Skip to main content
egészségügyenergiaközigazgatás: magyarművelődés

Lázár János az önkormányzatok jövőjéről, az intézményátszervezésről és más aktuális kérdésekről

Szerző: 2016. február 19.No Comments

„[40. Kormányinfo]…Elismerve, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) „nem hibátlan szervezet”, leszögezte, hogy az állami fenntartói jog megkérdőjelezhetetlen, ez nem képezheti vita tárgyát. Az intézmény vezetőjének esetleges leváltását felvető kérdésre Lázár János azt mondta: nem vezetői kvalitás hiánya okozza a nehézségeket, a probléma nem oldható meg személyi változásokkal. Kijelentette: problémának azt tekinti, hogy amikor az állam 2012 után átvette az iskolák fenntartói jogát és jó részének működtetését, „nem szerveztük meg kellőképpen és egészen jól még a fenntartói és működtetői szervezetrendszert”. Ismertette azt is: a Klik kifizetetlen számláinak összege 17 milliárd forintot tesz ki.

Lázár János beszámolt arról is, hogy március 1-jén megkezdődik az állami termőföldek újabb árverezése, amely összesen 140 ezer hektárt érint.

A miniszter cáfolta azon sajtóhíreket, amelyek szerint a kabinet csorbítani kívánná az önkormányzatok jogát, az önkormányzatiságot. Elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök kedden találkozott megyei jogú városok polgármestereivel és megyei közgyűlési elnökökkel, ahol nyilvánvalóvá tette számukra: a kabinet semmilyen rendszerszerű változtatásokat nem tervez az önkormányzatiság világában, ott csak pozitív változások várhatók, hátrányok nem érik őket – ismertette Lázár János.

Az önkormányzatiság kérdését kapcsolatba hozva az oktatásüggyel, megismételte: megbukott az a modell, amikor az egészségügy és a köznevelés ügyét a városokra, falvakra bízta az állam. Ez nem lehet megoldás a jelenlegi problémára – közölte, hangsúlyozva: arról 2010-ben konszenzus alakult ki szakmai körökben, hogy az oktatás problémái részben az önkormányzati fenntartás eredménye.

A kormányzati háttérintézmények átszervezéséről azt nyilatkozta: a munkához nagyobb felhatalmazást és mandátumot kaptak, mint kértek, Orbán Viktor kormányfő ugyanis mind a Fidesz elnökségének, mind frakciójának hozzájárulását elnyerte, szabad kezet kapott azoktól. Mint mondta, az első döntések a tervek szerint február 24-én születhetnek meg, addig egyeztetések zajlanak az érintett háttérintézményekkel is. A még kérdéses hivatalok közül egyedül a nyugdíjbiztosítót nevezte meg Lázár János.

A gazdasági miniszter márciusban tesz javaslatot arra a kormánynak, hogyan érhető el, hogy már a 2017-es költségvetés is nullszaldós legyen, az állami szervezetek működésének dologi és személyi kiadásait ne hiánnyal tervezze. Hangsúlyozta ugyanakkor: ez a fejlesztések finanszírozására nem vonatkozik. Arra válaszul, miért vehették igénybe kevesen a családi csődvédelem lehetőségét, úgy felelt: mert szigorúak a feltételek, saját magát helyezi pénzügyi gondnokság alá az, aki igényli.

A kormányzat energetikai céljainak megvalósítását firtató kérdésre úgy felelt: „árnyékra vetődnek”, akik arról vitáznak jelenleg, mely intézmény felügyelje az állam által megvásárolt energetikai cégeket, mert ezeket még nem vásárolta meg az állam. Hozzátette: az sem biztos, hogy az ügyletek a 2018-as választásokig befejeződnek, de mintegy 500-1000 milliárd forintos tételekről van szó – közölte.

Beszélt az elektromos gépjárművek számára rendelkezésre álló töltőállomásokról. Mint mondta, 2017. január 1-jétől kötelezően létre kell hozni a töltőállomásokat, ehhez törvénymódosítás is szükséges. Hozzátette: a vonatkozó rendelet szerint a parkolóházakban 100 várakozó helyből 2-t töltővel kell ellátni.

Elmondta azt is, a kormány február 24-én tárgyal az állami tulajdonba került Fiumei úti sírkertről, amely a tervek szerint 2018-ra lehet a nemzeti emlékezethez méltó temető, ennek több milliárdos költsége van.”

Forrás:
A V4-ek szerint segítséget kell nyújtani a balkáni országoknak; Miniszterelnökség; 2016. február 18.