„Elkészült a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) és az NRC kutatása, amely átfogó képet ad arról, hogy milyen trendek rajzolódnak ki jelenleg a Facebook által jelentősen meghatározott online tartalomfogyasztásban, azaz a hírek és más internetes tartalmak olvasásában, megosztásában.
Ha már Facebook, akkor mindennapi használat: az aktív felhasználók négyötöde egy napot sem hagy ki az oldal nézegetése nélkül, további 8% maximum heti 1 napot tölt el a közösségi oldal használata nélkül. A szokásokat, a felhasználói intenzitást, a funkciók kihasználásának volumenét és a fogyasztott tartalmak típus- és témakörbeli széleskörűségét jól meghatározza az oldalon eltöltött idő alapján való heavy, medium és light felhasználói besorolás. A heavy, tehát intenzív felhasználók körében felülreprezentáltak a nők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a 30 év alattiak, míg a light, tehát kevésbé intenzív felhasználóknál a férfiak, a felsőfokú végzettségűek, illetve a harmincasok felé billen a mérleg nyelve.
Az aktív böngészéssel töltött idő egyébként naponta átlagosan 86 perc – hétköznap pár perccel kevesebb, hétvégi napokon pedig picit több. A csúcsidőszak tekintetében sincs nagy differencia a munkanapok és szünnapok között: az esti órákban ülnek neki a felhasználók legnagyobb arányban az oldal böngészésének.
Természetesen minél több időt tölt valaki az oldalon átlagosan, annál valószínűbb, hogy okostelefonját is használja. A mobileszközökön való facebookozás egyébként elsősorban időtöltésként, unaloműzésként kap hangsúlyt a felhasználók életében: utazáskor, várakozáskor minden második, de még elalvás előtt is minden harmadik felhasználó nyomkodja e célból készülékét. Érdekesség, hogy mára a mobileszközök használatának skillje már elérte azt a szintet, hogy az aktív tevékenységek (lájkolás, kommentelés, megosztás) ugyanannyira jellemzők okostelefonról vagy tabletről, mint laptopról, vagy asztali számítógépről. A passzív (nézelődés, hírfolyam görgetése, stb.) facebookozás viszont valamivel jellemzőbb a PC-ről történő használat alkalmával, tehát a felhasználói aktivitást – interaktivitást – elsősorban már nem a használt eszköz, hanem az éppen facebookozásra fordított idő és a multitasking tevékenység másik komponense befolyásolhatja.
További meglepő eredmény, hogy – bár a facebookozási „csúcsidő” munkaidő után, az esti órákra tehető, mégsem veszik át ilyenkor a PC-ktől a stafétát a mobileszközök.
A Facebook tagok nem csak ismerőseik, vagy egyéb, kifejezetten az oldalra szerkesztett tartalmakat fogyasztanak a hírfolyam görgetésekor: kétharmaduk lájkolt be, vagyis követ valamilyen internetes portált, blogot.
A portálok Facebook-jelenléte egyébként annál is inkább indokoltnak, sőt javasoltnak tűnik, hogy 46% bevallása szerint van olyan oldal, amit csak Facebookon keresztül követ, 58%-nak pedig olyan, amit többnyire a közösségi oldalon néz, s csak ritkán látogatja magát a portált vagy blogot. Tízből kilenc felhasználó vallja, hogy továbbkattint ha egy hírfolyamban megjelenő cikk felkelti az érdeklődését, s a hírportálok, blogok tartalmai meglehetősen nagy aktivitást is generálnak, hiszen a lájkolás, és a tovább osztás igen széles körben jellemző az ilyen tartalmak esetében – akárcsak a kommentek elolvasása mind a portálon, mind a közösségi oldalon megjelenő ajánlónál.
A Facebook-használat a felhasználók életének számos területén tölt be meglehetősen fontos szerepet: mind kommunikációjukhoz (49%), mind informálódásukhoz (40%), mind pedig szórakozásukhoz (43%) használják az oldalt. A kommunikáció szerepét egyébként a „közvetlen” kommunikáció erősíti elsősorban, a kommentelés jóval kevésbé jellemző, s ha a csevegést nem tekintjük információszerző tevékenységnek, már ezen a ponton kimondhatjuk: az oldal funkciója elsősorban a szórakoztatás, s az informálódás csak ez után következik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a szívesen látott tartalmas sorában első helyen a vicces tartalmak szerepelnek (66%), melyet a zene (55%) követ, s a „tudomány, technika” kategória (45%) csak a harmadik helyre került. A felhasználók 70%-a egyébként egyetért az állítással, hogy facebookozni jó szórakozás, igaz, direkt módon csak 56% állítja, hogy az információszerzéssel szemben a kikapcsolódás a fontosabb.
A facebookozók nehezebben szólalnak meg, inkább a puhább megnyilvánulásokat preferálják: tetsző tartalmak esetén leginkább jellemző reakció a lájkolás (86%), melyet a megosztás (61%) követ, s csak 55%-kal fordul elő, hogy kommentel is. Ha viszont nem tetsző tartalommal találkoznak, 39%-uknál előfordult már, hogy törölte, illetve 52%-uknál, hogy letiltotta a nem tetsző tartalmat posztoló ismerőst.
A legtöbbek által követett oldalak között vegyesen vannak hírportálok (Index, Nők Lapja Cafe, HVG) és a Facebookra specializálódott oldalak (Tibi atya, Mindenegybenblog), amely csoportok nem válnak el élesen a felhasználók értékelésében. A leghitelesebbnek ítélt oldalak között például az első az Index (18% szerint), de a receptneked.hu és Tibi atya is 12% illetve 10% szerint a leghitelesebbek közé tartozik.
A kutatást az MTE megbízásából, az NMHH Médiatanácsának finanszírozásával az NRC készítette.
Forrás:
Hogyan viselkednek a magyar Facebookozók? Itt vannak a legújabb trendek és eredmények; Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) 2016. február 11.
