„Dr. Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár átadta az NIIF Intézet új generációs hibrid hálózatát.2010. december 9-étől elérhetővé válik Magyarországon az ún. hibrid hálózat. A hagyományos internetet és a legkorszerűbb dinamikus pont-pont összeköttetéseket is lehetővé tevő hibrid rendszer átadása mérföldkő a magyar informatika történetében.
…
A magyar kutatás nemzetközi pozíciója és az ország gazdasági versenyképessége szempontjából alapvető jelentőségű hibrid hálózatot az NIIF Intézet az ún. „fekete üveg” infrastruktúrára alapozva építette ki, ezzel jelentős nemzetközi elismerést is kiváltva. A fekete üveg alapú infrastruktúrára épülő DWDM technológia (a fényhullámokra ültetett információk extrém átviteli sebességet biztosító legkorszerűbb technikája) a legmagasabb elérhető átviteli kapacitást biztosítja.
A hibrid hálózat sávszélessége a későbbiekben is költséghatékonyan bővíthető, a kutatók speciális nagysebességű kommunikációs igényei maradéktalanul teljesíthetők. A hibrid adathálózat kialakításával a hazai felsőoktatás és kutatás informatikai háttere világszínvonalúvá vált – emelte ki az átadón az NIIF Intézet igazgatója, Nagy Miklós. Magyarországon ezzel elérhetővé válik a dinamikus lambda szolgáltatás a végfelhasználók számára. A fejlesztés nyomán Közép-Kelet-Európában elsőként nálunk alkalmazható a 40 Gbps technológia.
…
A hibrid felsőoktatási és kutatási adathálózati fejlesztés a HBONE+ nevű, átfogó elektronikus infrastruktúra fejlesztési projekt része, melyet az NIIF Intézet 2009-2011 között valósít meg…A hibrid hálózati fejlesztés a teljes HBONE+ projekt 4.2 MdFt-jának mintegy felét teszi ki.
…
Nagy mértékben javul az egész országra kiterjedő egyensúly, az infrastruktúra és a szolgáltatások földrajzi homogenitása. A HBONE már ma is egyenértékű hálózati hozzáférést biztosít az infrastruktúrához és annak szolgáltatásaihoz a tudományos kutatás és felsőoktatás valamennyi hazai képviselője, illetve intézménye számára. A kutatói hálózat homogenitása tehát jelenleg is, országos szinten is teljes esélyegyenlőséget garantál, megakadályozva bármiféle területi egyenlőtlenséget. A HBONE+ fejlesztés kapcsán ez az esélyegyenlőség jelentős mértékben erősödik, hiszen a fejlesztések jelentős része vidéken valósul meg. A vidéki városok és egyetemi központok nagy számban és komoly intenzitással vesznek részt a projektben – a telepítésre kerülő három szuperszámítógép például vidékre, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemre kerül. Az NIIF Intézetnek és az egész NIIF közösségnek egyébként is alapvető célja és már ma is érvényesülő elvi álláspontja, hogy a vidéki kutatók ne legyenek rosszabb helyzetben, mint a budapestiek.”
Forrás:
HBONE+ hálózat ünnepélyes átadása: Világszínvonalú informatikai fejlesztés a magyar kutatás versenyképességéért, Hbone+, 2010. december
A HBONE+ jelentős mértékben növeli az ország tudományos versenyképességét – Interjú Mohácsi Jánosssal, a HBONE+ projekt vezetőjével, Hbone+, 2010. december
