„A MaNDA feladata a nemzeti kultúrkincs digitalizálása, valamint a már meglévő anyagok rendszerezése, majd közzététele. Ha nem szól közbe semmi, december végére elkészül, januárban megnyit az ózdi volt erőmű épületében a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet objektuma. Ötven, magasan kvalifikált, diplomás szakember találhat itt munkát. A 2011-ben létrejött intézmény egyik fő feladata a nemzeti kultúrkincs digitalizálása, a már meglévő anyagok rendszerezése.
Mi itt az ózdi Millenárist építjük – hangoztatta tegnap az egykori iparvárosban tartott sajtótájékoztatóján Lovas Lajos, a 2011-ben létrejött Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) főigazgatója. Lapunknak elmondta, ha nem jön közbe semmi, december végén új szakasz nyílik az ózdi erőmű történetében. Mint fogalmazott, a sokáig elhanyagolt épület egy országos jelentőségű kulturális bázisnak ad majd otthont.
A majd százéves csarnokba települ ugyanis a MaNDA új kutatási, fejlesztési és módszertani központja. Lovas Lajos aláhúzta, az intézmény feladata a nemzeti kultúrkincs digitalizálása, illetve a már meglévő anyagok alapos és szakmai szempontok szerinti rendszerezése, majd közzététele. Igaz ugyan, hogy a világhálón ma már seregnyi archívum elérhető, ám sajnos sok esetben maguk a közzétevők sem tudják, ismerik, hogy pontosan mi is van a birtokukban, ennek hiányában pedig az egész halmaz nem kutatható – fogalmazott.
A MaNDA-ban ötven, magasan kvalifikált, javarészt diplomás szakember találhat munkára biztos fizetésért – húzta alá Lovas Lajos. A főigazgató utalt arra, hogy a projekt értéke kevés híján 1,6 milliárd forint, s a Digitális Erőmű nem csak az ipari építészet egyik szép kincsét menti meg a pusztulástól, hanem egy hosszabb távú városfejlesztési koncepció része is. Kiderült, a filmarchívumban az úgynevezett „green box” technikának köszönhetően a látogató az általa kiszemelt mozinak akár a saját verzióját is eljátszhatja. „Lesz benne” egy T-34-es harckocsi, apró romvárossal, ahol 1956-os jelenetek vagy akár a legendás lengyel sorozat, a Négy páncélos és a kutya epizódjai is újrajátszhatók, s ezen túl a Közlekedési Múzeum harmincas években gyártott autóit is lehet majd virtuálisan „használni” – mondta Lovas Lajos. Beszélt arról továbbá, a turistákra is számítanak – egyrészt közel van a Felvidék, másrészt a térségbe évenként nem kevesebb, mint százezer lengyel utas érkezik, akiknek a MaNDA régi-új létesítménye kiváló célpont lehet. Hozzátette, a digitális kommunikációt biztosító mikrohullámú hálózat már elkészült.
A Digitális Erőmű névre keresztelt gyárépület felső részén kap majd helyet a módszertani központ, ahol irodák és korszerű eszközökkel felszerelt tanulmányi stúdiók, valamint egy konferenciaterem létesül – mondta a tájékoztatón Nyalka Antal szakmai vezető. A földszinten közösségi teret hoznak létre, de meghagyják, és díszítőelemként beépítik a az enteriőrbe az eredeti, ipari hangulatot árasztó óriási vezérlőtermet, a negyvenöt tonnás futómacskát, az azon lógó tekintélyes emelőket és az emberes méretű trafókat is.
Nyalka Antal hozzátette, a többszintes épület alagsorában pedig a Digitális Kárpát-medence nevű interaktív tárlat mutatja majd be Magyarország történelmét a honfoglalástól napjainkig.
Nagyon fontos eredmény, hogy az itt tárolt, nemzetünk számára felbecsülhetetlen értéket képviselő archivált anyagok beépülnek a digitális oktatásba, s azok az ország bármely tantermének okostáblájáról, diákjának számítógépéről elérhetők lesznek – hangoztatta Riz Gábor. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5. számú választókörzetének kormánypárti országgyűlési képviselője kifejtette, sajnos Ózd nevéhez hozzátapadt a kilátástalanság és a nincstelenség – holott ez méltatlan az itt élőkhöz, s a MaNDA most kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a település végre visszakerüljön méltó, őt megillető helyére. Riz Gábor hozzátette, a szerződések révén a Miskolci Egyetem és az egri főiskola, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ózdi részlegének hallgatói is sokat profitálnak majd az intézményből.
Szegedről érkeznek a számítástechnikai relikviák, köztük seregnyi olyan eszköz, amelyet mi, magyarok gyártottunk – mondta a találkozón Képes Gábor. A szakember szerint a sorból kiemelkedik a PRIMO nevű szerkezet, amelyet a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) tervei alapján a sárisápi Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet melléküzemága gyártott. A MaNDA főosztályvezetője utalt rá, a létrejövő „mozilabirintusban” látható, egymással párhuzamosan futó ötven kisfilm a magyarság életéből mesél majd el egyéni látásmódú történeteket a látogatóknak.”
Forrás:
A kohászváros kulturális erőművet kap; Lázin Miklós András; Magyar Hírlap; 2015. november 13.
