„A kodifikáció több lenne, mint egyszerű jogalkotás, a jó kodifikátor nem mellőzheti a jogszabályok utólagos hatásvizsgálatát, és folyamatos feladata a hatályos szabályozás felülvizsgálata is – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter 2016. február 11-én Szegeden.
A Szegedi Tudományegyetem alkotmányjog professzoraként is dolgozó szakember a Vladár Gábor egykori jogtudós és igazságügyi miniszter emlékére rendezett konferencián kifejtette: jelenleg jogalkotási dömping van. 1938-ban, amikor Vladár Gábor az igazságügyi tárcánál a jogszabály-előkészítést vezette, 39 törvényt fogadott el az Országgyűlés, 2015-ben ez a szám 230 volt. Hozzátette: a jogszabályok szaporodása világjelenség.A politikus szerint veszélyeket rejt, ha a jogszabály túl tág kereteket határoz meg, ez a jogegység és végső soron a jogbiztonság rovására mehet, de a túl részletes szabályozás is járhat ilyen hatással, ha nehezen lesz beilleszthető a jogrendszer egészébe.
Trócsányi László úgy fogalmazott, örök dilemma, hogy mit kell, érdemes törvényben, sarkalatos törvényben – vagy éppen az alaptörvényben – szabályozni, és mit elegendő alacsonyabb jogforrásra bízni. A törvények inflálódása ugyanis súlyos veszély.
A miniszter hangsúlyozta, a jogalkotás akkor jó, ha terv szerint zajlik, a jogszabályok születését előkészítés, egyeztetés előzi meg. Ugyanakkor ad hoc jogalkotásra is szükség lehet – mondta, példaként említve a 2015 tavaszán kirobbant brókerbotrányt. Hozzátette: az azonnali jogszabályok elfogadása esetén viszont a hibázási lehetőség is nagyobb.
A politikus közölte, a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata fontos, nem mellőzhető feladat. A jogszabály a mindennapi életben rögzül, a jogalkotónak figyelnie kell, hogy az elfogadott jogszabály beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, szükséges korrekciókat végrehajtani vagy sem.
Trócsányi László rámutatott, a polgári törvénykönyv (Ptk.) két éve lépett hatályba, ez valóban nem nagy idő. A jogalkotónak azonban figyelnie kell a jogalkalmazói tapasztalatokra. Egyszerre kell tekintettel lennie a kódex állandósága mellett szóló érvekre és a gazdasági szereplők új igényeire. A jogalkotó felelőssége, hogy az ilyen vitákban kellő megfontolás után helyes és mértékletes döntést hozzon. A gazdaságélénkítés nemzeti érdek, meg kell vizsgálni, hogy ez a jogrendszerben milyen magánjogi szabályok elfogadása révén valósítható meg – mondta az igazságügyi tárca vezetője.
A miniszter kitért arra is, az új jogszabályok mellett folyamatos feladat a hatályos jogszabályok felülvizsgálata, a jogalkotó ezzel válaszolhat a jogalkalmazói visszajelzésekre, és alakíthat ki átlátható jogszabályi környezetet. Ez utóbbi fontos eszköze a dereguláció, a normatartalmukat veszített szabályok hatályon kívül helyezése, valamint a szabályozás egyszerűsítése.”
Forrás:
A kodifikáció több, mint egyszerű jogalkotás; Igazságügyi Minisztérium; 2016. február 11.
