„A papír alapú dokumentumok helyét fokozatosan átveszi az elektronikus okirat, és a hagyományos szerződéskötés vagy hatósági eljárás helyett teret nyer az elektronikus szerződéskötés és ügyintézés. Az elektronikus eljárások egyik kiemelt kérdése az eljárás során keletkező elektronikus iratok hitelessége, bizonyító ereje. – Milyen változások várhatók július 1-től?
2016. január 1-én bizonyos kivételekkel hatályba léptek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezései, mely jogszabály alapja a 910/2014/EU rendelet. Júliustól teljes egészében ez az uniós rendelet határozza majd meg Magyarországon az elektronikus tranzakciókat, az egész EU területére kiterjedően. Az elektronikus aláírás is érvényes, bizonyító erejű, és az unió egész területén elfogadott lesz, így várhatóan szélesedik mind az elektronikus aláírást létrehozó technikai megoldások, mind az ezeket felhasználó szolgáltatók köre.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Bizalmi törvény) 2016. július 1. napjától hatályon kívül helyezi többek között az elektronikus aláírásról szóló 2011. évi XXXV. törvényt, így az elektronikus aláírás szabályait ettől az időponttól kezdődően az 910/2014/EU rendelet (a továbbiakban: eIDAS rendelet) tartalmazza.
A rendelet alapvető újdonsága az egyenértékűség elve. Ennek értelmében egyrészt az elektronikus aláírás joghatása és bizonyítékként való elfogadhatósága nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formátumú.
Másrészt valamennyi tagállam köteles a más tagállamokban kibocsátott minősített tanúsítványon alapuló minősített elektronikus aláírást minősített elektronikus aláírásként elismerni. Így a különböző tagállamokban az elektronikus aláírások készítésére kifejlesztett technikák az EU egész területén elfogadottak lesznek, megnyitva a teret a különböző technikák elterjedésének, ami nagy valószínűséggel hosszú távon a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldások elterjedését hozza.
A Bizalmi törvény szabályozza egyrészt a bizalmi szolgáltatók működését, másrészt itt találhatóak az elektronikus ügyintézés szabályai, melyek azonban csak 2017 januárjától lépnek hatályba. A Bizalmi törvény módosítja továbbá a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (Pp.) is.
A Pp.-t érintő egyik legjelentősebb módosítás (eltekintve az e-per szabályaitól), hogy a teljes bizonyító erejű magánokiratok körébe bekerül egy új elektronikus dokumentumfajta…”
Forrás:
Elektronikus aláírás – Változások július 1-től!; Mercz Ágnes; Jogi Fórum; 2016. június 28.
