„Az egyre inkább terjedő okosváros programok és innovatív parkolási rendszerek nem csupán a háztartási energiafogyasztás szempontjából kulcsfontosságúak, de komoly szerepük lehet környezetvédelmi szempontból is.
A Juniper Research legfrissebb tanulmányában azzal számol, hogy 2014 és 2019 közt nagyjából 164 millió metrikus tonnával (1 metrikus tonna = 1000 kilogramm) csökken a szén-dioxid-kibocsátás globálisan. Ez egyenértékű azzal, mintha ezen időszak alatt 35 millió jármű tűnne el az utakról, ami jelentősen hozzájárul a városi életminőség javításához.
A tanulmány azt jósolja, hogy az okosvárosokban üzembe helyezett intelligens forgalomszabályozó rendszerek 2019-re 700 millió autó esetében csökkentik az üzemanyag-fogyasztást és a szén-dioxid-kibocsátást.
A kutatás szerint az utóbbi időben számtalan tényező adott lökést annak, hogy a városvezetők elindítsák az okosváros programjaikat, és így mérsékeljék a torlódásokat és dugókat. Egyrészt a forgalomban lévő járművek számának folytonos növekedése miatt – főként a reggeli és délutáni csúcsidőszakban – egyre több helyen váltak zsúfolttá az utak.
Ezzel párhuzamosan pedig jelentős fejlesztések történtek a Dolgok Internetéhez kötődő érzékelők és szoftvermegoldások területén. Az intelligens szenzorok ára folyamatosan esik, és egyre magasabb technikai színvonalat képviselnek, így sokban hozzájárulnak a forgalmi torlódások és az üzemanyag-fogyasztás csökkentéséhez. Egyre több példa található az üzembe helyezett érzékelők hálózatára, illetve a távolról is szabályozható és nyomon követhető városi kommunikációs infrastruktúrákra. Ezek közé lehet sorolni például a forgalom alakulásához igazított jelzőlámpák beszerelését, illetve az autósokat valós idejű közlekedési információkkal ellátó kivetítők elhelyezését.
Az intelligens parkolási rendszerek lényege, hogy a városokban a parkolóhelyek többségét szenzorokkal látják el. Ezek valós idejű adatokat küldenek az autósok mobiltelefonjára arról, hogy hol szabadult fel egy parkolóhely, illetve merre nem érdemes keresgélni. Ezzel egyrészt sok időt és idegeskedést spórolhatnak meg a sofőrök, emellett az utcák zsúfoltsága is érezhetően csökken. A kutatás azonban – a smart city stratégiák, az energiafogyasztás és a várható megtakarítás mellett – a hiányosságokra is felhívja a figyelmet.
A tanulmány szerint ugyanis a Masdarhoz (Egyesült Arab Emirátusok) és a Songdóhoz (Dél-Korea) hasonló okosvárosok létrejötte ugyan technológiai szempontból hatalmas sikerként könyvelhető el, de az előnyöket mégsem sikerült teljes mértékben kiaknázni. Ennek pedig főként az az oka, hogy a városlakók sok esetben még bizalmatlanok az újításokkal szemben, és nem partnerek abban, hogy elterjedjenek az innovatív megoldások és alkalmazások. „A városvezetők, a hatóságok és lakók közötti együttműködés – aminek tanúi lehetünk például Amszterdam esetében – alapvető fontosságú annak érdekében, hogy a kezdeményezések beteljesítsék a küldetésüket” – mondta a kutatás szerzője, Steffen Sorrell.
A városokban emellett egységes szabványokat kell bevezetni, és biztosítani az érzékelőkből származó adatok megfelelő megosztását, hogy el lehessen kerülni az információáramlás hiányából fakadó problémákat – tette hozzá a szakértő.
A tanulmány arra is rávilágított, hogy az intelligens áramhálózatok is sokat segíthetnek az energiafogyasztás optimalizálásában, a kulcs pedig részben az okosmérők (smart metering) beszerelése lehet. Az utcák éjjeli világításának átalakítása is jelentős megtakarítást tesz lehetővé, ahogy egyre olcsóbbá válik a LED-lámpák és -izzók elhelyezése. ”
Forrás:
Így „tűnhet el” 35 millió jármű az utakról; M2M Zóna; 2015. február 11.
