közigazgatás: magyar

Változó önkormányzatiság: kisebb hatáskör, kevesebb testület?

Szerző: 2011. február 8.No Comments

„Wiktoráné Németh Klára, Sé község címzetes főjegyzője naprakész önkormányzati jogi ügyekből. Mint mondja, figyelemmel kíséri a mostani fejleményeket is. Számára egyértelmű, hogy a kormány programjában hangsúlyos szerepet kapott a közigazgatás, az önkormányzati rendszer átalakítása. Az is tény, hogy a helyi képviseletekre, a kialakult és jelenleg is működő normatív támogatási rendszer mellet, a közoktatás, és az egészségügy fenntartása rendkívül nagy terhet ró.

– Sajnos, a központi költségvetésből az e célokra nyújtott támogatás csak részben fedezi az intézményrendszerek megfelelő szintű működtetését. Az önkormányzatok többsége, az egyéb kötelező és önként vállalt feladataik mellett komoly erőfeszítésekkel tud eleget tenni e rendszerek fenntartásának – fogalmaz. Gyorsan hozzá teszi: a várhatóan gyökeres átalakítás a fenntartás és működtetés kapcsán azonban számos kérdést, gondot vethet fel.

– A képviselő-testület megszüntetését egyértelműen elutasítjuk, hisz az önállóság, a demokratikus döntés ezáltal megszűnne. Az anyagi függetlenség is kétségessé válna, az adott településre nem garantált, hogy jutna forrás – fejti ki Markó Sándor.
Wiktoráné Németh Klára ez utóbbiról, vagyis a testületek megszüntetésének tervéről azt mondja, hogy a különböző nagyságú települések lakosságát, állampolgárát azonos demokratikus jogok illetik meg.
Ha nincs polgármester és testület, akkor ki képviseli a lakosságot, a település érdekeit? Ki fordít gondot a működési feltételek biztosítására, ki dönt a fejlesztésekről? Az állampolgár a véleményével, javaslatival, gondjaival vajon kihez fordul? Netán egy állami hivatalnokhoz? – sorakoztatja a kérdéseket.

– Vagy nem hívjuk polgármesternek, hanem elöljárónak, a testületet pedig nem képviselő-testületnek, hanem elöljáróságnak, mint a múlt rendszerben? Ezekre is meg kell felelni, a tervezet indokai egyenlőre még nem átláthatóak – mondja, majd némi matematikával világít rá a jól csengő spórolásra.
– Sokszor elhangzik a gazdaságosság. Az ország legkisebb településein, ha már ezt a meghatározást használjuk, néhány kivétel mellett a polgármesterek és képviselők nem vesznek fel tiszteletdíjat, vagy csupán 5-10 ezer forintot. Ezzel országosan sem lehet nagyon spórolni. Nem mellesleg, egy városi képviselő havi tiszteletdíja sokszor több, mint a kis falvak egész testületéé… Kérdés: ha elöljáró lesz a polgármester helyett, más jogosítványok fogják megilletni? Gondolni kell arra is, hogy egy esetleges átszervezés nem feltétlenül jár költségtakarékossággal. Tény, hogy bizonyos szabályozási változtatásokra szükség van, de szerintem kiemelten kell arra figyelni, hogy az önkormányzatiság tartalmilag ne üresedjen ki. A kistelepülések csak a legritkább esetben alkalmaznak önálló jegyzőt, többnyire körjegyzőségek működnek. Nyilvánvalóan minden település, minden képviselő-testület és minden jegyző a saját helyzete alapján ítéli meg a tervezett változtatásokat és alakítja ki véleményét. Tudomásul kell venni, hogy minden olyan hatáskört érintő intézkedés, ami a helyi közigazgatást gyengíti, azt azzal együtt távolabb is viszi a lakosságtól.”

Forrás:
Változó önkormányzatiság: kisebb hatáskör, kevesebb testület?, Kozma Gábor, Vas Népe, 2011. február 7.