Skip to main content

7. szám, 2011. február 14.


eGov Hírlevél – 2. évfolyam, 7. szám, 2011. február 14.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Megkezdődött a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj program

„A Magyar Közigazgatás Ösztöndíj (MKÖ) tíz hónapos szakmai gyakorlatot jelent. Már az első napok is dolgosan teltek, miután a fiatalok összeismerkedtek a programban kulcsfontosságú szerepet játszó mentoraikkal, és a befogadó szervezettel, azonnal feladatokkal és tanulnivalóval látták el őket –tájékoztatta lapunkat Pintz Judit programkoordinátor.

A gyakornoki programot a Nemzeti Közigazgatási Intézet (a volt Kormányzati Személyügyi Központ) hirdette meg tavaly azért, hogy a közigazgatást magasan képzett, angolul jól beszélő és külföldi tapasztalatokkal is felvértezett munkaerővel töltsék fel. A kétfázisú program vonzerejét a négy hónapos külföldi tapasztalatszerzési lehetőség is növeli, melyet egy féléves hazai gyakorlat előz meg. Ezt egy e-learning rendszerű közigazgatási elméleti képzés egészíti ki, ami vezetői ismereteket is magában foglal.

A résztvevőket régóta a közigazgatásban dolgozó mentorok segítik. A mentorok külföldre ugyan nem követik a résztvevőket, de folyamatosan ellenőrzik és számon kérik a feladatokat, és segítenek abban a kutatómunkában is, amely –mint egy szakdolgozat – szerves része a képzésnek, egyúttal le is zárja azt.

A gyakornokoknak főleg budapesti közigazgatási szerveknél (minisztériumokban, kormányzati háttérintézményekben) találtak helyet. A gyakorlati hely kiválasztása minden jelentkező esetében személyre szabott volt, ami azért is rendkívül fontos, mert a program végeztével ők kötelesek majd állásajánlatot tenni a résztvevőknek. Az MKÖ-ben való részvétel egyik legszigorúbb feltétele ugyanis az, hogy a végzetteknek a hazai közigazgatásban kell kamatoztatniuk tudásukat, a felajánlott köz- vagy kormánytisztviselői állást el kell fogadniuk.
…
A kormány tervezi, hogy a pályázatot idén is meghirdeti, az első turnus vitathatatlan előnye viszont, hogy az ösztöndíjasok aktívan részt vehetnek az EU-elnökségi munkafolyamatokban, és mentoraik irányításával asszisztensként segíthetik az elnökségi stábok munkáját.”

Forrás:
Népszabadság, Pap Nikoletta, 2011. február 8.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Változó önkormányzatiság: kisebb hatáskör, kevesebb testület?

„Wiktoráné Németh Klára, Sé község címzetes főjegyzője naprakész önkormányzati jogi ügyekből. Mint mondja, figyelemmel kíséri a mostani fejleményeket is. Számára egyértelmű, hogy a kormány programjában hangsúlyos szerepet kapott a közigazgatás, az önkormányzati rendszer átalakítása. Az is tény, hogy a helyi képviseletekre, a kialakult és jelenleg is működő normatív támogatási rendszer mellet, a közoktatás, és az egészségügy fenntartása rendkívül nagy terhet ró.

– Sajnos, a központi költségvetésből az e célokra nyújtott támogatás csak részben fedezi az intézményrendszerek megfelelő szintű működtetését. Az önkormányzatok többsége, az egyéb kötelező és önként vállalt feladataik mellett komoly erőfeszítésekkel tud eleget tenni e rendszerek fenntartásának – fogalmaz. Gyorsan hozzá teszi: a várhatóan gyökeres átalakítás a fenntartás és működtetés kapcsán azonban számos kérdést, gondot vethet fel.
…
– A képviselő-testület megszüntetését egyértelműen elutasítjuk, hisz az önállóság, a demokratikus döntés ezáltal megszűnne. Az anyagi függetlenség is kétségessé válna, az adott településre nem garantált, hogy jutna forrás – fejti ki Markó Sándor.
Wiktoráné Németh Klára ez utóbbiról, vagyis a testületek megszüntetésének tervéről azt mondja, hogy a különböző nagyságú települések lakosságát, állampolgárát azonos demokratikus jogok illetik meg.
Ha nincs polgármester és testület, akkor ki képviseli a lakosságot, a település érdekeit? Ki fordít gondot a működési feltételek biztosítására, ki dönt a fejlesztésekről? Az állampolgár a véleményével, javaslatival, gondjaival vajon kihez fordul? Netán egy állami hivatalnokhoz? – sorakoztatja a kérdéseket.

– Vagy nem hívjuk polgármesternek, hanem elöljárónak, a testületet pedig nem képviselő-testületnek, hanem elöljáróságnak, mint a múlt rendszerben? Ezekre is meg kell felelni, a tervezet indokai egyenlőre még nem átláthatóak – mondja, majd némi matematikával világít rá a jól csengő spórolásra.
– Sokszor elhangzik a gazdaságosság. Az ország legkisebb településein, ha már ezt a meghatározást használjuk, néhány kivétel mellett a polgármesterek és képviselők nem vesznek fel tiszteletdíjat, vagy csupán 5-10 ezer forintot. Ezzel országosan sem lehet nagyon spórolni. Nem mellesleg, egy városi képviselő havi tiszteletdíja sokszor több, mint a kis falvak egész testületéé… Kérdés: ha elöljáró lesz a polgármester helyett, más jogosítványok fogják megilletni? Gondolni kell arra is, hogy egy esetleges átszervezés nem feltétlenül jár költségtakarékossággal. Tény, hogy bizonyos szabályozási változtatásokra szükség van, de szerintem kiemelten kell arra figyelni, hogy az önkormányzatiság tartalmilag ne üresedjen ki. A kistelepülések csak a legritkább esetben alkalmaznak önálló jegyzőt, többnyire körjegyzőségek működnek. Nyilvánvalóan minden település, minden képviselő-testület és minden jegyző a saját helyzete alapján ítéli meg a tervezett változtatásokat és alakítja ki véleményét. Tudomásul kell venni, hogy minden olyan hatáskört érintő intézkedés, ami a helyi közigazgatást gyengíti, azt azzal együtt távolabb is viszi a lakosságtól.”

Forrás:
Változó önkormányzatiság: kisebb hatáskör, kevesebb testület?, Kozma Gábor, Vas Népe, 2011. február 7.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

„Az MTI megkeresésére küldött válaszában a miniszteri biztos a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozását azzal indokolta, hogy a kormány a közszolgálaton belül a polgári közigazgatás, a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományában a korábbiaknál összehangoltabb és tervezettebb utánpótlásképzést akar megvalósítani. Ezt a célt szerinte az említett három állami fenntartású felsőoktatási intézmény – a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE), a rendvédelmi és rendészeti felsőoktatást képviselő Rendőrtiszti Főiskola (RTF) és a Budapesti Corvinus Egyetemtől különváló, a közigazgatási felsőoktatást alaptevékenységként folytató Közigazgatás-tudományi Kar (BCE KIK) – egyesülése, az intézményi hagyományok megőrzése mellett, szoros oktatási és kutatási integrációval biztosíthatja.

Az egyetem megalakulását az Országgyűlés által márciusban elfogadandó létesítési és átalakulási törvény, valamint a júniusban elfogadandó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezetéről és működéséről szóló jogszabály rendezi majd – közölte Kis Norbert József, hozzátéve, hogy mivel a három egyesülő intézmény a Magyar Akkreditációs Bizottság által akkreditált, integrációjuk nem igényel újabb eljárást.

A miniszteri biztos kifejtette: a közszolgálati egyetem 2012. január 1-jén kezdi meg működését, vagyis a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara 2012. január 1-jétől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretében, annak karaiként – a képzési szerkezetüket megőrizve – fognak működni. A jogelőd és a jogutód intézmény között teljes jogi folytonosság lesz. Így a tanulmányaikat a jogelődnél megkezdő hallgatók eredeti szakjukon, a választott intézményben folytatják tanulmányaikat. Diplomájuk, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a jogelőd intézmény szerinti kar állít majd ki, tartalmazni fogja a jogelőd intézmény nevét is. Az általános jogutódlás miatt a hallgatók jogviszonya, valamint érdekképviselete az intézményvezetésben ugyancsak változatlan lesz.
…
A közszolgálati egyetem a ZMNE, az RTF és a BCE KIK campusán fog működni. Hosszabb távra azonban – folytatta – az egyetem kidolgozza „az infrastruktúra ésszerűsítésének stratégiáját, amely közös épületek hatékony kihasználását is tartalmazhatja”.”

Forrás:
Nemzeti Közszolgálati Egyetem : egy helyen képzik majd a közszolgákat, rendőröket és katonákat, Alpokalja-Online, 2011. február 3.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Államtitkári látogatás a szegedi kormányablaknál

„Halász Jánostól megtudtuk, hogy a feladatbővüléssel párhuzamosan egyre több kollégára lesz majd szükségük, céljuk ugyanis, hogy az embereknek ne kelljen sokat várakozniuk akkor sem, amikor már többféle ügyet tudnak elintézni.
A kormányablak január harmadikai megnyitása óta közel 2360 ügyfél kereste fel a szegedi és a hódmezővásárhelyi kirendeltséget. A kormányhivatal vezetője, B. Nagy László portálunknak elmondta, hogy pozitív visszajelzéseket kapnak, hiszen délután négy óra után is lehet náluk ügyeket intézni, ami sokaknak könnyebbség. Fontos tudni, hogy közvetlenül zárás előtt is lehet még sorszámost húzni, vagyis a nyitvatartási idő lejárta után is foglalkoznak az ügyfelekkel. A szaktárcával folyamatosan tárgyalnak, illetve az átadás-átvétellel kapcsolatban néhány szakigazgatási szervvel nem írták még alá a végleges megállapodásokat. B. Nagy László elmondta, hogy az egymással összehozható tevékenységet a jövőben egy fedél alá akarják hozni, de ez csak a következő években történhet meg.”

„Az államtitkár a kormányablakban dolgozók tisztviselőkkel is elbeszélgetett. B. Nagy László elmondta, hogy január 3-án indult kormányablakokat folyamatosan fogják feltölteni feladatokkal, amely feladatok egyharmada kötődik a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz.
…
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal szorosan együttműködve segíti a kormányhivatalok munkáját. Az államtitkár mint elmondta, több kormányablakot is meglátogat majd, az első állomása azonban Csongrád megyébe vezette, hiszen ez rendkívül fontos régióközpont. Az államtitkár többek között tárgyalásokat folytatott azzal kapcsolatban, hogy a Kormányablakok miként vehetik át az Örökségvédelmi Hivatal tevékenységét. Ahogy a jogszabályi háttér változik, úgy lehet majd egyre több ügyet is elintézni a Kormányablakoknál, most egyelőre sok mindenben „csak” tájékoztatják az ügyfeleket. A későbbiekben, 2013 végére a tervek szerint többek között vezetői engedélyt, személyi és adóigazolványt is lehet majd itt intézni. ”

Forrás:
Államtitkári látogatás a szegedi kormányablaknál, Szeged Ma, 2011. február 8.
2013 végére minden hatósági ügyet a Kormányablakokban intézhetünk, Webradio, 2011. február 8.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Erős közigazgatást teremt a közszolgálati egyetem

„A nemzetvédelem, a rendvédelem és a civil közigazgatás területén folyó képzés integrációját alapvetően az indokolja, hogy így hozható létre az erős közigazgatás – jelentette ki Kis Norbert József miniszteri biztos a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.

A biztos szerint e területek szorosan összefüggnek, elválaszthatatlanok, jól látszott ez például az iszapkatasztrófa esetében. Hangsúlyozta: holisztikusan kell megközelíteni a kérdést.

Az említett területen működő három campus (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem) megmarad, a három intézmény, mint egyetemi kar folytatja a munkáját. Az oktatás szervezése, a gazdálkodás, a kutatás azonban összehangoltabban fog működni. Lesz egy központi, rektori adminisztráció, ehhez most keresik a megfelelő épületet – árulta el Kis Norbert József.

Tájékoztatása szerint az új képzés 2012 január 1-jével indul, az integrált tananyagot 2013-tól vezetik be felmenő rendszerben. ”

Forrás:
Erős közigazgatást teremt a közszolgálati egyetem, Híradó Online, 2011. február 7.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nincs egyezség, borul az ötök társulása

„Pétervásárán húsz év után felborulhat öt település társulása. Az ok a pénztelenség és az érdekek különbözősége.
Pétervásárán a napokban tartott ülést a város, továbbá Erdőkövesd, Váraszó, Ivád és Kisfüzes községek társult képviselő-testülete. A polgármesterek és testületeik maratoni hosszúságú ülésen órákon át vitatkoztak az idei esztendőre szóló költségvetés egyes pontjairól, egyezségre azonban a tanácskozás végére sem jutottak. Éppen ezért február 10-ére újabb megbeszélést hívtak össze, ugyanebben a tárgykörben.

Az öt település alkotta társulás – Heves megyében egyedülálló módon – még 1990-ben alakult meg, és évekig úgy tűnt, hogy ez a megoldás nagyon is beváltja a hozzá fűzött reményeket. Az ötök mindjárt a közös munka elején megállapodtak abban, hogy közösen tartják fenn az intézményeiket – ezek a szerződés szerint az általános iskola, az egészségügyi központ és a polgármesteri hivatal –, amelyekben valamennyien tulajdoni hányaddal is rendelkeznek. A sajátos, az egész országban sem túl gyakran alkalmazott közigazgatási modell akkor kezdett el igazán rogyadozni, amikor az önkormányzatok a csökkenő állami normatívák miatt évről évre egyre nehezebben tudtak gazdálkodni.

A négy község – Ivád, Erdőkövesd, Váraszó és Kisfüzes – ma közel 23 millió forinttal tartozik az egyébként szintén eladósodott, gesztor Pétervásárának, ennek következtében elkerülhetetlen a társulás jövőjének átgondolása.”

Forrás:
Nincs egyezség, borul az ötök társulása, Barta Katalin, heol.hu, 2011. február 10.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Interjú Széles Sándorral, Győr-Moson-Sopron megye Kormánymegbízottjával

„…A munkát összesen 976 fővel kezdtük meg, amely létszám a szakigazgatási szervek dolgozóit is magában foglalja. Ebből 86 fő dolgozik jelenleg is a törzshivatalban.
– Hogyan értékelné az elmúlt egy havi munkát? Mit sikerült elérni, és mi az, ami még Önök előtt áll a közeljövőben?
– Az elmúlt néhány hétben megalakultak azok a szakmai műhelyek, amelyek a közigazgatás átalakításához szükséges információcserét le tudják bonyolítani. Ilyen pl. a Megyei Államigazgatási Kollégium. Ennek keretében a szakigazgatási szervek vezetői megtették a hatékony működéshez szükséges javaslataikat, amelyeket igyekszünk a szervezeti és működési szabályzatban megjeleníteni. A kisebb-nagyobb zökkenők kiküszöbölésével a megyében sikeresen fektettük le a korrekt együttműködés alapjait, így joggal reméljük, hogy a Miniszterelnök Úr által megfogalmazott célkitűzések elérhetőek lesznek. Fontos látni, hogy a Kormányhivatal egy újfajta szemléletet képvisel.
…
– A Kormányablakok szintén több, mint egy hónapja működnek. Az Önök megyéjében mik a tapasztalatok? Mennyire kedvelték, szokták meg az új lehetőséget? Főként mivel kapcsolatban keresik fel az ügyintézőket?
– A legnépszerűbb ügytípus jelenleg az ügyfélkapu létesítése. Gyakori a megfelelő hatósághoz való továbbítás, de sikeresen működik az elektronikus ügyintézésről való tájékoztatás is. Külön öröm volt számomra, hogy az egyetemi hallgatók nagy számban keresték már fel a Kormányablakot. A jövő héten pedig anonim teszttel kérdezzük meg, hogy mennyire elégedettek az állampolgárok a Kormányablakkal. A Kormányablakba látogató ügyfelek elmondták, hogy örömmel vették az új szolgáltatást, a fiatalos lendületű és barátságos környezetet. A gyors ügyintézés és a kellemes hangulat is pozitív benyomást gyakorol a hivatali ügyeiket intézőkre.”

Forrás:
Interjú Széles Sándorral, Győr-Moson-Sopron megye Kormánymegbízottjával, Győr Online, 2011. február

Vissza a tartalomjegyzékhez

Elöljáró is vezethetné a falvakat

„Akár választott elöljárók is vezethetnék a kisebb településeket, ilyen elképzelés is napvilágot látott nemrég az önkormányzati rendszer átalakításáról. A zalai aprófalvak féltik a húszéves múltra visszatekintő önállóságukat.

A kormányzat megítélése szerint szétaprózódott és költséges a jelenlegi önkormányzati rendszer, ezért az átalakítására készülnek: az új alkotmányban, majd egy új önkormányzati törvényben jelölnék ki a helyhatóságok szerepét. Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára nyilatkozott erről a közelmúltban, és a reform egyik lehetséges irányát is felvázolta, mint elmondta: a kisebb lélekszámú településeket akár választott elöljárók is vezethetnék.

Ezeknek a falvaknak nem lenne képviselő-testületük, nem működtetnének bizottságokat és jegyzőt sem foglalkoztatnának. Az elöljáró ugyanolyan jogokkal rendelkezne, mint jelenleg a polgármester, s ugyanaz lenne a feladata, vázolta Tállai András. A kormányzat célja alapvetően az, jelezte, hogy sokkal hatékonyabb, és az állam által jobban finanszírozott önkormányzati rendszer jöjjön lérre. Arról is szót ejtett, hogy az állam fel akarja számolni az önkormányzatok működési célú adósságait, s jövőre számos hatáskör átkerül a kormányhivatalokhoz, illetve a későbbi járási hivatalokhoz. Az igazgatási feladatok mellett az oktatás is állami feladat lehet, és az egészségügyi feladatokban is bekövetkezhetnek változások. A jövőben tehát csak a tipikusan helyhatósági feladatok maradnának a településeknél.

Próbáltunk megtudni részleteket az elképzelésről a Belügyminisztérium sajtóosztályától, például azt, hogy mekkora lélekszámú településeken szerveznék meg az elöljárói rendszert, s ha valóban egy személy irányítaná a kis falvakat, hogyan ellenőriznék a munkáját, de ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ. Egyelőre ugyanis koncepció szintjén létezik az elképzelés, tájékoztattak a minisztériumból, tavaszra várható a részletek kidolgozása. Mindenesetre véleményeket kértünk az eddig nyilvánosságra került tervekről, elsőként a megye legfiatalabb településének alpolgármesterétől.
– Nincs olyan felkészültségű ember, aki egymaga képes teljeskörűen ellátni a falu irányításával kapcsolatos feladatokat, ezért nem tartanám szerencsésnek, ha választott testületek helyett elöljárók vezetnék a kistelepüléseket – vélekedett Sinka Imréné Zsuzsa, akit képviselővé választottak a Zalaszentgrótról tavaly ősszel levált Tekenyén, majd megbízták az alpolgármesteri teendők ellátásával. Főállásban egyébként egy bútoripari vállalkozást vezet.
– Egyelőre nem tudunk sokat az önkormányzati rendszer tervezett átalakításáról, de az eddigi híreket olvasva nem látom, miért lenne jó a kis önkormányzatok megszüntetése. A mi esetünkben biztosan nem spórolna sokat ezzel az állam, hiszen képviselőként tavaly egyáltalán nem vettünk fel tiszteletdíjat, s idén sem kapunk nagy összegeket, bizottságokat nem alakítottunk, a jegyzői teendők ellátásáról pedig Zalaszentgróttal kötöttünk megállapodást. Abban is biztos vagyok, hogy jó megoldás, ha többen döntenek a falu ügyeiről, mert minden képviselő más szemszögből látja az ügyeket, s a különféle véleményeket ütköztetve találjuk meg az optimális megoldást.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) is gyűjti a véleményeket az önkormányzati rendszer tervezett átalakításáról. Többek között a dél-zalai Valkonya polgármesterét kérte fel álláspontjának kifejtésére. A TÖOSZ információi szerint az ezer vagy az ötszáz fő alatti településeken szűnhetnek meg az önkormányzatok. Ha az utóbbival számolunk, akkor is sok települést, a háromezerkétszáz magyarországi önkormányzat közül több mint ezret érintene a nagy horderejű változás. Rejtélyiné Nagy Gabriella, Valkonya polgármestere attól tart, hogy az elöljárói rendszer a kilencvenes évek előtti járási struktúra kialakítását jelentené, amelyben az elöljáró képviselte a községet, de csak egy szavazata volt a szomszédos, nagyobb település testületében, amelynek nem volt érdeke az aprófalu fejlesztése.

– A húsz éve kialakult önkormányzati rendszert én sikertörténetnek tekintem, mert a kistelepülések a folyamatos pénzügyi elvonás ellenére talpon tudtak maradni, ellátták egyre gyarapodó feladataikat, sőt, hatalmas fejlődésen mentek keresztül – mondta a 67 lelkes, Becsehelyhez közeli település polgármestere. – A rendszerváltás előtt annyira leépültek ezek a települések, hogy az alapvető szolgáltatásokat sem tudták biztosítani, megindult az elvándorlás, a házak elértéktelenedtek. Az önállóság azonban meghozta a felemelkedést, húsz év alatt élhetővé váltak a kis falvak, újra betelepültek a fiatalok. Nálunk 60-ról 40 évre csökkent a lakosság átlagéletkora, új házak épültek, szennyvízprogramot tudtunk indítani, a falugondnokság pedig pótolja a hiányzó szolgáltatásokat, a postát és a boltot.”

Forrás:
Elöljáró is vezethetné a falvakat, Szántó Judit, Zalai Hírlap, 2011. február 11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Pécsett nézte meg a kormányablakot a miniszterelnök-helyettes

„Navracsics Tibor öt pontban foglalta össze az államigazgatás reformját, először tavaly kora nyárra az új kormányzati szerkezet alakult ki a minisztériumok átszervezésével, amihez kapcsolódott a kormánytisztviselői törvény is. Ezt szeptemberben a megyei közigazgatási hivatalok létrehozása követte, amely a törvényesség őre és elindult egy kormányzati állásbörze is, amely roppant sikeres volt. Januárban nyíltak meg a kormányablakok, amelyek az egyablakos ügyintézést tették lehetővé. A következő lépés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása lesz, amely az államigazgatási, katonai és rendőri képzést gyűjtené egy helyre. Végül 2013. januárjára a járási szint újbóli bevezetése következik, ami nagyjából a mostani kistérségi nagyságrendnek felelne meg, és helyileg is közelebb vinné a kormányablakokat a vidéki polgárokhoz.

– Elsődleges szándékunk a jó állam megteremtése, amelyben látják az emberek, mire fizetik az adójukat – fogalmazott Navracsics Tibor. – Gyorsabb, átláthatóbb ügyintézést teremtünk meg, már nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk arról, hogy a kormányablakokban udvariasan, segítőkészen állnak az ügyfelekhez, ez lenne az alapkövetelmény, egyfajta kultúraváltás szeretnénk elérni, ugyanakkor bővítenénk és területileg mélyítenénk is a kormányablakok szolgáltatásait.

Hargita János kormánymegbízott ehhez annyit tett hozzá, hogy már a kezdeti lépésekkor látszott, hogy az államkincstár adatbázisának használata nagy segítséget jelent az ügyek intézésben, és abban Navracsics Tiborral egyetértett, hogy a további fejlesztések, előrelépések leginkább az anyagi lehetőségek függvényei.”

Forrás:
Pécsett nézte meg a kormányablakot a miniszterelnök-helyettes, Pécsi Napilap, 2011. február 7.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Közössségi média a katasztrófaelhárítás szolgálatában

„Craig Fugate, az Egyesült Államok-beli Szövetségi Katasztrófavédelmi Ügynökség (FEMA) munkatársa beszélt arról, hogyan tervezi felhasználni az ügynökség a helyzetfelismerés és veszélyelhárítás terén az olyan technológiák kínálta lehetőségeket, mint az azonnali üzenetküldés, a GPS vagy social media eszközök.
…
„Eddig azt a nézetet vallottuk, hogy egy súlyos katasztrófa teljesen megsemmisíti a kommunikációs vonalakat, beleértve a vezeték nélküli infrastruktúrát is. Haiti esete azonban bebizonyította, hogy ez a feltevés már nem állja meg a helyét. Ha kidolgozunk egy rendszert arra, hogyan tudjuk az új technológiák kínálta kétirányú kommunikációs lehetőségeket kihasználni, a lakosságot pedig mint információ- és erőforrás kezelni, sokkal gyorsabban leszünk képesek reagálni a szükséghelyzetekre. A lakosság ugyanis sok esetben gyorsabb helyzetkezelésről ad tanúbizonyságot, mint saját ügynökségeink.”

Fugate – aki maga is rendszeres Twitter posztoló – elmondta, a FEMA több alkalmazást is épít a legelterjedtebb mobil platformokra és lépéseket tesz az adatok nyílt megosztása felé. „Ezek egyelőre apró lépések. A kormány alapfogás szerint az embereknek kell a hivatalos szervekhez alkalmazkodniuk adott helyzetben. Ezt a felfogást kell szép lassan átalakítanunk arra, hogy mi, az ügynökség alkalmazkodjunk a lakossághoz.”
…
A nyílt adatoknak Fugate kiemelt szerepet szán a jövőben. „Szó szerint fel kell szabadítanunk az adatokat, és odaadni az emberek kezébe, mikor vészhelyzet alakul ki. A tipikus kormányzati weboldalakon előre meghatározott, hogyan látjuk az információt. Miért nem adjuk inkább oda a kritikus adatokat közvetlenül az érintett személyeknek?”

A FEMA stratégiájának gerincét a geográfiai adatok és térképi alkalmazások jelentik. A SAVER alkalmazás, a FEMA egyik új rendszere például olyan funkciókat kínál, mint a vészhelyzet sújtotta területek térképi ábrázolása, az egyes épületek hibáinak, veszélyeinek modellezése, segélypontok státusza és helyzete vagy a mentési munkálatok aktuális állapota. Integrálva a Microsoft Bing keresőjével, a rendszer madártávlatból ad képet a katasztrófa sújtotta övezetről, a mentőalakulatok által küldött SMS üzenetek pedig integrálásra kerülnek a térképekbe.”

Forrás:
Social media eszközökkel a hatékonyabb katasztrófakezelésért, esrihu.hu, 2011. február 3.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Mobil eszközökre alapozott önkormányzati fejlesztések a XVI. kerületben

„Tavaly négy település: Várpalota, Alsóörs, Belezna és Nemespátró körjegyzősége, valamint a XVI. kerületi Önkormányzat megalkotott egy új, interaktív, WAP alapú rendszert, amellyel a nap 24 órájában lehet ügyeket intézni. A jegyző kiemelte: a mobilos ügyintézés vitathatatlan előnye az, hogy nem függ sem a település nagyságától, sem a földrajzi távolságtól. Az alkalmazások köre ugyanakkor bővíthető, ezáltal pedig az így intézhető ügyek száma is nőhet. Ancsin László hozzátette: az alkalmazás segítségével elérhetők a letölthető nyomtatványok, az ügyleírások és a tájékoztatók. Ugyanakkor segítséget nyújthat a csak elektronikus módon benyújtható pályázatok leadásánál is.

Mindezek mellett, Önkormányzatunk saját fejlesztéseként bevezetjük az ePOLDI-t, amelyről Szabó Tamás adott bővebb felvilágosítást. A kabinetvezető elmondta: a találmány nevét Janikovszky Éva: Égig érő fű című meséjének parkőréről, Poldi bácsiról kapta.
…
z alkalmazás segítségével a lakosság a közterületre vonatkozó bejelentéseket tehet, amik az Önkormányzat informatikai rendszerén keresztül azonnal eljutnak az ügy intézésében illetékes hatósági személyhez, a jegyzőhöz és a polgármesterhez is. A rendszer segítségével a bejelentők az Önkormányzat adatvagyonából elérhetik mindazokat az információkat, amelyek a bejelentéshez támogatást nyújthatnak. A bejelentő tájékozódhat az Önkormányzat területén működő üzletek és ipari telepek működési rendjéről, hogy azokon milyen tevékenység engedélyezett, milyen termékeket forgalmazhatnak, illetve milyen nyitvatartási rendet kötelesek betartani. Szabó Tamás hangsúlyozta: a bejelentő olyan információkat (GPS koordináták, fotók) is rögzíthet, amelyek a további hatósági munka során jól használhatók. Emellett elektronikus úton való visszajelzést is kérhet, amellyel lecsökken a papírmunka, és gyorsabbá válik az ügymenet is.”

Forrás:
1000 Poldi bácsi is lehet a XVI. kerületben, a XVI. kerületi Önkormányzat honlapja, 2011. február 7.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Infokommunikációs eszközök a hatékony katasztrófavédelem szolgálatában

„Nyitrai Zsolt, az NFM infokommunikációért felelős államtitkára pénteken Dr. Bakondi György kormánybiztos, katasztrófavédelmi főigazgató társaságában áttekintette az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság informatikai és infokommunikációs megoldásait.
Az államtitkár és Bakondi György altábornagy a legmagasabb szinten egyeztettek a Katasztrófavédelem informatikai és infokommunikációs eszközeiről, majd Bakondi György bemutatta Nyitrainak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság munkáját és szervezeti felépítését. Az OKF informatikai főosztályvezetője tájékoztatást adott a szervezet informatikai és infokommunikációs rendszeréről.
…
Az Államtitkár megtekintette az OKF Főügyeletét és tájékoztatást kapott annak rendeltetéséről és feladatairól.
Az NFM infokommunikációért felelős államtitkára a találkozót követően további egyeztetéseket javasolt, hogy a kor legmodernebb digitális mérőeszközeit az államtitkárság a Katasztrófavédelem rendelkezésére bocsáthassa annak érdekében, hogy az előrejelzési rendszer megerősítésével a jövőben minimalizálni lehessen a katasztrófák által okozott károk mértékét.”

Forrás:
Infokommunikációs eszközök a hatékony katasztrófavédelem szolgálatában, Infotér.eu, 2011. február 5.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Naplózás e-kormányzati rendszerekben

„A következő cikksorozatban Krasznay Csaba – a HP informatikai biztonsági tanácsadója – „Naplózás az e-kormányzati rendszerekben” című tanulmányát tesszük közzé több részletben. Az alábbiakban arról olvashatnak, miről lesz szó pontosan.

Bevezetés
Az informatikai rendszerek biztonságának egyik legfontosabb alapköve a megfelelő naplózás, azaz az infrastruktúrában történt események rögzítése. Ez a művelet információt nyújt az informatikai elemek általános állapotáról csakúgy, mint a biztonságilag fontos történésekről. Ez a műszaki megoldás nélkülözhetetlen a szabálysértések azonnali érzékeléséhez és akár a hónapokkal későbbi kivizsgáláshoz, esetleg bűnügyi nyomozáshoz is.
A jelenleg fejlesztés alatt álló elektronikus kormányzati rendszerek összetettsége miatt azonban nehezen meghatározható, hogy a naplózás pontosan milyen eseményeket, tartalmat, részletezettséget, forrást, célt, protokollt, stb. jelent. Jelen tanulmány célja erre a kérdésre kielégítő választ adni, olyan összefoglalást megjeleníteni, mely elméleti ismeretek és gyakorlati tapasztalatok alapján hasznos útmutató lehet a magyar e-közigazgatási rendszerek fejlesztői számára.

Az első rész bemutatja azokat a jogszabályokat, melyek alapján a naplózás minden elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezet számára elvárásként jelenik meg. Kitekintésként bemutatásra kerül más területek jogszabályi kötelezettsége is, hiszen itt már több éves gyakorlat áll rendelkezésre. Szintén elemzésre kerülnek a vonatkozó információbiztonsági szabványok követelményei is.

A második részben egy tipikus elektronikus közszolgáltatást nyújtó közigazgatási rendszer architektúrája kerül felvázolásra, mely a korszerű fejlesztéseknél megszokott web service megoldásokat használja. Itt azonosítani lehet minden naplóforrást, valamint be lehet mutatni, mely források bevonása szükséges a törvényi kötelezettségek teljesítéséhez.

A harmadik rész a kitűzött céloknak megfelelő log-gyűjtési, archiválási és elemzési lehetőségeket tárgyalja meg. Mivel a naplózó infrastruktúrának jelentős terheléssel kell megbirkóznia, olyan paraméterek meghatározása válik szükségessé, melynek segítségével hosszú távon is jól működő rendszer tervezhető. Itt kerül ismertetésre a lehetséges naplózási protokollok köre is. Az architekturális kérdések után ki kell térni a jegyzetelés tartalmi kérdéseire is.

A negyedik rész a szabványok és joggyakorlatok alapján bemutatja, hogy mik azok az események, amelyeket biztonsági szempontból gyűjteni és vizsgálni szükséges, valamint azokat az eseményekhez kapcsolódó további információkat is, melyek alapján a pontos nyomon követés lehetséges.

Az ötödik részben kerülnek ismertetésre a naplózással kapcsolatos adminisztratív eljárások. Ez lefedi az azonnali cselekvés, incidenskezelés szükséges lépéseit, a naplóállományok, mint bizonyítékok felhasználásának lehetőségeit, valamint a felelősségi körök meghatározását.

Ez az öt lépés egységesen szükséges ahhoz, hogy egy szervezet a gyakorlatban is jól működő dokumentálási eljárást alakítson ki. Magyarországon ilyen eljárásrendet és rendszert nagyon kevés helyen működtetnek sikeresen, holott a példa adott: az USA-ban és Nyugat-Európában igen sikeres tapasztalatokkal bírnak, és magának a naplózásnak is több évtizedes múltja van. A tanulmány egy apró lépéssel kíván hozzájárulni a magyar kormányzati informatika biztonságának megerősítéséhez e tapasztalatok összefoglalásával.”

Forrás:
Naplózás e-kormányzati rendszerekben, Krasznay Csaba, The HP Blog Hub, 2011. február 10.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az internet a szabadság vagy az elnyomás eszköze?

Molnár Szilárd (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület) cikke

Az internet a szabadság vagy az elnyomás eszköze? Teszi fel a kérdést egy Kelet-Európából származó fiatalember, akinek könyve a napokban jelent meg The Net Delusion: The Dark Side of Internet Freedom címmel.

Az internetre sokkal inkább tekintünk úgy, mint a szabad véleménynyilvánítás, az uralommentes kommunikáció és a nyilvánosság egy kiváló lehetőségére, és nem, mint a diktatúrák eszközére. Talán ezt erősítik az utóbbi hetek észak-afrikai eseményei is, ahol a tüntetések szervezésében a közösségi oldalak kulcsfontosságú szerepet töltenek be. A nyugati demokráciákban élők alapvetően hisznek abban, hogy a technológia használata elősegíti az egyéni szabadságot.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a Twitter, a Facebook és a World Wide Web automatikusan elhozzák számunkra a demokrácia új minőségét. A 2009-es iráni elnökválasztás eredményeit kétségbe vonó ellenzéki tüntetés szervezésében, fenntartásában a Twitter és a YouTube központi szerepet játszott. A Twitter meg tudta kerülni az állami cenzúrát, így naprakész információkat, helyi tudósításokat tudtak kijuttatni az országból. A nyugati világ sajtója nem is győzte a Twitter jelentőségét hangsúlyozni, egyenesen „Twitter forradalom” teóriájáról írtak. Egy nemzetközi szervezet (Webby) az internet elmúlt 10 évének legfontosabb eseményei közé emelte azt a pillanatot (2009. 06. 15.), amikor az USA kormánya arra kérte a Twittert, hogy a kötelező karbantartást halassza el az iráni események miatt. Nem véletlen, hogy Mark Pfeifle, George W. Bush volt amerikai elnök biztonsági tanácsadója egyenesen azt javasolta, hogy a Béke Nobel-díjat maga a Twitter kapja meg. Napjaink forradalmi eseményiben szintén kiemelt szerepet kaptak a közösségi médiumok, hiszen például Egyiptomban 5 napra lekapcsolták az internetet, de a Google és a Twitter az állampolgárok közötti kommunikációt a spek2tweet alkalmazással mégis lehetővé tette: egy külföldi számon hagyott hangüzenet tweet bejegyzésként tudott megjelenni.

Ezekkel a véleményekkel szemben fogalmazza meg véleményét a 26 éves fehérorosz blogger, aki jelenleg az Egyesült Államokban él. Morozov könyve ezt a technológiát övező romantikus elképzelést veszi éles kritika alá, éppen ezért ajánlják kötelező olvasmányként minden olyan politikai aktivista számára, aki az internettől reméli a világ jobbá tételét. Morozov a probléma gyökerét pontosan ebben látja: a nyugati világ túlzó módon nagy jelentőséget tulajdonít a modern információs és kommunikációs technológiai eszközöknek, mint ahogy tette ezt a rádió és a fénymásolók esetében is a szovjet birodalom szétrothasztásának folyamatában. Az autoriter államok kiválóan egyensúlyoznak a számukra kényes politikai tartalmak hatékony szűrése és az egyébként a gazdasági fejlődés és nyitottság érdekében fenntartott szabadország-imázs között. Ezt testesíti meg például Kína, ahol az új számítástechnikai eszközök mindegyikén ott van a Green Dam kémprogram, vagy Venezuela, ahol Hugo Chávez kiválóan használja a Twittert eszméi propagálására.

Morozov a fenti „cyber-utópizmus” mély kritikáját nyújtja. Meglátása szerint az internet függ az állami hatalomtól, így az tulajdonképpen képtelen a demokrácia előmozdítására. A szerző úgy látja, az internetet sokkal többen használják a világban a szórakozásra, kikapcsolódásra, így a nethasználók többségből LOLcat-ket továbbítgató idétlen felhasználó lesz. A szerző nem hisz az új technológia felszabadító erejében. A diktátorok nagyon dörzsöltek és okosak, remekül ki tudják használni saját céljaik érdekében az új technikákat. De ahogy az egyik recenzens, Doctorow kiemeli: A könyv igen bizarr módon ezt kivetíti a nyugati fejlett társadalmak politikusaira is, azzal a jelszóval, hogy a nyugati világ politikusai nem szeretnék, hogy a róluk, illetve országukról szóló kellemetlen hírek az ellenséges fülekbe jussanak, így a cenzúra – amellett, hogy ez ellen ádáz harcot folytatnak – például az Egyesült Államokban is létező dolog. Morozov szerint tehát ilyen értelemben a szamizdat irodalom és az internet egymástól különböző eszközök, hiszen az utóbbit az elnyomók is szívesen használják.

Morozov szerint a másik nagyon veszélyes téveszme az „internet-centralizmus”: nem szabad abban hinni, hogy a modern társadalommal és politikával kapcsolatos fontos kérdéseinkre az internet nyújtotta kereteken belül kell megtalálnunk a válaszokat. Morozov úgy látja, az online politikai tevékenység nem von maga után elköteleződést vagy kockázatot. A közösségi oldalakon szocializálódott generációk ma már úgy gondolják, hogy egy Facebook petícióra való kattintással ők egy politikai aktust hajtottak végre. Morozov ezt nem egy tudatos aktivizmusnak, hanem csak „lazativizmusnak” (slacktivist) nevezi.

A közösségi médiumok ereje, hatékonysága valóban számos példa kapcsán jól látszik, elég ha csak Obama elnök sikeres kampányára, vagy mondjuk Magyarországon az augusztusi tűzijátékok elmaradását, és az arra fordítandó pénz iszapkárosultaknak való felhasználására indított szerveződésekre gondolunk. Az internet kiváló lehetőséget nyújt a nyilvánosság különböző megnyilvánulási formáinak, hiszen relatíve olcsón alkalmazható eszközökről van szó, főleg, ha a támogatóknak, az elköteleződésüket kifejezőknek nem kell mást csinálniuk, mint kattintani egy „Like” gombra. Ugyanakkor ezeknek a kampányoknak a szervezői tudják a legjobban, hogy a hűségnek, a támogatásnak ez az online megnyilvánulása az emberek csak igen kis hányadánál nyilvánul meg, vagy folytatódik valós (mondjuk pénzadomány, önkéntes munka stb.) támogatás formájában. Magam is azok véleményét osztom, akik szerint ez a kattintás-aktivizmus ugyan hasznos eszköz a figyelemfelhívásra, de ez ritkán fordul át a hosszútávú elköteleződés, a tényleges aktivitás, segítségnyújtás gyakorlatába. Egyáltalán nem bizonyított, hogy az internet is olyan „interperszonális ragasztóvá” tud válni, amely képes összetartani a társadalmat.

Visszatérve Morozovra, kétségtelenül sajátos – mondhatni nagyon kelet-európai – és nagyon kritikus nézőpontból látja ezt a folyamatot, de mintha például napjaink Wikileaks afférja is őt erősítené meg: már a nyugati világ sem akarja annyira az információ szabadságát, így a web itt is jelentős mértékben veszített utópisztikus ragyogásából.

Források:
Caught in the net. Why dictators are going digital, The Economist, 2011. január 6.
Cory Doctorow: We need a serious critique of net activism, Guardian, 2011. január 25.
The Net Delusion: The Dark Side of Internet Freedom, Amazon ismertetés

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

A világ elérte az internet legszélét

„Az internet címzési rendszerét felügyelő szervezet, az IANA (Internet Assigned Numbers Authority) csütörtökön bejelentette, hogy öt kontinensen működő regionális szervei számára kiutalta az utolsó öt, még szabad IP-cím-tartományt. Ezek mindegyike egyenként 16 millió darab olyan azonosítót tartalmaz, amely egy-egy világhálóra kapcsolható számítógép egyedi azonosítására használható fel, amely nélkül az internet nem is lenne működőképes.

Egy évre elegendő címtartaléka lehet Európának

Ha az internetes címek jelenlegi használatba vételének ütemét vesszük alapul, Európa számára nagyjából egy évre lesz elegendő a 16 millió cím, a Wirednek nyilatkozó szakértők szerint azonban Ázsia már az idei év közepén kifogyhat ezekből. A jelenleg használt, IPv4 nevű címzési technológia 4,3 milliárd cím kiosztására alkalmas, ennek elérését követően újabb gépeket elvileg nem lehetne a világhálóra kapcsolni. Ezért van szükség egy újabb technológia, az IPv6 bevezetésére, amely már 340 szextillió darab (azaz háromszáznegyven, és utána harminchat darab nulla) egyedi azonosító kiosztására alkalmas. Ezt a hatalmas címbázis a belátható jövőben biztosan nem lesz telíthető még akkor sem, ha minden embernek lesz saját PC-je, táblagépe, okostelefonja, intelligens házvezérlő rendszere, és világhálóra kapcsolódó tévéje, hifitornya, és zsebrádiója.

Elérhetetlen szigetek képződhetnek honlapokból

Bár a technológia már egy évtizede rendelkezésre áll, és a nagyobb szolgáltatók világszerte és itthon is évek óta tesztelik az új internetes címzés használatát, Magyarország is jócskán bevezetésének kezdetén jár napjainkban. Kalmár Zoltán, a hazai internetszolgáltatókat összekötő adatcserélő központ, a BIX projektmenedzserének becslései alapján a teljes átállás legalább tíz évet vesz majd igénybe, ez alatt a régi és új címzési rendszer párhuzamosan fog működni.

Kalmár szerint a már létező honlapok a következő évtizedben egyaránt elérhetőek lesznek a jelenlegi és az új címzési rendszerekben is. Nehezebb lesz a helyzete viszont a később elinduló szájtoknak, ezeknek ugyanis egy idő után nem jut majd az IPv4-es, csak az új címekből, így csak azok tudják megnyitni ezeket, akik az IPv6 technológiát is támogató rendszerről interneteznek.
…
Elvileg nem vesszük észre az átállást

Kalmár Zoltán az [origo]-nak elmondta, hogy jelenleg mintegy negyven hazai cég csatlakozik a BIX-hez, melyek közül csak nagyjából tizenkét társaság használja az évek óta elérhető IPv6-ot, és az ezen bonyolított adatátvitel is csupán tízezred részét teszi ki a teljes forgalomnak.”

Forrás:
A világ elérte az internet legszélét, Straub Ádám, [origo], 2011. február 4.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Amerikai nőknek köszönhetjük az ősszámítógép szoftvereit

„Ma már szinte senki nem emlékezik rájuk, és a hivatalos történetírás sem említi azokat a nőket, akiknek a második világháború idején egy titkos programban ballisztikai számításokat kellett végezniük, és akiknek nevéhez az informatika hőskorszakának számos vívmánya fűződik.

Az egyszerűen csak „komputereknek” nevezett nők …heti hat napban, két-három turnusban dolgoztak az amerikai hadsereg égisze alatt. A fegyverek röppályájának értékeit a földön és levegőben szolgálatot teljesítő katonákkal osztották meg, s néhányuk az ENIAC, az első elektronikus számítógép programozásában is részt vett.

A Top Secret Rosies: The Female Computers of World War II című dokumentumfilmet tavaly mutatták be, s ebben a hónapban adták ki DVD-n. „Nagyon sok nő, több ezer dolgozott szerte Amerikában, de egyszerűen nem tudunk róluk semmit” – mondta el az alkotó. Erickson filmje azokra a fiatal nőkre összpontosít, akik a középiskolákból kikerülve a Pennsylvania Egyetemre nyertek felvételt a negyvenes években. Diákotthonokban és apartmanokban éltek, s komoly elméleti oktatást kaptak, mielőtt bedobták volna őket a mélyvízbe.
…
Az ott elsajátított kompetenciát később is kamatoztatni tudták, 1945-ben például az egyik „komputer”, Jean Jennings Bartik az ENIAC-nál kezdett dolgozni.”

Forrás:
Amerikai nőknek köszönhetjük az ősszámítógép szoftvereit, Múlt-kor, 2011. február 10.
Top Secret Rosies: The Female Computers of WWII

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nyitrai Zsolt: az Európai Unió versenyképessége a hatékony spektrumpolitikán is múlik

„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményében emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok február 10-én nyilvánosságra hozott új, széles sávú stratégiája célkitűzéseiben megegyezik a magyar soros elnökség által is előmozdítani kívánt európai célokkal. A dokumentum felidézi, hogy a Barack Obama által bejelentett spektrumstratégia szerint pár éven belül el kell érni az Egyesült Államok teljes területén a mobil széles sáv 98 százalékos lefedettségét annak érdekében, hogy a hatalmas kiterjedésű ország minden szeglete be legyen csatornázva a digitális világba. Ezt a célt az USA elnöki adminisztrációja szerint jelentős mennyiségű rádióspektrum kereskedelmi célú felszabadításával lehet elérni.

Nyitrai Zsolt, az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanácsa távközlési formációjának soros elnöke hangsúlyozta: európai versenyképességünk növeléséhez rugalmasabb és okosabb spektrumpolitikára van szüksége az Európai Unió tagállamainak. Meglátása szerint Európának is meg kell tennie a gyors és hatékony lépéseket saját versenyképességének további javításáért.

Hozzátette: a frekvenciák eredményes felhasználása nemcsak a beruházásokat, hanem az innovációt is erősíti, és kulcsfontosságú a kreatív iparágak versenyképessége szempontjából. Véleménye szerint a mobileszközök rohamos ütemű terjedéséhez mielőbb szükséges biztosítani a megfelelő frekvenciákat, hogy az európai szolgáltatók az újfajta eszközök és szolgáltatások által igényelt adatforgalmat is képesek legyenek kiszolgálni.”

Forrás:
Az Európai Unió versenyképessége ezen is múlik, Magyar Nemzet, 2011. február 12.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

Titokban tartják: fillérekből megúszható a tilosban parkolás

„Január 1-jén új jogszabály-módosítás lépett hatályba Magyarországon, amely részben mentesíti a tilosban parkoló autók tulajdonosait a büntetés alól, ugyanakkor hozzájárulhat, hogy ezután még többen nézzenek keresztül a parkolást és várakozást tiltó táblákon.
…
Legin István, az Emberibb Parkolásért Mozgalom alelnöke a STOP-nak részletesen elmesélte a jogszabály-módosítás lényegét. Eszerint minden autó tulajdonosának lehetősége van besétálni bármelyik okmányirodába, és egyszeri 2300 forintos díj ellenében kérni, hogy elérhetőségét regisztrálják egy országos nyilvántartó rendszerbe. Ez lehet telefonszám, mobilszám és elektronikus levélcím egyaránt, vagy egyszerre mindhárom. Az egyik fővárosi okmányiroda munkatársának felvilágosítása szerint vannak, akiknek effajta elérhetősége már régebb óta szerepel a rendszerben, így az új jogszabály-módosítással életbe léptetett kedvezmény nekik automatikusan jár. De miről is van szó?

Január 1-jétől a Fővárosi Közterület-felügyelet munkatársainak kötelessége telefonon, SMS-ben és e-mailben is értesíteni minden autó tulajdonosát (ha elérhetősége szerepel a nyilvántartásban), ha kerékbilincs vagy elszállítás fenyegeti a járművet. Az előre megadott és nyilvántartásban szereplő elérhetőségek mindegyikén legalább egyszer próbálkozniuk kell, majd 15 perc türelmi időt adni a tilosban parkoló autó tulajdonosának, hogy visszaérjen a helyszínre”

Forrás:
Titokban tartják: fillérekből megúszható a tilosban parkolás, Stop.hu, 2011. január 24.
Jó tudni! Kerékbilincs? Tilosban parkolás? Megúszhatod!, Dányi krónika, 2011. január 30.


Vissza a tartalomjegyzékhez

Négy órára gyorsul a banki utalás jövőre

„A tavaly júniusi döntés után 2010 októberében hozott rendeletet az MNB arról, hogy az eddigi egy nap helyett 4 óra alatt teljesülnie kell az elektronikus átutalásnak, azaz a megbízásnak el kell jutnia a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójáig – közölte az MNB igazgatója.

A projekt az InterGIRO 2 nevet kapta, s 57 pénzintézet (klíringtag) csatlakozott hozzá. Bartha Lajos elmondta: az Európai Unió 19 országában már működik a napközbeni elszámolás, többek között olyan országokban, mint Albánia, Románia, vagy Szlovákia, ahol a bankrendszer bizonyára nem fejlettebb a magyar bankrendszernél. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az első átutalási csomagot reggel 8.05 órakor, ez után kétóránként, összesen 5 szakaszban indítják a pénzintézetek, az utolsót 16.30 órakor.

Az átutalt összeg 2 óra 10 perc után a kedvezményezett számlájára kerül – magyarázta az MNB igazgatója, hozzátéve, hogy ha egy tétel elcsúszik, akkor van szükség 4 órára. Az ügyfelek számára a gyorsabb átutalás azt jelenti, hogy a számlájukra átkerülő összegek kamata nem egy nap után ketyeg, hanem már négy óra után és természetesen nem esik ki az éjszaka sem.”

Forrás:
Négy órára gyorsul a banki utalás jövőre, Világgazdaság, 2011. február 8.

Vissza a tartalomjegyzékhez

„Négymillió honfitársunk még nem tud internetezni” – interjú Nyitrai Zsolttal

„Nyitrai Zsolt: A lényeg a szélessávú internet elterjesztése és az arra épülő szolgáltatások, alkalmazások ösztönzése. Előzménye az volt, hogy a minisztérium Digitális Magyarország címmel egy vitairatot tett közzé az interneten. Széles körű szakmai és társadalmi párbeszédet kezdeményeztünk, nem is eredménytelenül, civil szervezetek, érdekképviseletek, iparági szereplők, egyszerű állampolgárok mondták el véleményüket, szóltak hozzá érdemben. Ötpárti értekezletet is tartottunk ebben a kérdéskörben. Így született a Digitális Megújulási Cselekvési Terv.

A terv erre a kormányzati ciklusra szól, az emberek, a vállalkozások, az állam és az infrastruktúra, e négy „csomópont” köré rendezi a szakmai elemzést, azonosítja az infokommunikációs szektor kitörési pontjait, amelyekhez programokat rendel, határidőkkel és felelősökkel. Néhány közülük már az idén megvalósul, mint például a magyar kultúra eredményeit átláthatóan rögzíteni képes Magyar Nemzeti Digitális Archívumot már 2011-ben létrehozzák. Későbbre időzítették az átfogó egészségügyi informatikai rendszer, illetve az élhető és intelligens város, azaz a Smart City-projekt a megvalósítását, továbbá az önkormányzatok információtechnológiai hátterének a korszerűsítését, illetve az egységes európai 112-es segélyhívó rendszer kiépítésének az elindítását.
…
hvg.hu: Része a cselekvési tervnek a frekvenciastratégia. Ennek mi a lényege?

Ny. Zs.: A frekvencia olyan nemzeti érték, amelynek minél előbb hasznosulnia kell. Ha parlagon marad, az senkinek sem jó. A különböző frekvenciasávok felhasználását egységes stratégiában akarjuk kezelni. Fontos, hogy a frekvenciák tekintetében mihamarább döntés szülessék, ezáltal a mobilinternet mennyiségi és minőségi paraméterei gyorsan javulhassanak. Mindez egyelőre komoly viták tárgya az Európai Unióban is. A magyar elnökségi programnak éppen ezért egyik fontos feladata, hogy megpróbálja közelíteni a tagországok álláspontját az EU frekvenciastratégiájának ügyében. Megállapodás híján az európai hálózatok nem lesznek képesek kiszolgálni a hamarosan radikálisan megtöbbszöröződő szélessávigényt. A mobilkommunikációban egyébként megállíthatatlan a robbanásszerű fejlődés. A szolgáltatások a jövőben egyre szélesebb sávon és egyre rugalmasabban fognak eljutni az állampolgárokhoz. Nem nehéz megjósolni, hogy a mobileszközökről történő internet használat hamarosan túlszárnyalja a számítógépek internet használatát.

hvg.hu: Ön nemrég úgy nyilatkozott, hogy újratárgyalták az infokommunikációs rendszerekre vonatkozó szerződéseket több céggel, köztük a Microsofttal, és ezzel a költségvetés több mint 15 milliárd forintot spórol meg.

Ny. Zs.: E területen az elmúlt években átgondolatlanul és ellenőrzés nélkül költötték a közpénzeket. Ez az út nem járható tovább. Míg az előző kormányzat hagyta, hogy túlárazott alkalmazásokat sózzanak a nyakára, mi már több nagy céggel tárgyaltunk, és szinte mindenkivel sikerült is megállapodnunk jelentős költségcsökkentésben. A további megtakarítások érdekében az új kormányzat kész a nyílt forráskódú alkalmazások használatára. A versenyt kívánjuk erősíteni, le akarjuk törni az árakat, és száz százalékban kompatibilis nyílt alkalmazásokkal fogjuk kiváltani a zárt forráskódú rendszereket.
”

Forrás:
„Négymillió honfitársunk még nem tud internetezni” – interjú Nyitrai Zsolttal, Kövesi Ágnes, HVG.hu, 2011. február 10.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

Vetési Iván miniszteri biztosi kinevezése

„A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi utasítást adom ki:
1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján 2011. február 1. napjától 2011. július 31. napjáig Vetési Ivánt miniszteri biztossá nevezem ki.
2. § A miniszteri biztos feladata a Nemzeti Egységes Kártyarendszer koncepciójának kidolgozása, megvalósításának összefogása.
3. § A miniszteri biztos feladata a Kormány a Nemzeti Egységes Kártyarendszer megvalósításával kapcsolatos feladatokról szóló 1309/2010. (XII. 27.) Korm. határozata (továbbiakban: Korm. határozat) 1. pontjában meghatározott bizottság elnöki feladatainak ellátása.
4. § A miniszteri biztos tevékenységét a miniszter a közigazgatási államtitkár útján irányítja.
5. § Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba.”

Forrás:
8/2011. (II. 8.) KIM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről, Hivatalos Értesítő, 2011. 9. szám, 2011. február 8., 1023. oldal (pdf)
Lásd még:
Kormányhatározat a Nemzeti Egységes Kártyarendszer megvalósításával kapcsolatos feladatokról

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.