki szerint a törvényi szabályozást is újra kellene gondolni, hiszen a törvény betűje szerint például a Legfőbb Ügyészség Büntető Ügyviteli Rendszere hiába egységes, a 176 területileg illetékes szerv iratait a megyei levéltáraknak kellene adni. „Szedjük szét? Annak nem sok értelme lenne, hiszen a cél a kutathatóság, hogy az állampolgárok gyorsan, utazás nélkül is hozzáférjenek a dokumentumokhoz” – magyarázta.

Lux Zoltán bemutatta, hogy a feladat során hogyan használtak külföldi levéltárakban fejlesztett eszközöket és miként egészítették ki ezt a projekt során fejlesztett saját programokkal. „Óriási szerencsénknek tartjuk, hogy mire eljött az átadási kötelezettség éve, addigra mind a levéltár oldaláról, mint az ügyészségen megértek a feltételek az elektronikus átadásra.” – mondta Harangozó Csabáné, aki a Legfőbb Ügyészség munkatársaként vett részt a megvalósításban. Elmondta, hogy a büntető szakág kezeli az iratok hetven százalékát, amit 1993 óta kizárólag elektronikusan tartanak nyilván.”

Forrás:
Digitális megőrzés lépésről lépésre, Magyar Országos Levéltár, 2010. december

Vissza a tartalomjegyzékhez

Önkormányzat és földhivatal – adatszolgáltatás a papír alapú tulajdoni laptól a TakarNet rendszerig

„A címben jelzett téma szerteágazó és sokoldalú, mivel nagyon sok a kapcsolódási pont az önkormányzat és a jegyző, valamint a földhivatal munkájában. A terjedelmi előírásokat tiszteletben tartva cikkemben csak néhány együttműködési terület felvillantására vállalkozhatok.
A földhivatali adatbázis olyan információkat tartalmaz, amelyeknek ismerete az önkormányzatok és a jegyzők hatáskörébe tartozó feladatok ellátásához sok esetben nélkülözhetetlen (építésügy, hatósági ügyek, adóügyek stb.).

A korábbi szabályozás alapján az adatszolgáltatás papír alapú és az önkormányzat részére – korlátozásokkal – ingyenes volt. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdoni lap másolat igazgatási-szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (díjtörvény) 2010. januári módosítása eredményeként megszűnt a papír alapú nem hiteles tulajdoni lap, és az önkormányzatok személyes díjmentessége is. A törvény 31. §-ában felsorolt hatósági, közigazgatási és egyéb eljárásokhoz díjmentesen csak az elektronikus dokumentumként szolgáltatott, nem hiteles tulajdonilap-másolat kérdezhető le (tárgyi díjmentesség).

Mindez azt eredményezte, hogy a hatóságok számára a TakarNet rendszer (számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer) szolgáltatásainak igénybevétele – a feladatellátáshoz szükséges ingatlan-nyilvántartási adatok megismerése okán – szinte kötelezővé vált. ”

Forrás:
Önkormányzat és földhivatal – adatszolgáltatás a papír alapú tulajdoni laptól a TakarNet rendszerig, dr. Trefeli Katalin hivatalvezető – Somogy Megyei Földhivatal, Jegyző és Közigazgatás, XII. évfolyam, 6. szám, 2010, december 5.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Megkezdődik a kormányzati informatika konszolidálása

„2011. április 30-ig átfogó vizsgálat tárja fel a kormány és az egyes minisztériumok irányítása, felügyelete alá tartozó szervek informatikai állapotát. Az eddig rendkívül pazarlóan és alacsony hatásfokkal működő kormányzati informatika helyzetének konszolidálása azért vált szükségessé, mert annak elmaradása már rövidtávon is finanszírozhatatlanná teszi a területet. Az állapotfelmérés alapján olyan intézkedéseket lehet hozni, amelyek megszüntetik a felesleges párhuzamosságokat, egységesítik az egymástól független alkalmazásokat, kihasználják a méretgazdaságossági előnyöket.
A konszolidáció hosszú távú célja a bürokratizmus csökkentése, az eljárásrendek egyszerűsítése. A változtatások révén – a telekommunikációs fogyasztás optimalizálását követően – összességében olcsóbban és gyorsabban, a szakmai igényeket kielégítve lehet a kormányzati informatikai feladatokat ellátni.
A konszolidáció alapvető változásokat fog eredményezni az üzemeltetés, a beszerzés és a fejlesztés területén. A beruházások biztosítják az alacsonyabb fenntartási költségű és gyorsabb hatósági ügymenetet. Fontos feladat az államra nézve hátrányos szerződések felülvizsgálata és új, értékarányos megállapodások megkötése. A kiemelt adatokat tartalmazó nyilvántartások kezelésére és üzemeltetésére magánvállalatokkal megkötött szerződések felbontására a nemzeti adatvagyon védelméről szóló törvényjavaslat alapján sort kell keríteni.
A kormányhatározat felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert arra, hogy 2010. december 31-ig terjessze elő a kormány infokommunikációs stratégiáját. A Digitális Magyarország vitairat hónapokig tartó, széles körű társadalmi és szakmai konzultációja lezárult és hamarosan a nyilvánosság elé tárja a kormány a teljes infokommunikációs szektort érintő, középtávú cselekvési tervét.”

Forrás:
Megkezdődik a kormányzati informatika konszolidálása, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2010. december 11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Cél a szupergyors internet

„A jövő évi magyar soros elnökség távközlési prioritásai a stratégia, biztonság és frekvencia fogalmai köré csoportosulnak – mondta el Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár pénteken Brüsszelben az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energia Tanácsának ülésén.
…
Az államtitkár a biztonság témakörében elmondta, hogy a soros elnökség alatt Magyarország kiemelt célja, hogy az Európai Unió az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) mandátumát meghosszabbítsa és a szervezetet a legújabb biztonsági kihívásokra válaszolva modernizálja. Nyitrai elmondta, hogy a meghosszabbítás után nagy hangsúlyt kell helyezni az ENISA feladatainak, funkcióinak bővítésére úgy, hogy a szabályozás megfelelően rugalmas legyen, és így kezelni lehessen a legkülönfélébb hálózatbiztonságot fenyegető veszélyeket.

A frekvenciával kapcsolatos ügyek kapcsán Nyitrai elmondta: az általános keretszabályozás terén az első többéves rádióspektrum-politikai program (RSPP) jelent kiemelt jogalkotási prioritást a magyar elnökség idején. A szakpolitikai program a 2011–2015-ig terjedő időszakra vonatkozik és célja egy EU-szintű koordinált spektrumpolitika kialakítása és a hatékonyabb spektrumgazdálkodás lehetőségének megteremtése, ami a fogyasztók és a vállalatok számára fog előnyt jelenteni. ”

Forrás:
Cél a szupergyors internet, Magyar Nemzet, 2010. december 4.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kell-e negyedik mobilszolgáltató?

Kiszámítható, tervezhető és következetes lépéseket vár a távközlési szektor a kormánytól. Interjú Máthé Balázzsal, a Magyar Telekom jogi és társasági ügyekért felelős vezérigazgató-helyettesével.

Forrás:
Kell-e negyedik mobilszolgáltató?, Világgazdaság Online, 2010. december 8.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Platformszolgáltatóvá válik a SalesForce.com

„A szoftverszolgáltatások irányából a platformszolgáltatás felé nyit a SalesForce.com, a jövőre induló Database.com egy adatbázis a felhőben, amelynek technológiai alapjai az Oracle Database-en nyugszanak. A Database.com elindulása lényegében azt jelenti, hogy a SalesForce.com alatt működő relációs adatbázist önálló szolgáltatásként is elérhetővé teszi a vállalat, az árazás felhasználószám, rekord és tranzakciószám alapján történik.
…
„A cloud adatbázisok hatalmas piaci lehetőséget rejtenek, ezek teszik lehetővé a kezdettől fogva a felhőbe tervezett, mobil és közösségi vállalati alkalmazások megszületését”
…
Nem érdemes egyelőre arra számítani, hogy a helyben telepített Oracle adatbázisok felhasználói tömegesen vinnék az adataikat a felhőbe, mondta a Dreamforce rendezvényen Tim Campos, a Facebook műszaki vezetője. Sok vállalat fél a felhőbe vinni az adatait a veszélyektől tartva, bizonyos iparágakban pedig a jogi környezet teszi ezt lehetetlenné. Maga a Facebook is helyben üzemeltetett Oracle adatbázisokat használ, mondta el Campos. A Database.com egyébként ISO 27001, SAS 70 Type II és SysTrust biztonsági tanúsítványokkal rendelkezik.

A SalesForce.om-féle cloud adatbázis ugyanakkor jó szolgálatot tehet fejlesztéskor, teszteléskor, illetve új típusú, kimondottan mobil eszközökre, például okostelefonokra és tabletekre tervezett vállalati alkalmazások alapjaként. A fejlesztőknek nem szükséges egy helyi adatbázis telepítésével, frissítésével, mentésével foglalkozni. A Gartner szerint idén 68,3 milliárd dollár lesz a cloud-szolgáltatások globális piaca, 2014-re ez 148,8 milliárd dollárra fog emelkedni.”

Forrás:
Platformszolgáltatóvá válik a SalesForce.com, Bodnár Ádám, HWSW.hu, 2010. december 09.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A roaming díjak megszüntetése sem kizárt

„Nem szerepeltek jogalkotási kérdések az uniós távközlési miniszterek pénteki tanácsülésén, így a belga elnökség által utoljára vezetett találkozón csak a folyamatban lévő ügyek állásáról egyeztettek a kormánytagok, így a Rádió Spektrum Politikai Programról (RSPP) és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségről (ENISA).
…
A tanácsülés után nyilatkozó infokommunikációs államtitkár szűkszavúan nyilatkozott arról, hogy a fenti két témában mit szeretne elérni, és meddig szeretne eljutni fél év alatt a magyar elnökség, de azt megjegyezte, hogy ez lesz a két fő törvényhozási prioritás 2011 első felében.

Nyitrai Zsolt hozzátette, hogy emellett a magyar elnökség szeretne előrelépni az egyetemes szolgáltatások, a nyílt és semleges internet, az elektronikus kormányzati szolgáltatások és a roaming díjak ügyében. Utóbbi kapcsán az államtitkár a BruxInfo kérdésére elmondta, hogy a magyar kormány célja a tagállamok közötti mobiltelefon-tarifák (roaming-tarifák) jelentős csökkenése. Bár az Európai Bizottság célja az, hogy rövid időn belül szűnjenek meg a különbségek az országon belüli, és a tagállamok közötti tarifák között, Nyitrai Zsolt arra lát esélyt, hogy a roaming-díjak „jelentősen közeledjenek” a tagországi tarifákhoz. A Bizottság vélhetően tavasszal jön ki díjcsökkentési javaslatával.”

Forrás:
A roaming díjak megszüntetése sem kizárt, BruxInfo, 2010. december 7.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az internet anonim korszaka

„A néma olvasás és az e-book
Szent Ágoston a némán olvasó Szent Ambrust figyelve azon tűnődött, hogy az vajon „vigyáz, hogy valami tépelődő és figyelmes hallgatónak ne kelljen kifejtenie egy-két homályos dolgot az olvasott könyvből?” A néma olvasás ugyanis kivételnek számított. És ahhoz, hogy elterjedhessen, arra is szükség volt, hogy ne írják egybe, folyamatosan a szavakat (arra számítva, hogy az ember füle majd úgyis tagolja a hallottakat); meg arra is, hogy megjelenjenek a kis- és nagybetűk, illetve a központozás. Ekkor a dogmatikusok attól kezdtek félni, hogy az új olvasási szokások a restség, a fásultság és az éber álmodozás melegágyául fognak szolgálni.

A probléma valójában viszont az volt, hogy „az a könyv, amelyet az ember magában olvas, amely fölött eltöpreng, míg szeme kibontja a szavak jelentését, többé nem lehet magyarázat, útmutatás, ítélet vagy cenzúra tárgya”, mondja Alberto Manguel az olvasás történetét tárgyalva, és azt is hozzáteszi, hogy az egyik következmény az eretnekségek elterjedése lett. Bár már 382-ben halálra ítélték a vallási tévelygőket, az első kivégzésre csak 1022-ben, az olvasási szokások megváltozását követően került sor.
Lényegében hasonló változásokra számíthatunk az e-book elterjedésekor is. 1822-ben az angol Pickering kiadó Diamond Classics sorozatához a drága bőr helyett olcsó vászonkötést választott, és ez lehetővé tette, hogy megjelenjenek az illusztrált borítók. Meg azt is, hogy innentől kezdve a borítóknak köszönhetően tudni lehessen, hogy mit olvasunk nyilvános helyen, és ez bizonyos esetekben befolyásolta a könyvválasztást is. Most viszont egyes e-book kiadók szerint „a romantikus és erotikus művek azért olyan [szokatlanul] népszerűek elektronikus formátumban, mert az e-readerek diszkrétek”. (Motoko Ritch a New York Timesban.)

Ismeretlennek lenni az interneten, és ismertnek a valóságban
De a technikának ezzel ellentétes hatásai is lehetnek, és megtörténhet, hogy nem a korábbinál több szabadságot biztosítanak, hanem éppen ellenkezőleg.”

Forrás:
Az internet anonim korszaka, Galántai Zoltán, Beszélő, 2010. szeptember-december, 15. évfolyam, 9. szám

Vissza a tartalomjegyzékhez

Mobilreklámok: harcba szállnak a nagyok

„Az eMarketer elemzése szerint az Egyesült Államokban tavaly hozzávetőleg 32 milliárd dollárt költöttek online reklámokra, mobilreklámokra viszont mindent összevéve is kevesebb, mint hárommilliárdot. Az okostelefonok piaca azonban rohamosan bővül, növekedési üteme jóval meghaladja a húsz százalékot: a Gartner becslése szerint csak tavaly 172 milliót adtak el világszerte. Nem csoda hát, hogy ez a százmilliónyi eszköz (és a rajta csüngő, jellemzően vastag pénztárcájú felhasználó) egyre csábítóbb célpont a hirdetők számára, akikért már most nagy a tülekedés a mobilreklám-piac főszereplői között. Igazi háborúról még nem beszélhetünk, de a csapatok összevonása javában folyik.
…
Jelenleg a hirdetők a legváltozatosabb formákban támadják az okostelefonokat. Még mindig a régi vágású SMS számít a leghatékonyabb csatornának, mivel viszonylag olcsón és hatékonyan juttatja célba a reklámüzenetet, ugyanis a felmérések szerint a legtöbb felhasználó elolvassa a beérkező üzenetnek legalább egy részét. Az SMS-ek és MMS-ek mellett jelen vannak a mobilokon a bannerek, a videók és a szöveges hivatkozások, vagyis a világháló bevett hirdetési megoldásai is. Ez nem is meglepő, hiszen időbe telik, amíg egy új hirdetési médium megtalálja a maga testhezálló formátumát – az első tévéreklámok se voltak mások, mint fényképpel illusztrált rádióhirdetések.

A régi technikák mellett egyre nagyobb szerephez jutnak a mobilreklámozásban az alkalmazások: azok a kis programocskák, amelyeket letölthetünk hordozható eszközünkre, és azután különféle praktikus célokra, vagy egyszerűen csak szórakozásra használhatunk. A legsikeresebbek azok, amelyek az okostelefonok valamilyen speciális tulajdonságát is mozgósítják. ”

Forrás:
Mobilreklámok: harcba szállnak a nagyok, Móray Gábor, techline.hu, 2010. december 10.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

Ne verd meg magad! – Stratégiaalkotás és végrehajtás mint kollektív problémamegoldás

„Egy jó üzleti stratégia megalkotásának és eredményes végrehajtásának fontosságát kevesen kérdőjelezik meg, habár a feladat megfelelő minőségű elvégzése nem magától értetődő.

A stratégia komisz probléma, tökéletes stratégia nem létezik. Egy jó üzleti stratégia megalkotásának és eredményes végrehajtásának fontosságát kevesen kérdőjelezik meg, habár a feladat megfelelő minőségű elvégzése nem magától értetődő. A szerző egy gyakorlati keretrendszert javasol az általános problémamegoldási folyamat alapján, amellyel a stratégia előállításának és kivitelezésének színvonala javítható. Célközönsége a stratégiai menedzsment iránt érdeklődő, magyar vezető.”

Forrás:
Ne verd meg magad! – Stratégiaalkotás és végrehajtás mint kollektív problémamegoldás, Csontos Attila, Harvard Business Review magyar kiadás, 2010/11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hogyan árthat a hierarchia a stratégia végrehajtásának?

„A HBR-olvasók körében végzett felmérés megerősíti azt a feltevést, hogy a vállalatok élesen elkülönítik a stratégiát és a végrehajtást.

Márciusban készítettünk egy felmérést a HBR tanácsadói testülete (olyan olvasók reprezentatív csoportja, akiknek rendszeresen kikérjük a véleményét) körében a vállalatuk stratégiájáról és annak végrehajtásáról. Megkérdeztük, véleményük szerint megfelelően dolgozzák-e ki a stratégiát, mi akadályozza a megvalósítást, hogyan befolyásolta a válság a vállalat teljesítményét stb. Összesen 1075 válaszadó vett részt a kutatásban. Négy adat különösen figyelemreméltó. Először is az olvasók úgy vélik, a végrehajtásnál a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a frontvonalbeli dolgozók számára legyen értelme a stratégiának. Másodszor, sokan meg sem tudják mondani, mi a vállalatuk stratégiája. Harmadszor, a stratégiát még mindig főként a csúcson alakítják ki. Végül negyedszer, azok fogják a legnagyobb valószínűséggel támogatni a stratégiát, akik maguk is részt vesznek a megalkotásában. Ezek az adatok azt sugallják, hogy a vezetőknek segíteniük kellene a lentről felfelé megvalósuló stratégiaalkotást, és – minden szinten – világosabban kellene kommunikálniuk, mit szeretne elérni a vállalat. „

Forrás:
Hogyan árthat a hierarchia a stratégia végrehajtásának?, Harvard Business Review magyar kiadás, 2010/11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről

4. § A KIFÜ alaptevékenysége körében, az egyes hazai finanszírozású, valamint az európai uniós társfinanszírozású informatikai tárgyú kiemelt ágazati fejlesztési projektek központosított lebonyolítása érdekében:
a) ellátja önállóan vagy konzorciumi formában az európai uniós forrásból finanszírozott – különösen az Új Magyarország Fejlesztési Terv Elektronikus Közigazgatás Operatív Program és Államreform Operatív Program keretében megvalósuló – informatikai tárgyú kiemelt projektek projektgazdai feladatait, ezen belül gondoskodik a projektmenedzsment és a független minőségbiztosítási feladatok ellátásáról, a pénzügyi elszámolások szabályszerűségéről, végzi a nyilvánosság tájékoztatásával kapcsolatos tevékenységeket;
b) gondoskodik a költségvetési forrásból finanszírozott informatikai tárgyú egyes ágazati (különösen a központi közigazgatási, önkormányzati igazgatási, rendészeti, egészségügyi, oktatási, vidékfejlesztési, környezetügyi, foglalkoztatási) fejlesztések megvalósításáról;
c) szolgáltatást nyújt az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez tartozó, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program és az Államreform Operatív Program keretén kívül megvalósuló informatikai tárgyú projektek esetében a projektmenedzsment feladatok támogatásához;
d) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

5. § A KIFÜ részt vesz:
a) az egyes elektronikus közigazgatási szolgáltatások informatikai támogatásához szükséges infrastruktúrák továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok kidolgozásában;
b) az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése érdekében a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítését, ésszerűsítését, a közszolgáltatási folyamatok egyszerűsítését célzó koncepció informatikai tartalmat érintő megvalósításában;
c) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez benyújtott projektjavaslatok megvalósításának előkészítésében.

6. § (1) E rendelet hatálybalépését követően a Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek által indított informatikai tárgyú projektek projektgazdai feladatait
a) a 4. § a) pontjában megjelölt projektek esetén a Kormány erre vonatkozó külön döntése alapján,
b) a 4. § b) pontjában megjelölt fejlesztések esetén a Kormány döntése vagy az érintett miniszterek erre vonatkozó megállapodása alapján
ágazatoktól függetlenül – a nemzetbiztonsági és honvédelmi feladatok támogatása érdekében végzett fejlesztések kivételével – egységesen a KIFÜ látja el.
(2) A megvalósítani tervezett és az (1) bekezdés szerint a KIFÜ feladatkörébe utalt projektek esetén a KIFÜ önállóan, vagy a Kormány irányítása alá tartozó befogadó intézményekkel együtt konzorciumi formában, mint konzorciumvezető a közreműködő szervezettel kötendő támogatási szerződéssel, az EU-s és más nemzetközi támogatások elnyeréséhez szükséges pályázattal, vagy a Kormány részére készített előterjesztéssel gondoskodik a fejlesztésekhez szükséges forrás megszerzéséről.
(3) A konzorciumi formában megvalósított projekteknél a KIFÜ mint konzorciumvezető projektgazda látja el a projekt vezetésének feladatát, a befogadó intézmények a szakmai irányítást végzik. A projektek során megvalósult informatikai fejlesztések jövőbeli fenntartásáról és üzemeltetéséről a befogadó intézmények gondoskodnak az irányító miniszterek rendelkezése szerint.
(4) A 4. § c) pontjában megjelölt uniós társfinanszírozású projektek esetén a Kormány által kijelölt projektgazda támogatására a KIFÜ projektmenedzsment szolgáltatást nyújthat, amelynek feltételeiről megállapodásban kell rendelkezni.
(5) A Kormány irányítása alá nem tartozó központi költségvetési szervek informatikai fejlesztéseinél a KIFÜ erre irányuló megállapodás esetén látja el a projektgazdai feladatköröket.

Forrás:
Complex.hu
Lásd még:
Létrejött a PMISZK jogutódja, Computerworld, 2010. december 6.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Kormány 1277/2010. (XII. 9.) Korm. határozata a kormányzati informatika konszolidációjához szükséges intézkedésekről

„A Kormány
1. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy jóváhagyásra terjessze elő a Kormány infokommunikációs stratégiáját;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2010. december 31.

2. elrendeli a kormányzati struktúrában történt változásokra tekintettel és a kormányzati informatikai feladatok konszolidálásának haladéktalan végrehajtása érdekében valamennyi minisztérium, valamint az egyes miniszterek irányítása, felügyelete alá tartozó szerv tekintetében a következőkre kiterjedő vizsgálat lefolytatását:
a) az egyes szervek informatikai és elektronikus hírközlési (a továbbiakban: informatikai) infrastruktúrájának, a humánerőforrás felkészültségének feltérképezése, átvilágítása,
b) a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 2. számú melléklete szerint elkészített, az információtechnológiai rendszerek átadás-átvételéről szóló jegyzőkönyvek értékelése,
c) az egyes szervek informatikai stratégiáinak, üzemeltetési, fejlesztési és projektvezetési feladatainak teljes körű számbavétele,
d) informatikai tárgyú utasítások, szabályzatok számbavétele, szabályozási térkép elkészítése,
e) valamennyi hatályos, a már nem hatályosak közül a 2008. január 1-je és 2010. június 30-a között megkötött informatikai szerződés felülvizsgálata, a kapcsolódó kötelezettségvállalások ellenőrzése,
f) az információbiztonság infrastrukturális és szabályozási helyzetének áttekintése,
g) az adatvagyon és adatfeldolgozás, illetve adatkapcsolatok jogi helyzetének és szerződéses hátterének áttekintése,
h) az érintett szervezetek informatikai finanszírozási helyzetével kapcsolatos valós helyzetkép bemutatása,
i) az érintett szervezetek informatikai területen kiszervezett tevékenységének teljes számbavétele,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter (koordináció és saját intézmények tekintetében) egyes miniszterek a saját minisztériumuk, valamint az irányításuk, felügyeletük alá tartozó szervek tekintetében
Határidő: 2011. február 28.

3. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy figyelemmel az 1. pont szerinti infokommunikációs stratégiára, a 2. pontban foglalt feladat végrehajtásának során nyert eredmények ismeretében terjessze elő a Kormány kormányzati informatikai konszolidációhoz kapcsolódó intézkedési tervét, továbbá tegyen javaslatot a kapcsolódó jogszabályi környezetben, valamint intézményi struktúrában szükséges változtatásokra;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2011. április 30.

4. megbízza a nemzeti fejlesztési minisztert a 3. pont szerinti, a kormányzati informatikai konszolidációhoz kapcsolódó feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi erőforrásokról és várható megtakarításokról szóló részletes hatástanulmány elkészítésével.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2011. április 30.

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök”

Forrás:
Magyar Közlöny 186. szám, 2010. december 9

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.