„Az úgynevezett közösségi gazdaság – sharing economy, collaborative economy – néhány éves múltra tekint vissza. Ennek lényege, hogy az emberek tulajdonában levő ingatlanok, vagyontárgyak, eszközök használatát bizonyos díj fizetése, vagy viszontszolgáltatás ellenében más fogyasztók részére lehetővé teszik, s ebből jövedelemre tesznek szert, kiadást kerülnek el. A közösségi gazdaság széles körben elterjedt megjelenési formája a döntően saját tulajdonú lakások – vagy azok egy részének – és autóknak a bérbeadása közvetlenül, vagy közvetítőkön keresztül. Ezek legismertebb és világviszonylatban legnagyobb szereplői az Uber, amely taxi jellegű szolgáltatásokat nyújt, illetve az Airbnb, amely a kereskedelmi szálláshelyek piacán jelent meg. A lakáséttermek, a lakások, nyaralók, villák party helyszínként történő bérbe adása ugyancsak a közösségi gazdaság megjelenési formájának tekinthető.
Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) a Profit7.hu-nak elmondta, a rohamosan bővülő Airbnb-piac a modern kori „zimmer frei”-szolgáltatássá vált hazánkban, nagyjából öt százalékát elcsábítva a hivatalos szállodák vendégeinek. Egyre többen fektetnek be az átlagosan negyven-ötven négyzetméteres városi lakásokba, hogy azokat turisztikai céllal hasznosítsák. Új jelenség, hogy a tevékenység virágzik a tehetősebbek körében is. Például egy, a főváros szívében lévő ötvenlakásos társasházban legalább negyvenet alkalmi turistáknak adnak bérbe a lakások tulajdonosai, akik közül többen engedély nélküli szállodai szolgáltatást végeznek.
Pedig az átlagos, saját lakásából a legtöbbet kihozni akaró főbérlőknek nem igazán éri meg a feketegazdaságban működni, hiszen a jelenlegi hazai szabályok szerint egy magánszemély egy lakást szobánként évi 32 ezer forint plusz egészségügyi hozzájárulás (EHO) megfizetése mellett adhat ki. Ez az összeg pedig – átlagos szobafoglaltság mellett – elenyésző. Mivel az Airbnb, és az ehhez hasonló rendszerek esetében nagy előny lehet az elektronikus fizetési lehetőség biztosítása, így nem csak bortorság, de veszélyes is lehet megkerülni az adófizetést. A helyzet természetesen teljesen más akkor, ha egy személy több lakást akar kiadni, mert ez esetben más adószabályok vonatkoznak rájuk.
Több szabálymódosítást is javasolnak a szállodások
Niklai Ákos kifejtette, a lakáskiadást végzőkről szóló jelenlegi statisztikai nyilvántartást úgy kellene módosítani, hogy a jelenlegi évi egynél gyakrabban, például negyedévente közöljék az előző évi szobakapacitást, tehát részletesebb adatgyűjtés volna indokolt. Most csak a kiadható lakások és szobák számát, valamint az ezekben regisztrált összes, bel- és külföldi vendégéjszakát gyűjtik országosan, településenként. Emellett az ezek által generált lakáskiadásból származó bevételt is ismerni kellene – tette hozzá a szakember, aki szerint mindezt a lakáskiadás rohamosan növekvő volumene, turizmusunkban betöltött szerepe indokolja.Megjegyezte: módosítani szükséges a lakáskiadás engedélyezésének feltételeit szabályozó kormányrendeletet is, amely a működtetési feltételeket, higiéniai, biztonsági, tűzbiztonsági, akadálymentességi, bejelentési követelményeket rögzíti, illetve a társasház jóváhagyását szabályozza. A szabályzat egyébként az engedély kiadása előtt helyszíni szemlét ír elő, az állami, önkormányzati tulajdonú lakások esetében pedig korlátozza azok kereskedelmi célú hasznosítását.
A szállodaszövetség véleménye szerint a foglalási portálok esetében törvényben kellene előírni, hogy csak engedéllyel rendelkező lakásokat vehetnek fel kínálatukba, s minden lakásnál szerepeltetni kell az engedély számát. Ez nagyban megkönnyítené az ellenőrzést. Külföldi példák alapján megfontolandó a lakáskiadásnál bizonyos korlátok bevezetése. Példaként említette, hogy sok más országban lakást csak három napnál hosszabb tartózkodásra lehet bérbe adni, vagy évente maximum kilencven napra. Sőt van, ahol a turisztikai főidényre ezt korlátozzák. Kívánatos lenne előírni a lakások forgalmazásával foglalkozó portálok tájékoztatási kötelezettségét is.
Niklai Ákos kiemelte, a szövetség szerint felül kell vizsgálni a lakások kiadására vonatkozó adózás szabályait, beleértve a jelenlegi 32 ezer forint/szoba/év átalányadó összegét is, illetve az Áfa bevezetését. Bizonyos értékhatár felett pedig az on-line pénztárgép használatának előírását. Megfontolandónak tartják továbbá, hogy az idegenforgalmi adót (Ifa) ne a lakástulajdonos fizesse be, hanem a foglalási portál, mert így az adott lakás forgalmáról is információhoz lehet jutni. Ezt is a foglalási portáloknak kellene előírni. Úgy vélik, érdemes elgondolkodni azon is, hogy lakások kereskedelmi célú hasznosítása esetében – szállodákhoz, panziókhoz hasonlóan – építményadó fizetésére legyenek kötelezettek. Valamint vizsgálni szükséges, hogy az esetenként több tucat, közel száz, azaz nagyobb mennyiségű lakást a tulajdonosoktól bérbe vevő, majd azokat saját honlapjukon, internetes foglalási portálokon forgalmazó, sokszor professzionálisan, szinte szállodaként működtető vállalkozások milyen működési engedély alapján üzemelnek.
A szállodaszövetség szerint összességében növelni kell a lakáskiadás ellenőrzését az Uber hazai tapasztalatai alapján. Erre jó lehetőség adódik azáltal, hogy a lakásokat vagy saját honlapon, vagy az ismert foglalási portálokon értékesítenek. Meg kell nézni, milyen lakások vannak fent ezeken a portálokon, adatot kell kérni a foglalási portáloktól, s ezeket összevetni azzal, hogy az adott lakások rendelkeznek-e bérbeadási engedéllyel. Ha igen, mi a bevallott forgalmuk. Niklai kifejtette, munkaügyi ellenőrzések is szükségesek, mert a tapasztalatok szerint főleg a lakások takarítását – nagyobb mennyiségű lakást működtető vállalkozásoknál, az egyéb munkákat végzők, például karbantartók – jelentős részét is bejelentés nélkül, feketén foglalkoztatják. Vizsgálni kell, hogy a működtetett szobák számához képest hány bejelentett munkaerőt alkalmaznak. Leszögezte: mindez nem adózási, hanem fogyasztóvédelmi kérdés.
Vonzó az olcsó
A szállodaszövetség tisztában van azzal – hangoztatta Niklai Ákos -, hogy az olcsóság óriási vonzerő az utazóknak, akiknek egy jelentős része el sem jutna az adott országba. Márpedig, a Magyarországra érkező turista számos pluszforrást generál azzal, hogy étteremben eszik, koncerteket látogat, múzeumokba jár, fürdőbe megy, különféle turisztikai helyszíneket és rendezvényeket keres fel, s ott is költ.Nemzetközi tapasztalatok
A HOTREC – az Európai Szálloda és Vendéglátó Szövetségek ernyőszervezete – a közelmúltban felmérést végzett a lakások kereskedelmi szálláshelyként történő hasznosításáról, annak tapasztalatairól, hatásairól az Európai Unióban. Megállapították, a jelenség gyorsan terjed, egyre több szereplő, közvetítő jelenik meg az egyes EU tagországokban: Airbnb, Wimdu, 9flats, Dailyflats, Homelidays, HomeAway, Homestay, Housetrip, Budgetplaces. A lakások bérbeadása az egyes EU tagországokban általában nem szabályozott, ám sok helyen most kezdenek ezzel foglalkozni. Az Ifa-t általában fizetni kell a lakásokban megszálló vendégek után, Áfát több tagországban nem. A közvetített lakások jelentős része nem adózik az elért bevétel után. Egy a közelmúltban a Boston University által készített nemzetközi felmérésen alapuló tanulmány szerint adott régióban, településen az Airbnb forgalmának egy százalékos emelkedése esetében a szállodák szoba árbevétele 0,35 százalékkal csökken. A New York Times-ban megjelent cikk szerint a metropoliszban működő Airbnb által közvetített lakások 72 százaléka illegálisan működött a piacon. A lakások bérbeadásának negatív tapasztalatai mellett azt is látni kell, hogy az ezeket igénybe vevő növekvő számú turista – bár a szállásra keveset költ, aminek egy része a feketegazdaságban jelenik meg – tartózkodásuk során fogyaszt az éttermekben, vásárol, azaz jelentős forgalmat generál a meglátogatott városban, településen.
…
A lakáskiadás szereplői
A booking.com foglalási portálon Budapesten összesen több mint kétezer lakás – ezen belül a „City Center”-ben megközelítőleg kilencszáz, Belváros-Lipótvárosban 370, Terézvárosban 260, Erzsébetvárosban 250 , Budavárban hatvan, a Rózsadombon harminc – foglalható. A www.airbnb.com portálon Budapestről több mint 4300, Balatonfüredről 390, Siófokról 350, Hévízről 280, Pécsről 110, Egerből száz, Debrecenből hetven, Győrből pedig 35 lakás szerepel.A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Budapesten 2010-ben 1059 lakást 2123 szobával, 2013-ban 1695 lakást 3476 szobával, 2014-ben 2562 lakást 5377 szobával használtak kereskedelmi szálláshelyként. Ez a fővárosi szállodai szoba kapacitás közel harminc százalékának felel meg.
Az alábbi ábra jól szemlélteti a kereskedelmi célú hasznosítású magánlakások számának dinamikus növekedését, ami 153 százalék volt Budapesten 2010-2014 között.”
Forrás:
Itt a szállodás javaslat a közösségi lakáskiadók legyűrésére; Profit7.hu; 2016. január 28.
