„A kormányzat elérte, hogy lazuljanak az EU-s támogatási szabályok: a Strukturális Alapok k+f+i forrásainak legfeljebb 15 százaléka Közép-Magyarországon, illetve Budapesten is felhasználható, amennyiben a fejlesztés igazolhatóan a többi régióban hasznosul – mondja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztos.
Az innováció világában ma a legtöbbeket az uniós támogatások alakulása foglalkoztatja. Mi a helyzet e téren jelenleg?
Az Európai Unióban mintegy 80 milliárd eurót szánnak 2014 és 2020 között a kutatás-fejlesztés és innováció (k+f+i) támogatására, ami jelentősen meghaladja az előző költségvetési ciklusban erre fordított összeget. Ez közvetlenül Brüsszelben megpályázható forrás, ennek része az Európai Kutatási Tanács programja, amelyben a kutatók egyéni kiválóságuk alapján nyerhetnek el forrást.Hatalmas is a verseny e téren, nem?
Igen, és ez így is van rendjén. Magyarország méretéhez s az itt dolgozó kutatók számához viszonyítva nagyon jól szerepelt ebben a programban, kiemelkedünk a környező országok mezőnyéből. Jellemzően 1-2,5 millió euró támogatást lehet ezen elnyerni. Az említett kiválósági pályázatok elsősorban a felfedező kutatásokra fókuszálnak, de a Horizont 2020 elnevezésű programban, amely a korábbi, 2013-ig szóló hetedik k+f keretprogram folytatásának tekinthető, több mint húsz alprogram van, amelyekre szintén közvetlenül Brüsszelbe lehet benyújtani a kutatási javaslatokat.Kutatóink és intézeteink jól használják ki az európai lehetőségeket? – Mint az MTA volt elnöke elmondhatom, azért is alakítottuk át az akadémiai intézményrendszert, hogy az uniós pályázatok nemzetközi konzorciumaiban sokkal hatékonyabban tudjunk részt vállalni. Fel kell venni a verseny ritmusát, a k+f nem térhet vissza a korábbi meglehetősen elzárt világba. Sőt, nemcsak be kell kapcsolódni a nemzetközi kutatási vérkeringésbe, de az itthon legeredményesebben művelt tudományterületeken törekednünk kell a konzorciumok vezetésére. Az a cél, hogy minél több pályázatnál töltsünk be vezető szerepet.
Mi a helyzet a magyar forrásokkal és a sokat emlegetett 700 milliárd forintos uniós k+f+i támogatási csomaggal?
A hazai források közül számottevő két alap, a felfedező kutatások támogatását ösztönző Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) és a célzott k+f+i-t támogató Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA), amelyek ugyan kisebb összegűek, de jóval kevésbé kötött a felhasználásuk, mint például az uniós Strukturális Alap kutatás-fejlesztési és innovációs pénzeinek.Ezeket nem is lehet a fővárosban és Közép-Magyarországon felhasználni, igaz?
Ez csak részben igaz, mert a kormányzat elérte, hogy lazuljanak ezek a szabályok. A Strukturális Alapok k+f+i forrásainak legfeljebb 15 százaléka Közép-Magyarországon, illetve Budapesten is felhasználható, amennyiben a fejlesztés igazolhatóan a többi régióban hasznosul. Egyébként a kutatás-fejlesztési és innovációs területre jutó pénzek összege is nagyobb a korábbinál, mintegy 750 milliárd forint áll rendelkezésre 2020-ig. Azt gondolom, hogy a főváros kiemelt szerepe miatt muszáj arra figyelnie a kormányzatnak, hogy ide is jusson a k+f+i támogatási forrásokból, hiszen az egyetemi-akadémiai kutatásoknak több mint kétharmada, a vállalati k+f tevékenységeknek pedig 80 százaléka van a központi régióban.Hogyan alakul az adókedvezmények rendszere?
A nagyvállalatok azt szeretnék elérni, hogy ne csak a PhD fokozattal rendelkező kutató-fejlesztők, hanem a mesterfokú (MA) képesítésűek után is igénybe vehessék a ma létező járulékkedvezményt. Ennek mérlegelését azonban meg kell előznie annak a közmegegyezésnek, hogy mi is számít vállalati k+f+i-nek. Amikor nagy áruházláncok adóoptimalizálási céllal milliárdos „kutatás-fejlesztési” tanulmányokat rendelnek például a fogyasztók vásárlási szokásairól, akkor nehéz dolga van a szakpolitikának. Ha minden kritika nélkül elfogadnánk néhány nagyvállalat álláspontját a céges k+f értelmezéséről, és egyúttal adókedvezményben is részesülnének az MA képesítéssel rendelkezők után, akkor a mintegy másfél millió magyar diplomás jó része valószínűleg azonnal kutatóként lenne bejelentve sok helyütt az üzleti szférában.Gondolom, hasonló a probléma az induló vállalkozásoknak 2015-re ígért adókedvezményekkel is, igaz?
Igen, de a Budapest HUB munkacsoportban születtek erre javaslatok, amelyeket érdemes megvizsgálnunk, továbbgondolnunk.E szerint jövőre nem lesz startup adókedvezmény?
Egy ilyen típusú engedmény bevezetéséhez megkerülhetetlen egy korrekt minősítési rendszer kidolgozása. Az innovációs kedvezményeket kérő vállalkozásokat és projektjeiket jelenleg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala minősíti, nagyon tanulságos tapasztalatokkal. Valljuk be, nem is egyszerű eldönteni egy-egy kezdeményezésről, hogy annak mekkora az innovációs tartalma, értéke. A kutatásfinanszírozási modellek közül én magam eredményesebbnek tapasztalom a versenypályázatok útján megvalósuló direkt támogatásokat a széles körű kedvezményeken keresztüli ösztönzéseknél.Változik e szerint az innovációs dotációk megközelítése?
A Strukturális Alapokból történő k+f+i támogatások útján felvállalható akár a kockázati tőke szerepének egy része is. Ugyanakkor nagy a kihívás, mert az újdonságok értékelése sokkal nehezebb ma, mint 50-100 évvel ezelőtt volt. A gőzmozdony, a belső égésű motor, a repülőgép vagy a villanykörte esetén sokkal jobban látszott, hogy mennyire megváltoztatja majd a mindennapi életünket. Ma a sikerek rövidebb életűek, az informatika terén egy-egy divatszerű applikáció nem tart sokáig. Épp az imént jártak nálam, hogy meggyőzzenek egy új szuperszámítógép beszerzésének szükségességéről. Amikor ennek a szuperberendezésnek az értékállóságáról érdeklődtem, kiderült, hogy 4-5 év múlva már egy fillért sem érnek a ma milliárdokért megvásárolt készülékek.Az új ciklusban mennyire lesz e szerint más megközelítésű a támogatások elbírálása, odaítélése, különösen az induló fejlesztések terén?
Azon dolgozom, hogy kellő időben és lendületes eljárásrendben adhassuk oda egy-egy fejlesztésre, ötletre a pénzt. Ugyanakkor a startup világban számolni kell a kudarcok viszonylag nagy számával, még az őszinte lelkesedéssel induló vállalkozások is gyakran eltűnnek. Fontos, hogy ne csak egy terméke legyen egy-egy támogatott cégnek, és ne csak addig akarjon fennmaradni, amíg az állami dotáció tart, hanem hosszú távra tervezzen. Korábban, amikor előírták, hogy csak vállalkozásokkal összefogva kaphatnak kutatási pénzt az egyetemek, számos felsőoktatási intézmény alakított projektcéget. Amikor kifutott a támogatás, illetve a pályázatban vállalt fenntartási kötelezettség ideje, akkor ezek a projektvállalatok sok esetben tönkrementek. Egy bírálati rendszerben nagyon sok múlik a bírálók személyén is: óriási az értékelők felelőssége, hogy valóban az arra érdemes cégeknek ítéljék oda az uniós pénzeket. Az igényes és átlátható értékelési rendszerre nagy hangsúlyt fogunk helyezni. Ahogyan arra is, hogy még a pályázatok kiírása előtt konzultáljunk azokról a stratégiai irányokról, amelyek a nagyobb szektorok számára fontosak.Mit ért ez utóbbi alatt?
Természetesen nem azt, hogy bárkire rászabnánk a pályázati kiírásokat. De különösen fontos ezek gondos tervezése. Adott esetben a Strukturális Alapok támogatási intenzitása 50-70 százalékos is lehet, ám itt nagyon szigorú előírások vannak, hogy mire szabad elkölteni a pénzt. Lehetséges, hogy egy adott ágazatban elegendő a beruházásokat 50 százalékban dotálni, de a vállalkozások a tervezés és a megvalósítás során szabadabb kezet kaphatnak, jobban igazodhatnak a gyorsan változó piaci igényekhez, s az adminisztrációs terheik is jóval alacsonyabbak lehetnek. Az elszámolás átláthatóságán és az ellenőrzés szigorán persze mindez nem változtat, de életszerűbbé, hatékonyabbá teszi a rendszert, sokkalta jobban hasznosulhatnak majd a támogatások.A felsőoktatás és a vállalatok együttműködéseit is dotálják?
Természetesen. Olyannyira, hogy úgynevezett felsőoktatási és ipari együttműködési központok létrejöttére lehet majd pályázni. Itt elsősorban új kutatási-fejlesztési és innovációs kapacitások megvalósítását, munkahelyek teremtését támogatjuk. Olyanokét, amelyekre az iparnak szüksége van, de egyúttal az adott felsőoktatási intézmény profiljába is beleilleszkednek, gazdagítják azt, így mindkét fél nyertese az együttműködésnek.Az előző kormányzati ciklus Gazella programjában kormánytisztviselők és nemzetközi zsűri által kiválasztott, saját, magántőkét is kockáztató inkubátor cégekre bízták a támogatásra érdemes startupok kiválasztását, de lassan egy éve csúszik a megvalósítás. Mi most a helyzet?
Az innovációra szánt pénzek elosztásáért felelős intézményeket illetően sok változás volt az állami oldalon, ami késleltette az indulást. Emellett szükségesnek bizonyult változtatni egyes feltételeken. De a napokban végre véglegesítjük és rövidesen aláírjuk a szerződéseket a négy nyertes akkreditált inkubátor társasággal, amelyek rövidesen megkezdhetik az érdemi munkát…”
Forrás:
Jut uniós pénz a központi régióba is; Nemzeti Innovációs Hivatal (a Figyelő 2014. október 16-i cikke nyomán)
