„A Bizottság ma kiemelte, hogy az Unió gazdaságának fellendülése szempontjából nagy jelentősége van a kutatási és innovációs beruházásoknak és reformoknak. Ezért olyan javaslatokkal állt elő, amelyek segítik az uniós tagállamokat költségvetési lehetőségeik maximális kihasználásában egy olyan időszakban, amikor sok ország még mindig megszorításokra kényszerül. A kutatási és innovációs befektetések fokozása bizonyítottan ösztönzi a növekedést. Ahhoz viszont, hogy Európa számos területen és kulcsfontosságú technológiában meg tudja tartani vezető szerepét vagy át tudja venni az első helyet, rendkívüli fontos, hogy a K+I terén végrehajtott állami befektetések hatékonysága és minősége javuljon. A Bizottság vállalta, hogy támogatja a tagállamokat a K+I terén az igényeiket leginkább kielégítő reformok végrehajtásában, többek között szakpolitikai támogatással, világszínvonalú adatokkal és a bevált gyakorlatokkal.
Olli Rehn, az Európai Bizottság alelnöke, a gazdasági ügyekért, monetáris politikáért és az euróért felelős biztos így nyilatkozott: „Miközben az európai gazdasági fellendülés egyre gyorsul, a költségvetési konszolidáció – a megerősített uniós költségvetési kerettel összhangban – lassul. A költségvetési korlátok azonban továbbra is megmaradnak, ezért is annyira fontos most, hogy a tagállamok okosan használják fel forrásaikat. Az uniós költségvetés támogatja a növekedést ösztönző kutatási és innovációs beruházások elindítását, és mai javaslataink segítenek abban, hogy minden egyes elköltött euró a lehető legtöbb hasznot hozza.
Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős uniós biztos kijelentette: „Az innováció ösztönzése széles körben elfogadott, hiszen a versenyképesség és az életminőség szempontjából kulcsfontosságú, különösen Európában, ahol a költségekkel nem versenyezhetünk. Európa-szerte fel akarjuk rázni a kormányokat és a vállalkozásokat. Vagy most azonnal nekilátunk, vagy hosszú éveken keresztül fizetjük a mulasztásunk árát.”
A ma közzétett bizottsági közlemény három fő reformterületet jelöl meg:
- a stratégiafejlesztés és a szakpolitika-formálás minőségének javítása, összehangolva a kutatást és az innovációs tevékenységeket, amelyeket erős, stratégiailag a forrásokra összpontosító többéves költségvetés támogat;
- a K+I programok minőségének javítása, többek között az adminisztrációs terhek csökkentésével, és a források versenyképesebb kiosztásával;
- a kutatással és innovációval foglalkozó közintézmények minőségének javítása, többek között az iparral kialakított új partnerségek révén.
A Bizottság felhívja a tagállamokat arra, hogy kiemelt területként kezeljék a kutatást és az innovációt, mivel a hatóságok is rendelkeznek már a növekedést ösztönző befektetésekre fordítható forrásokkal. Jelenleg az Unióban az állami és magánszektorban a K+I kiadások a GDP alig több mint 2%-ának felelnek meg. Ezzel jócskán a nemzetközi versenytársaink, az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea mögött kullogunk, és már Kína is nagyon közel áll ahhoz, hogy megelőzzön minket (lásd a grafikont). Az EU-nak alapvető célkitűzés tehát, hogy a GDP 3%-ának megfelelő összeget fordítsa erre a területre. A mai bizottsági közlemény szerint azonban a befektetések hatásának növelése érdekében létfontosságú az állami kiadások minőségének javítása. A közlemény továbbá arra is kitér, hogy az európai vállalatok további innovációjához az EU-nak meg kell teremtenie a megfelelő keretfeltételeket.
A közszféra és a magánszféra K+F beruházásai 2012-ben az EU-ban és némely harmadik országban
Háttér-információkAz innováció központi szerepet játszik a gazdasági növekedésben és az üzleti versenyképességben, ezért az Unió Európa 2020 stratégiájában is kiemelkedő helyet kapott. A mai javaslatok a 2014-es országspecifikus ajánlásokhoz illeszkednek, mivel számos tagállam kapott a kutatási és innovációs politikájának megreformálására vonatkozó ajánlást. A Bizottság ma hozta nyilvánosságra az Innovatív Unióról szóló jelentését, amely beszámol a 34 kötelezettségvállalás terén elért előrehaladásról, ugyanakkor a további erőfeszítések szükségességét is kiemeli.
A 2014–20-as időszakra vonatkozó uniós költségvetés az uniós kutatási és innovációs programra, a Horizont 2020-ra fordított források 30%-os reálértékű növelésével jelentős elmozdulást jelent a kutatás és innováció, valamint más növekedésösztönző területek irányába. A tervek szerint az új európai strukturális és beruházási alapokból további 83 milliárd EUR-t fordítanak a kutatásra, az innovációra és a kkv-kra.
„Innovatív Unió” kezdeményezés: ec.europa.eu/innovation-union
Horizont 2020: ec.europa.eu/horizon2020…”
Forrás:
A Bizottság az innováció reformjával támogatja a gazdasági fellendülést; Európai Bizottság; IP/14/646; 2014. június 10.
State of the Innovation Union – Taking stock 2010–2014; MEMO/14/405; 2014. június 10. (sajtóközlemény)
Taking stock 2010 – 2014; Európai Bizottság; Commission Staff Working Document Accompanying the document Communication… Research and innovation as sources of renewed growth COM(2014) 339; 2014. június 6. (pdf)
Research and innovation as sources of renewed growth; Európai Bizottság; Communication… COM(2014) 339; 2014. június 6. (pdf)
