„Mind nagyobb területen és egyre változatosabb tevékenységet folytatva termesztenek növényeket és tenyésztenek állatokat vidéki önkormányzatok, a gazdálkodó települések száma pedig folyamatosan növekszik. Egyes falvakban már olyan magas szintre fejlesztették a sok esetben közfoglalkoztatással kombinált gazdálkodást, hogy zöldségeket savanyítanak és húst dolgoznak fel saját üzemben.
Egyre több önkormányzat és jellemzően egyre nagyobb területen folytat növénytermesztést, emellett több helyen az állattenyésztéssel is megpróbálkoznak – közölte lapunkkal Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, aki szerint országszerte kiváló példák bizonyítják a vidék élni akarását.
Ezt támasztja alá a többségében romák lakta Tolna megyei Gyulaj önkormányzatának példája is, ahol évről évre komoly lépéseket tesznek a teljes önellátás felé. A településen a tavalyi 12 hektár után idén már 15 hektáron gazdálkodnak. – Egy helyi születésű festőművész ránk hagyott 18 hektár földet, amelyeket azonban még életében bérbe adott. Ebből most három hektárt kaptunk meg, a többi 2019-ben kerül hozzánk – jegyezte meg Dobos Károlyné, a falu polgármestere. Az újabb 15 hektár földre nagy szüksége lesz az önkormányzatnak, mert állattartással is foglalkoznak, és az állománynak maguk termelnék meg a takarmányt. Most a 15 hektár nagy részén gabonát – búzát, kukoricát és árpát – termesztenek, de káposztát, sütőtököt, paradicsomot, paprikát, uborkát és hagymát is bőséggel ültettek.
Ami az állattartást illeti, a gyulaji önkormányzat sertésállománya jelenleg hat anyadisznóból és körülbelül ötven malacból áll, emellett százötven nyulat is tartanak. A korábban megvásárolt keltetőgépnek köszönhetően pedig folyamatosan kelnek ki a kiscsirkék. – A közelmúltban vásároltunk egy ingatlant, amit támogatásokból újítottunk fel. Ott egy savanyító- és egy húsfeldolgozó üzemet alakítottunk ki, ahol évente akár 250 sertést is feldolgoznánk. Ehhez egyelőre az alapanyag egy részét máshonnan szerezzük be, de később szeretnénk önellátók lenni, ezért családokhoz is kihelyeztünk tenyészállatokat – fogalmazott Dobos Károlyné. Az üzemben készült kolbászt, grillkolbászt, szalonnát és sonkát az önkormányzati húsboltban értékesítik, egy részét a konyhájukon használják fel, de szállítanak termékeket a saját hűtőkocsijukkal más üzletekbe is. A polgármester hozzátette: a szántóföldeken megtermelt zöldség egy részét be is savanyítják majd.
Nagybárkányban idén már ezer négyzetméteren termelnek növényeket fóliasátor alatt, dupla akkora területen, mint tavaly – jelezte a Nógrád megyei település polgármestere. Dombovári Edina rámutatott: emellett négy hektáron szántóföldi növénytermesztést is végeznek, amit a Nemzeti Földalapkezelővel kötött megállapodás alapján 2018-ig kötelezően folytatniuk is kell. Ezért cserébe a települések a közfoglalkoztatási programjaik mellé térítésmentesen kapnak állami földeket. Az önkormányzati gazdálkodásban 15 ember vesz részt.
A fóliasátrakban először retket, fejes salátát, kelkáposztát termesztettek, majd uborkát, paradicsomot és többféle paprikát ültettek, utóbbi egy részét ősszel várhatóan savanyítják.
– A szabadföldön hagyományos kapásnövényeket, burgonyát, tarkababot és zöldbabot, borsót, hagymát, retket, fejes káposztát, sárgadinnyét és csemegekukoricát termesztünk. Az egyik rossz minőségű földünkön pedig cukorrépával kísérletezünk, abban bízunk, hogy jó lesz majd a termés. Erre minden esély megvan, mert májusban szerencsére sok eső esett – hangsúlyozta Dombovári Edina. Nagybárkány első embere kitért arra is, hogy a program rendkívül sikeres, és kedvezően formálja a helyiek szemléletét. – Ma már sokan maguktól jönnek oda hozzám a jobbító ötleteikkel, ugyanakkor az emberek egyre jobban megbecsülik a magántulajdont is. A termés egy részét a programban részt vevőknek adjuk oda természetbeni juttatás formájában, de az óvodásaink is kapnak zöldségeket, míg a maradékot értékesítjük – tette hozzá.”
Forrás:
Egyre több önkormányzat folytat sikeres önellátó gazdálkodást; Borsodi Attila; Napi Gazdaság Online; 2015. június 8.
