Skip to main content
energiagazdaságInternetközigazgatás: magyarközigazgatási informatikatársadalomtechnika

„A város nem attól lesz okos, hogy a közintézményeket átalakítjuk”

Szerző: 2016. október 23.No Comments

„Már harmadik alkalommal rendezte meg az Okos Jövő Innovációs Klaszter a Smart Future Forumot, azaz az Okos Jövő Konferenciát, ahol a főtéma az okos városokkal kapcsolatos jövőkép volt. Az eseményen előadást tartott Kaposvár polgármestere, aki arról beszélt, ma már a kihívást nem a technológia, hanem a lakókkal történő elfogadtatás jelenti. Szita Károly arról beszélt, hogy a tervek szerint lecserélik az összes közvilágításra szolgáló lámpát, de ez nem merül ki annyiban, hogy a világítótestet LED váltja.

A mai napig 2135 utcai lámpát modernizáltak a városban, ezekkel kapcsolatban a polgármester elmondta, hogy az önálló szabályozás, az állítható fényerő és a takarékos működés önmagában már kevés. A jövőre terveznek, ezért olyan extrákról is szót ejtett, mint a levegő összetételének vizsgálata, a forgalomszámlálás, vagy sebességmérés. Ezek közül főleg a sebességmérés az, amit nehezen vesz be a lakosság gyomra, de példaként hozta fel a szemétszállítást is: a város összes kukáját chippel látták el, a GPS-el kombinált rendszer akár már ma alkalmas lehetne arra, hogy átalány helyett súly alapján fizettessék a szemétszállítás díját. Bevezetni azonban egyelőre nem tervezik ezt a módszert, félő ugyanis, hogy az emberek a szomszéd tárolójába tömködnék a saját hulladékukat, vagy ami még rosszabb, kihordanák az árokpartra.

A kaposvári vízió szerint valamennyi közintézményt megújuló energiával kell működtetni, illetve optimalizálni a fogyasztást. Ehhez elérhetőek a szenzorok, viszont itt is komplex rendszerekre van szükség. Ahhoz, hogy egy tanteremben csak akkor égjen a lámpa és menjen a fűtés, ha szükséges, nem elég mozgásérzékelőt használni, a fűtést korábban be kell kapcsolni, hogy óra elején se fázzanak a diákok, ahogy a világítást lekapcsolni is úgy érdemes, ha nem kell egy perccel később újra áram alá helyezni az izzókat. Mindezt nem érdemes szigetszerűen üzemeltetni, a városvezetés központi vezérlésben gondolkodik.

A Smart City azonban ennél jóval többet jelent Kaposvárnak: a cukorgyárban a munka során keletkező hőt a távhő rendszerben használják fel, répaszeletekből kinyert biogázzal a város 40 új buszát tankolják, intelligens buszmegállókat terveznek, sőt olyan okos padokat kívánnak telepíteni, melyek ingyenes Wi-Fi-t szórnak, töltik a mobiltelefonokat és az elektromos kerekesszékeket, információs terminállal vannak egybeépítve, a szükséges energiáról pedig napelemfák gondoskodnának. A tervek között szerepel a webes megújulás is, a jelenleg használt, főleg Excel alapú adatbázisokat lecserélnék, hogy például interneten is lehessen időpontot foglalni az orvoshoz, vagy könnyebbé tegyék az ügyintézést.

A turisztikai mobilalkalmazás és a helyi közbringarendszer bővítése már csak hab a tortán, viszont mindehhez rengeteg pénz kell, és a lakosság támogatása. A polgármester szerint „a város nem attól lesz okos, hogy a közintézményeket átalakítjuk, hanem majd akkor beszélhetünk erről, ha bejutunk a fogyasztókhoz, és ők is adaptálni kezdik az új technológiákat.” Talán ezért is mondja azt, hogy az álom 2050-re valósulhat meg, mikorra megtörténik a generációváltás.”

Forrás:
Kaposvárt csak a lakói tehetik okos várossá; Szűcs Péter; IT café; 2016. október 21.