Találat: informatika története

Mentsük, ami menthető

„Nagy Károly magángyűjtő és az NJSZT új kiállítása Újpesten A korábbi években megszokott módon, ismét együttműködik a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Nagy Károly magángyűjtővel, hogy ingyenes kiállításon mutassák be az informatikatörténet egy fontos szeletét. A Mentsük, ami menthető című új tárlat az információtárolás történetét mutatja be a kőtáblától a felhőig és azon túl is, beleértve a nyomtatás, a kép- és hangrögzítést történetét is. A rendezők remélik, hogy a tárlat nagyon tanulságos lesz azoknak a diákoknak, akik számára már nemcsak a kőtábla,...

Részletek

„A kód szabadnak születik, és mégis mindenütt bilincsekben él” – A szabad és nyílt forráskódú forradalom története

„Recenzió Christopher Tozzi: For Fun and Profit: A History of Free and Open Source Software Revolution (The MIT Press, Cambridge – London, 2017, 336 oldal, ISBN 978-0-262-03647-4) című könyvéről A szabad és nyílt forráskódú szoftverfejlesztés az infokommunikációs technológiák fontos és sajátos területe. Fontossága abban mutatkozik meg, hogy mára az informatika minden részterületében komoly teret hódított magának a beágyazott rendszerektől az okos eszközökön, a személyi és szuperszámítógépeken át a szerverek és felhőszolgáltatások szegmen- séig. Sajátossága leginkább ideológiai és technikatörténeti gyökereiből fakad – az...

Részletek

A Pécsi Tudományegyetem informatikai fejlesztésének története

„A számítástechnika alkalmazása a pécsi felsőoktatásban 1971-ben kezdődött a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, egy évvel később a Jogtudományi Karon, majd a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. A Pécsi Tanárképző Főiskolán az 1980-as évek elején jelentek meg az első számítógépek. Mivel korábban az egyetemi karok többsége önálló intézmény volt, az informatika fejlődésének története mindegyik karnál máskor, másképp indult és más pályát követett. A kötet célja, hogy betekintést adjunk egyetemünk informatikai fejlődésébe, amely a mai napig hatással van az oktatásra és a kutatásra egyaránt. Eredeti elképzelésünk...

Részletek

Az első magyarországi informatikatanárra emlékeztek: Kovács Mihály, egy jövőbelátó piarista

„A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és a Piarista Rend Magyar Tartománya 2016-ban, Kovács Mihály centenáriumi évében együttműködött az első magyar középiskolai informatikatanár emlékének ápolásában. Az idei együttműködés záróeseményét tartottuk 2016. november 10-én, Szegeden, az NJSZT Informatika Történeti Kiállításának is helyet adó Szent-Györgyi Albert Agorában. Egy Jövőbelátó piaristára emlékeztünk – szülővárosában. Értéket mentünk, értéket őrzünk és értéknek örülünk – ezekkel a szavakkal köszöntötte Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója a minikonferencia mintegy hetven résztvevőjét, köztük szegedi piarista diákokat. Beszédében hangsúlyozta, hogy Kovács Mihály...

Részletek

A kohászváros kulturális erőművet kap

„A MaNDA feladata a nemzeti kultúrkincs digitalizálása, valamint a már meglévő anyagok rendszerezése, majd közzététele. Ha nem szól közbe semmi, december végére elkészül, januárban megnyit az ózdi volt erőmű épületében a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet objektuma. Ötven, magasan kvalifikált, diplomás szakember találhat itt munkát. A 2011-ben létrejött intézmény egyik fő feladata a nemzeti kultúrkincs digitalizálása, a már meglévő anyagok rendszerezése. Mi itt az ózdi Millenárist építjük – hangoztatta tegnap az egykori iparvárosban tartott sajtótájékoztatóján Lovas Lajos, a 2011-ben létrejött Magyar...

Részletek

Digitális Kárpát-medence az ózdi Erőműben – interjú Képes Gáborral

„Interjú a MaNDA főosztályvezetőjével, Képes Gáborral, aki az ózdi Digitális Erőműben 2016-ban megnyíló Digitális Kárpát-medence anyagát gondozza. Hogyan képzelje el a jövendőbeli látogató a Digitális Kárpát-medence kiállítást? Képes Gábor: Leginkább úgy, mint egy olyan galériát, amely végtelenített, mozgó képsorokat mutat be. Vagy egy olyan mozit, amely egy ipari műemlék jellegű épületben izgalmas térélményt kínál, és a filmek közötti barangolásra hív. Nem egy egész estés filmet nézünk ülve, hanem különböző korokból származó filmrészletekből összefűzött, kortárs felfogású filmek között sétálhatunk, s ránk van bízva,...

Részletek

A számítógép-tudományról egyes szám első személyben

„Hogy milyen volt a számítástechnika, vagyis számítógép-tudomány, sőt kezdeti elnevezése szerint kibernetika Magyarországon, a XX. században, arról a terület meghatározó képviselőinek vallomásai alapján nyerhetünk képet ebben a kötetben. Kornai András, a szerkesztő, arra kérte a szakma nagy öregeit, hogy szakmai életpályájuk mellett arra is térjenek ki, hogy mit tartanak tudományos eredményeik közül a legjelentősebbnek. Mi az, amit utódaikra hagytak mint kész eredményt vagy mint nyitott problémát. Ha teljes képet nem is, de sok mindent megtudhat az olvasó arról az időszakról, amely a...

Részletek

Elhunyt Kovács Győző, a magyar számítástechnikai történetének legendás alakja

„Kedden elhunyt Kovács Győző, a magyar számítástechnikai történelem egyik emblematikus, közismert alakja. Nevéhez fűződik többek között az első magyar számítógép, az M-3 megépítése, a Mikroszámítógép Magazin megalapítása és a magyar televízió TV-BASIC sorozatának elindítása is. Kovács Győző 1957-ben a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán a gyengeáramú tagozaton végzett. Az egyetem elvégzése után az MTA Kibernetikai Kutató csoportjához került tudományos segédmunkatársnak. Dömölki Bálint mellett nagy szerepe volt az első magyar számítógép, az M-3-as létrehozásában. 1959-ben kinevezték az első magyarországi számítóközpont vezetőjének, 1964-ben pedig...

Részletek

A magyarországi számítástechnika története az első elektromos számítógép megjelenéséig

„A számítástechnika történetét írók között is egyre többen a történetírást az ősidőktől kezdik. Teszik mindezt annak ellenére, hogy valójában a Neumann elvet megtestesítő számoló eszközöket tekintjük ma számítógépeknek. Ahogy az új technológiák (technikák) megjelentek, a Neumann elvet „nem ismerő” számoló eszközök is feltűntek. Az ősdarabok pedig valóban nem hasonlítanak a ma számítógépeire. Éppúgy, mint más bonyolult eszköz kialakulásánál itt is több eszköz, eljárás, technika épült össze, és ezek utóda az az univerzális gép, amit ma számítógépnek nevezhetünk. ... Dolgozatomban megpróbálok kronológiai sorrendet...

Részletek

A közigazgatási informatika kezdetei

Az újságcikk keretei között áttekintést kapunk a hazai közigazgatási informatikai kezdeményezésekről, kezdve az 1950-es évek második felétől, amikor az első magyar számítógépeket megépítették. Bemutatja a vállalatokat, jellegzetes közigazgatási alkalmazásokat, meghatározó központi programokat. “A közigazgatási informatika kezdetének áttekintése jelzi, hogy egy hosszantartó folyamatról van szó, az informatizálás első lépései évtizedekkel ezelőtt kezdődtek. Indokolt visszagondolni ezekre az évtizedekkel korábbi lépésekre , mert ezek nyitottak utat és teremtettek lehetőséget a közigazgatási informatika későbbi eredményeihez , hozzájárulva ezáltal a ma időszerű e-közigazgatás, e-kormányzat, e-önkormányzat stratégiák megfogalmazásához...

Részletek