„Az adatvédelemről az Európai Parlament képviselőjét, Jan Philipp Albrechtet kérdezzük, aki az általános adatvédelmi szabályozás egyik jelentéstevője.
Euronews: – Vajon az új szabályok miatt az emberek úgy érzik majd, hogy az adataik nagyobb biztonságban vannak?
Jan Philipp Albrecht: – A lényegi pozitív változás, hogy sokkal nagyobb az átláthatóság, sokkal részletesebb információk lesznek hozzáférhetők arról, milyen adatokat tartanak nyilván rólunk, hogyan dolgozzák fel és mire használják az adatainkat, illetve kinek adják oda. Illetve vannak új jogok, mint az adatok hordozhatósága és az elfeledtetés joga. Sokkal könnyebb lesz a fogyasztóknak a személyes adataikkal rendelkezni.– Mi a helyzet a közösségi oldalak adatvédelmi beállításaival?
– Ha valaki létrehoz egy szolgáltatást, technológiát vagy terméket, annak adatvédelmi szempontból is felhasználóbarátnak kell lennie. Például amikor elkezdi valaki használni a szolgáltatást, alapból úgy legyen a szoftver beállítva, hogy a lehető legkevesebb személyes adatot adja ki, hogy a felhasználónak aktívan felül kelljen írnia az alapbeállítást, ha ki akarja adni az adatait másnak. Például vegyük a Facebookot. Nekik is meg kell felelni ezeknek az adatvédelmi szabályoknak, egyébként a világszintű éves forgalmuk négy százalékáig terjedő bírsággal sújthatók, ami a hasonló cégek esetében súlyos milliárdokat jelent.– Ez valóban visszatartó erő. Ugyanakkor az európai kormányok elég meredek megfigyelési törvényeket hoznak. Kell amiatt aggódni az állampolgároknak, hogy a saját kormányuk kémkedik utánuk?
– Abszolút lehet és kell emiatt aggódni, hiszen az uniós szabályozás nem írja felül a tagállami nemzetbiztonsági szabályokat, mert ez tagállami hatáskör. De amennyiben a tagállamok szabályozzák ezt a területet, akkor figyelemmel kell lenniük az európai szabályokra. Nem csak ezen a téren – Európában a magánélet szentsége és a személyes adatokhoz fűződő jog minden korlátozásának indokoltnak és arányosnak kell lennie. Az Európai Bíróság két ilyen törvényről – a svédről és a britről – is kimondta, hogy sérti az alapvető emberi jogokat.*- Az Európai Bíróság viszont nem kommentálta azt, amit Franciaország a rendkívüli állapot keretében csinál.
– Mert ez ott nemzetbiztonsági kérdés, amiben az Európai Bíróság nem kompetens. Az Európai Uniónak sincs ebbe semmi beleszólása. Ebben a kérdésben az Európai Bíróság nem ítélkezhet. De ez nem jelenti azt, hogy Franciaország vagy más tagállamok a végtelenségig korlátozhatják az emberi jogokat, mert még mindig ott van az Emberi Jogok Európai Egyezménye és ott van a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság. Egészen biztos, hogy előbb-utóbb a franciaországi törvények is terítékre kerülnek.”
Forrás:
Az adatvédelem emberi jogi kérdés; Euronews; 2017. január 27.
A Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság szerepének alternatív megítéléséhez lásd még: Az egyre több bírálat miatt párbeszédre van szükség az EJEB hatásköréről; Igazságügyi Minisztérium; 2017. január 27.
