„Az OECD kormányzati és területfejlesztési igazgatósága átfogó és széleskörű globális kutatáson alapuló jelentést adott közzé a közbizalom és a jó kormányzás kapcsolatáról Trust and Public Policy – How Better Governance Can Help Rebuild Public Trust címmel. Az OECD szerint a bizalomnak – vagy annak hiányának – kézzelfogható kapcsolata van a kormányzás hatékonyságával. Ennek ellenére a kormányok általában nem veszik komolyan az ebben rejlő lehetőségeket, illetve az ebből fakadó veszélyeket. A jelentés nem csal a közbizalomnak a szakpolitikai gyakorlatra irányuló befolyását vizsgálja, hanem konkrét kormányzati lépéseket is javasol a bizalom erősítésére.
A közbizalom erodálódása évek óta visszatérő kérdés, ami a 2008-as globális pénzügyi válságra vezethető vissza. Az akkori események alapvetően rendítették meg a közintézményekbe vetett bizalmat. A bizalom helyreállítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a kormányok eredményesen küzdjenek meg olyan kihívásokkal, mint a jövedelemegyenlőtlenség, az esélyegyenlőtlenség, a magas munkanélküliség, a munka bizonytalansága, a klímaváltozás vagy a migráció.
A jelentés szerint a közbizalom helyreállításának két kulcseleme van: a kompetencia és az értékek – kompetencia a közösségtől kapott felhatalmazás megfelelő végrehajtására, valamint értékvezéreltség a döntéshozatalban. A közbizalom léte vagy hiánya alapvető hatással van arra, hogy a kormányzatok hogyan birkóznak meg olyan sokat vitatott kérdésekkel, mint az adózás, a migráció, a nyugdíjak, az infrastruktúra, az energetika, a pénzügyi intézmények szabályozása vagy a környezetvédelem. Megfigyelések szerint az erős közbizalom együttműködést hoz létre, míg a bizalomhiány ellenállást a kormányzati intézkedésekkel szemben – akár még olyan esetekben is, amikor az a polgárok kézzelfogható javára válna.
A jelentés négy politikai eszközt különösen erősnek tart a közbizalom javítására: 1) a feddhetetlenség alapelveinek világos és áttekinthető meghatározása (pl. az egyenlő bánásmód terén); 2) a feddhetetlenség demonstrálására alkalmas kritikus helyzetek lehetőségként kezelése (pl. nagy infrastrukturális beruházások vagy nagy események szervezése terén); 3) a politikai vezetők példamutatása (pl. vagyonnyilatkozat, átláthatóság); 4) közös sztenderdek és magatartásminták kialakítása és alkalmazása a közigazgatás minden területén (figyelembe véve, hogy a helyi önkormányzatok közvetlenebb kapcsolatban vannak a polgárokkal). A feddhetetlenség és a bizalom erősítésére az OECD 13 alapelvet javasol, 3 pillér alá rendezve:
- Koherens és átfogó közbizalmi rendszer kiépítése
- a politikai és közigazgatási vezetés elkötelezettségének demonstrálása
- a közbizalmi rendszer intézményes felelősségének megteremtése
- stratégiai kockázati megközelítésen alapuló megközelítés
- magas szintű magatartási normák beállítása
- A közbizalom kultúrájának művelése
- össztársadalmi megközelítés szorgalmazása
- befektetés a közigazgatási vezetők bizalomépítő tevékenységébe
- teljesítményalapú professzionális közigazgatás előmozdítása
- információk, tréningek, tanácsadás biztosítása a köztisztviselőknek
- nyitott szervezeti kultúra támogatása
- A hatékony elszámoltatás lehetővé tétele
- irányítási és kockázatmenedzsment keretrendszerek alkalmazása
- hatékony jogi kényszerek alkalmazása a feddhetetlenség sérelme esetére
- külső rálátás és ellenőrzés megerősítése
- az átláthatóság és az érdekeltek elkötelezettségének erősítése
A közszolgáltatások színvonalának javulása fontos szerepet játszik a kormányzat iránti bizalom erősítésében, mivel az állampolgári elégedettség és a közbizalom között erős kapcsolat van. A polgárok szükségleteinek, tapasztalatainak és preferenciáinak jobb megértése jobban célzott szolgáltatásokat eredményez, beleértve a közszolgáltatásokat kevésbé igénybe vevő rétegeket is, alacsony költségű kiigazításokkal. Ez különösen erősen érzékelhető például az igazságszolgáltatás lehetőségének elérhetőségével vagy az oktatási reformokkal kapcsolatban.
A becsületes eljárás érzékelése a bizalom kritikus dimenzióját jelenti. A kedvező értékelés nagyobb elfogadást jelent a kormányzati intézkedések irányába, a szabályozók felé jobb megfelelést, a magatartásban nagyobb együttműködő készséget. Az ellenkezője ugyanakkor elutasítást eredményez, ami a tranzakciós költségek emelkedését eredményezi az emberek, a vállalkozások és a kormányzat számára is. A jelentés szerint talán a legfontosabb tanulság az, hogy a bizalom nem egyszerűen csak jelzi a sikert, hanem annál sokkal fontosabb: a siker elérésének egyik legfontosabb összetevője.”
Forrás:
Trust and Public Policy. How Better Governance Can Help Rebuild Public Trust; OECD, OECD Public Governance Review; 2017. március 27.
