Skip to main content
gazdaságközigazgatás: külföldönszakirodalomtársadalom

Az osztrák Nyílt Innovációs Stratégia és tanulságai

Szerző: 2017. március 5.One Comment

„Az osztrák kormány közzétette „Ausztria Nyílt Innovációs Stratégiája” című dokumentumát, az Európai Bizottság „Nyílt Innováció 2.0” kezdeményezéséhez kapcsolódóan. Az ’Open Innovation 2.0’ a leendő Európai Innovációs rendszer fontos eleme. Az OI2 új paradigmát honosít meg az ún. „négyes spirál” (Quadruple Helix Model) modellre alapozva. A modell alapján a kormányzat az üzleti szféra, a tudományos élet és a civil társadalom bevonásával közösen alkotja meg azokat a dokumentumokat és programokat, messze túlmutatva azon, amit a szereplők körének bármelyike önmagában létre tudna hozni.

A dokumentum nyilvánosságra hozásával Ausztria az első olyan tagállam lett, amely átfogó nyílt innovációs stratégiával állt elő. Az ’Open Innovation Strategy for Austria’ (eredeti, német nyelven: Open Innovation Strategie für Österreich) három cselekvési területet és 14 konkrét szakpolitikai intézkedést fogalmaz meg. A három cselekvési terület:

  • Kultúra és kompetencia. A nyílt innováció kultúrájának fejlesztése, valamint a nyílt innovációhoz szükséges készségek képzésének biztosítása minden korosztálynak, az innovációs tudásmegosztás érdekében.
  • Hálózatosodás és együttműködés. Heterogén összetételű nyílt innovációs hálózatok kialakítása, megvalósítva a tudományágak, iparágak és szervezetek közötti partnerséget (kiemelten kezelve a kis- és középvállalkozások bevonását), megteremtve az együttműködés jól kezelhető, intenzíven felügyelt digitális platformját
  • Források és keretfeltételek. A nyílt innovációhoz szükséges források mozgósítása és a szükséges keretfeltételek megteremtése, különös tekintettel a szellemi tulajdont megtestesítő és a személyes adatok védelmét biztosító jogi feltételekre.

A konkrét intézkedések, amelyekben a fenti három terület legalább egyikét érintik:

  1. Nyílt innovációs és kísérletező terepek létrehozása.
  2. A nyílt innováció elemeinek beágyazása óvodai és iskolai programokba, csakúgy, mint a tanárképzésbe.
  3. A közigazgatás továbbképzése a nyílt innováció eszközeivel és a széles nyilvánosság bevonásával.
  4. Nyílt innovációs platformok felállítása és működtetése társadalmi kezdeményezések számára, hozzájárulva a globális kihívások leküzdéséhez.
  5. Nyílt innovációs térképek létrehozása és működtetése, beleértve az innovációs szereplők „partnerkereső” platformját is.
  6. Kutatói kompetenciák felépítése a nyílt innovációk tudományos alkalmazására.
  7. Ösztönző mechanizmusok kialakítása kutatói együttműködések kialakítására „nem-hagyományos” szereplők részére, a nyílt innováció erősítésére.
  8. A nyilvánosság és a résztvevők szélesebb körű bevonása a kutatási, technológiai és innovációs (RTI) programokba.
  9. Méltányos részesedési és kompenzációs modell kialakítása a széleskörű bevonáson alapuló munka (crowdwork) támogatására.
  10. Nyílt innovációs módszerek, eszköztárak továbbfejlesztése és biztosítása, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra.
  11. A közös alkotás (co-creation) és a nyílt innováció fejlesztése és alkalmazása képzési programokon keresztül.
  12. A nyílt adatok és a nyílt hozzáférés elvének biztosítása a kutatásokban.
  13. A vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek felfegyverzése az IP lehetőségek [szellemi tulajdon] kiaknázására a nyílt innováció területén, az innovációs potenciál optimalizálására.
  14. Átfogó kommunikációs kezdeményezés megvalósítása a nyílt innováció tudatosítása és a hálózatok létrehozása érdekében.

A Bizottság egységes digitális piaccal foglalkozó oldalán megjelent értékelés öt fontos tanulságot von le az osztrák stratégiával kapcsolatban:

  1. A Nyílt Innováció csak képessé tesz a megoldásra, de nem maga a megoldás. Az érdekelteknek konkrét eredményeket kell látniuk.
  2. Az időzítés éppen megfelelő. A „digitális bennszülöttek” egyre nagyobb rétege számára magától értetődő, miért fontos az innovációs ökoszisztéma számára a tudásmegosztás és az együttműködés.
  3. Bár a stratégiakészítés nyitottságon alapul, szükség van irányok kijelölésére, mivel a nyílt innovációs eszközök még nem eléggé elterjedtek.
  4. Egy nyílt innovációs stratégiát nem lehet felülről lefelé (top down) megvalósítani. Az alulról fölfelé (bottom up) építkezés esetén a résztvevők jobban magukénak érzik a folyamatot, és mélyebb ismeretekre tesznek szert.
  5. A nyílt innovációs paradigmaváltást eredményezhet a döntéshozatalban is.

Az értékelés kiemeli annak jelentőségét, hogy Ausztria elsőként lépett színre ilyen átfogó stratégiával, úgy, hogy nem lehetett hozzá se mintája, se tapasztalati bizonyítéka a lehetséges kimenetre. A szerző szerint egy kicsi és nyitott gazdaságnak szüksége lehet arra, hogy áttörje a megszokott határokat és kész legyen a kísérletezésre is, versenyképességének növelése érdekében.”

Forrás:
Developing a National Open Innovation Strategy: Five Lessons Learned from the Austrian Example; Gertraud Leimueller; European Comission, Digital Economy & Society, Digital Single Market; 2017. február 22.
Open Innovation Strategy for Austria : Goals, Measures & Methods; Federal Ministry of Science, Research and Economy; 2016. november (pdf)
ugyanez a dokumentum németül (pdf)
Lásd még: Open Innovation 2.0; European Comission, Digital Economy & Society, Digital Single Market; 2015. március 3.