„…Az elektronikus jegyrendszer előkészítését 2011-től három éven át egy tapasztalt banki-informatikai, tömegközlekedési, jogi és pénzügyi szakértőkből álló csapat végezte, minden döntési ponton bevonva a Fővárosi Önkormányzatot és a BKK igazgatóságát. A jegyrendszer megvalósítására alapos piackutatás után aprólékosan végiggondolt és kidolgozott tendert folytattunk le, több külföldi szakértőt vontunk be (olyanokat, akik pl. a londoni Oyster létrehozásában is részt vettek), és a teljes eljárást a finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szakmailag felügyelte. A beszerzési eljárás minden vita nélkül zajlott le, ahol négy előminősített, nemzetközi nagyvárosi referenciákkal bíró pályázó adott be érvényes ajánlatot és sikeresen megkötöttük a szerződést Tarlós István főpolgármester jelenlétében (lásd a fotón) és közreműködésével – a visszamutogatási szándék már csak ezért is erőltetett, arról nem is beszélve, hogy a most hibákra “rádöbbenő” BKK igazgatóság számos, főváros által delegált tagja és elnöke az előző ciklusban is a testületben dolgozott.
Az elektronikus jegyrendszer projekt évtizedes lemaradást volt hivatott bepótolni, felváltva a teljesen elavult jegylyukasztós, rugalmatlan tarifarendszert és rossz látni, hogy 2014 vége óta, a BKK szétesésével a beruházás sajnos behozhatatlan késésbe került. A rendszer teljes, részletes tervezésének már régen le kellett volna záródnia, idén május óta az ingyenes utazásra jogosultaknak (pl. a 65 év feletti utasoknak) is ki kellene tudniuk váltani a kártyájukat – de ennek még nyoma sincs. Mivel a látható eredményeknek, a metró beléptetőkapuinak, a járművekre telepített kártyaleolvasóknak és a csipkártyáknak is lassacskán már működnie kéne, most elindult a mosakodás és a felelősségkeresés. Ennek újabb fordulóját látjuk most: a BKK mai közleményében nincs más, mint mellébeszélés, mosakodás, felelősséghárítás és visszamutogatás – egy szó sem esik róla, hogy az elmúlt több mint másfél évben mi történt érdemben a projekt megvalósítása érdekében egy állítólagos felülvizsgálaton túl.
20 hónapja döntött úgy a Főváros vezetése és a főpolgármester, hogy szétveri a BKK-t, mint integrált közlekedésszervezőt, elvonja számos feladatát és ennek jegyében leváltja a korábbi menedzsmentet. Az elmúlt több mint másfél évben így az elektronikus jegyrendszer projekt megvalósítása lényegében leállt, a projektben a tömegközlekedés működését, tarifarendszerét alapszinten sem értő, valamilyen más érdekeket szolgáló új arcok jelentek meg és a ezzel párhuzamosan hosszú ideje semmi látható nem történik. A hozzáértő szakembereket elküldték vagy sokan, látva a cégnél megjelenő legalábbis gyanús hátterű embereket és az egyre fokozódó kilátástalanságot, káoszt és dilettantizmust, maguktól felálltak – ez a környezet más beruházásokra is rányomja a bélyegét.
A közleményben foglalt állítások egy részére nem lehet konkrétan reagálni, mert csak általános vádaskodást tartalmaznak (“nem volt kellően megalapozott”), de a néhány, a BKK által leírt konkrét állításról egyértelműen kimondható, hogy hazugság. Nem igaz, hogy “az előző menedzsment súlyos szakmai hibát követett el, amikor nem egy integrált, „kulcsrakész” elektronikus jegyrendszer kiépítésére írt ki pályázatot, hanem tulajdonképpen eszközbeszerzésre azok szoftveres integrációja nélkül”. Ezzel szemben a valóság az, hogy kulcsrakész megoldás volt a kiírás tárgya DBOM, azaz design+build+operate+maintain (tervezés, kiépítés, működtetés, karbantartás) konstrukcióban, természetesen beleértve a rendszerintegrációt. A konstrukciót a BKK, az EBRD és a Főváros egyetértésében választottuk, célja pedig az volt, hogy ugyanaz a cég üzemeltesse néhány évig a rendszert, amelyik részleteiben megtervezi és üzembe helyezi, hogy saját érdeke legyen a jó minőségű rendszer gazdaságos és magas színvonalú üzemeltetése. Ugyanezt az elvet követtük a FUTÁR vagy a MOL Bubi megvalósításánál is.Lényegtelen részletkérdés a projekt egésze szempontjából, hogy 4G adatkapcsolat szükséges a rendszer működéséhez 3G helyett, mert az ilyen típusú technológiai fejlődés lekövetésére van lehetőség a szerződésben az EBRD beleegyezésével, ez nem okoz csúszást, késedelmet.
A jogszabályi megfelelőség (katasztrófavédelem, stb.) természetesen előírás volt a pályázat során – az ennek hiányára vonatkozó állítás is hibás, mindamellett persze, hogy a Katasztrófavédelemmel a rendszer beszerzését előkészítő csapat a BKV-t is bevonva egyeztetett.
Fontos kiemelni, hogy a korábban Budapestre megtervezettel azonos elvű rendszerek – a BKK közleményével ellentétben – immár a világ több nagyvárosában üzemelnek, Londonban vagy Chicagoban, de pilotüzemben például Szingapúrban is. Arról tehát nincs szó, hogy valami irreálisat álmodtunk – pusztán annyi volt a cél, hogy évtizedek tétlensége után egy teljesen korszerű, a napjaink technológiai szintjén elérhető rendszert valósítsunk meg, ami érintésmentes bankkártyák, NFC-s mobiltelefonok, okosórák, stb. elfogadására is alkalmas, nem csak hagyományos csipkártyákkal való utazásra…”
Forrás:
Facebook; 2016. augusztus 4.
Lásd még: Aláírták az elektronikus jegyrendszer szállítói és üzemeltetői szerződését; Budapest Portál; 2014. október 8.
