„A tanulmány a 2007 és 2013 közötti európai uniós forrásokból a Gazdaságfejlesztés Operatív Program (a továbbiakban: GOP) és kisebb részben a Közép-Magyarország Regionális
Operatív Program (a továbbiakban: KMOP) keretében kiszerződött, vállalati technológiafejlesztési és vállalati innovációs pályázatok célzásának néhány aspektusát elemzi az EMIR1 2014. április 30-i adatbázisa alapján. Vizsgálatunkban foglalkozunk az újrapályázás, a keresztpályázás, a területi megoszlás és a vállalatméret kérdéseivel, illetve a középmagyarországi (azaz budapesti és Pest megyei) vállalkozások többi térségben való szerepvállalásával is. Főbb eredményeit tekintve a tanulmány
- rámutat, hogy a vizsgált pályázatok vállalatelérési arányai a kevésbé fejlett régiókban előreláthatólag nem lesznek elegendők a 2014–2020-as források felhasználásához, de a kormányzat foglalkoztatáspolitikai céljait sem szolgálják kellőképpen;
- feltárja, hogy az elérés problémáit egyes pályázatok és egyes térségek esetében visszaélésekre utaló mértékben oldotta meg a közép-magyarországi (KMR) székhelyű cégek szerepvállalása;
- bemutatja, hogy a vállalati innovációt célzó pályázatok – a célcsoportbeli átfedések és a többszöri pályázatnyerés miatt – a technológia-fejlesztési pályázatokhoz képest nem szélesítették jelentős mértékben a kohéziós politika által elért kkv-k körét, egyúttal bizonyítja, hogy a vizsgált pályázatok keretében többször is nyertes cégek átlagosan nagyobb forráskeretű projekteket valósítottak meg, mint az egyszeres nyertesek, ami a nyertesek csoportján belüli kedvezőtlen polarizációs tendenciára utal;
- ráutaló eredményeket közöl a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségek gyenge projekt-megvalósítási kapacitása és a megyei jogú városokon kívüli vállalkozások pályázati rendszerbeli alulreprezentáltsága tekintetében;
- adatokkal alátámasztott aggályokat fogalmaz meg a GOP-1.3.1/A és B komponensek, valamint az álnaivan ágazati pilotnak tekinthető GOP-1.3.1/F pályázat célzása tekintetében, továbbá rámutat a GOP-2.1.1 pályázatok komponensei közötti elhatárolás tartalékaira;
- törésvonalat tár fel a két fejlettebb dunántúli régió között, igazolva, hogy Nyugat-Dunántúlon a többi régióhoz viszonyítva átlagos mennyiségű projekt megvalósításában kiemelkedő arányt képviseltek a régió vállalatai (és minimális arányt a közép-magyarországi székhelyű vállalatok), míg Közép-Dunántúlon kevés projekt és átlag fölötti KMR-es jelenlét mellett nagyon alacsony a régió vállalatainak pályázási aktivitása;
- gyanúra okot adó extrém területi eredményeket mutat be három Nógrád megyei kistérség és a Kisteleki kistérség vonatkozásában, továbbá általánosságban rávilágít Észak-Magyarország és Közép-Dunántúl cégeinek gyenge szereplésére a vizsgált pályázatokon; végül
- javaslatokat fogalmaz meg a területi célzás, az ágazati célzás és a pályázatok iránti kereslet elemzése tekintetében konkrét vizsgálatok elkészíttetésére…
”
Forrás:
Vállalati technológiafejlesztést és innovációt támogató pályázatok célzásvizsgálata a 2007–2013-as uniós fejlesztési időszakban; Polyánszky T. Zoltán; Területi Statisztika; 2015, 55(3); 288–313. oldalak (pdf)
