„A vizes világbajnokság mellett legfőképp a BKV értékesítési rendszerének feltörése uralta az elmúlt hónap hazai híreit. Egyesek hősként, népmesei legkisebb fiúként ünneplik az ötvenforintos bérlet megvásárlóját, mások provokátorként, bűnözőként tekintenek rá, és felháborodással olvassák az etikus jelzőt vele kapcsolatban. A megnevezése viszont nem csak emiatt zavaros. Politikai hovatartozástól és az ügyben képviselt állásponttól függetlenül kétféleképp nevezik a főszereplőt: hacker és hekker – és nemhogy a magyar sajtóban, de még egy-egy lapnál sem jutott nyugvópontra a vita.
Az angolos formát favorizáló tábor arra hivatkozik, hogy idegen szóval van dolgunk, tehát nem kellene piszkálni az eredeti írásmódot. Csakhogy a nyelvünk tele van magyarosan írt idegen eredetű szavakkal. Hogy ne távolodjunk el a témától: busz, troli és metró – egyebek mellett ezeken utazhatott volna ötven forintért egy hónapon át a történet főszereplője.
Nézzük, mit találunk a helyesírási szótárakban. Egy bő évtizede még a hacker állt nyerésre. Ugyan az Akadémiai Kiadó 2005-ös kötetében még sem a hacker, sem a hekker nem szerepel, az Osiris Kiadó ugyanebben az évben megjelent, Helyesírás című könyve már hozza az angol írásmódú alakot. Két évvel később már egál az állás: a szintén az Osiris által kiadott Idegen szavak szótárában a hacker mellett megtaláljuk a hekkert, sőt a hackel és a hekkel szót is. Az Akadémiai Kiadó 2015-ös, A magyar helyesírás szabályai című könyvének szótárrészében és az idei Magyar helyesírási szótárban a hacker és a hekker mellett szerepel a hackere, a hekkere, illetve a hackerrel és a hekkerrel is, de egy összetett szó már csak a magyar formát veszi alapul: hekkertámadás. Valószínűleg újabb tíz év múlva az angolos formát már nem fogják tartalmazni a szótárak, ahogyan az évek alatt eltűnt a chili, a nylon, a cappuccino.
De nem is feltétlenül kell megvárni, amíg a szótár „szentesíti” a magyar alakot, gondoljuk csak a drón vagy a szelfi szavakra, amelyek már jóval azelőtt így szerepeltek a köznyelvben, hogy az Akadémiai Kiadó 2015-ös kiadványában feltűntek volna.
A hekker alak mellett szól még az eredetitől eltérő ejtésmód – elvégre nem angolosan, hekörnek mondjuk a szót –, továbbá az is, hogy a szóösszetételekhez szerencsésebb a magyar verziót alapul venni. Ezenkívül vegyük még figyelembe a hekkel-hackel igepárt. Vajon melyik a szebb forma: a meghackelni vagy a meghekkelni? Az áramvonalasabb, gördülékenyebben leírható, használhatóbb alak általában idővel utat tör magának – talán a ki-HÉV-ezni kifejezés nehézkessége is hozzájárulhatott ahhoz, hogy egyre több helyen fordul elő a kisbetűs hév szó…”
Forrás:
Ne féljünk a hekkertől!; Póla Gergely; Magyar Nemzet; 2017. augusztus 13.
