„Napjainkra megkérdőjelezhetetlen céllá vált a versenyképes állam megteremtése és annak fenntartása, aminek kulcsa a digitalizáció, illetve a technológiai újításokban rejlő lehetőségek felismerése és kiaknázása- mondta Csepreghy Nándor az Infotérnek adott interjújában. 2017-ben már nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre a hazai IKT szektor egyik legnagyobb többnapos rendezvénye, az Infotér Konferencia. A rendezvény célja, hogy beazonosítsa azokat a teendőket, amelyek hazánk boldogulását szolgálják, és amelyekben az informatikának, az információs társadalom vívmányainak oroszlánrésze van, ezekkel a teendőkkel kapcsolatban kérdeztük Csepreghy Nándor miniszterhelyettes urat:
Mi a Digitális Jólét Program célja, miért van erre szükség?
A XXI. században megkérdőjelezhetetlen céllá vált a versenyképes állam megteremtése és annak fenntartása. Az elmúlt évek tendenciái szerint pedig egyértelműen látszik, hogy a versenyképesség kulcsa a digitalizáció, a technológiai újításokban rejlő lehetőségek felismerése, és még alaposabb kiaknázása. Magyarország pedig ezen a téren rendkívül sikeres lehet, ha időben reagál a globális folyamatokra. Itt érdemes megemlítenünk azt a jól ismert tényt, hogy bár ásványkincsekben és a hagyományos erőforrások tekintetében nem éppen a leggazdagabb országok közé tartozunk, de a humántőkénk egyedülállóan kivételes. Ha ezt a magyar tudást sikerül átfordítani a digitalizáció nyelvére, akkor nem csak versenyképességünk növekedését, hanem az ország gazdasági-társadalmi stabilitását is magasabb szinten tudjuk garantálni.Éppen ezért a Kormány 2014-ben rögzítette hazánk infokommunikáció terén elérni kívánt céljait a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában. A célok megfogalmazásának kiindulópontja, hogy Magyarországnak élnie kell a digitalizáció adta lehetőségekkel, növelve versenyképességét, és ennek eredményeként polgárainak életszínvonalát. Ennek az állam nézőpontjából van egy erős bürokráciához kötődő aspektusa is: a digitális állam megvalósításával a bürokrácia költségeinek és méretének mérséklése érhető el a közszférában foglalkoztatottak létszámának csökkentése révén, valamint egy rugalmasabb, és minőségében jobb szolgáltató közigazgatás megteremtésének segítségével, pl. a digitális ügyintézési térben. Ez utóbbi azért is kiemelten fontos, mert az elektronikus ügyintézési szolgáltatások bevezetésével nem csak csökken az ügyintézésre fordított idő, de az érintettek az államot nem akadályként, hanem az ő ügyeiket segítő, szolgáltató államként láthatják majd.
Az elmúlt évek munkájának eredményeként a közigazgatás szerkezetének egyszerűsítésére került sor, és az átalakítással párhuzamosan zajlott és zajlik jelenleg is a közigazgatás elektronikus támogatásának és az e-közigazgatási szolgáltatások kínálatának bővítése. Ennek érdekében műszaki- és technológiai fejlesztésre, személyi, ügyintézői készség- és tudásbővítésre kerül sor. Természetesen ez még nem lenne elégséges, az állami szolgáltatások eléréséhez az országot lefedő és mindenki számára elérhető szélessávú infrastruktúra kialakítására és a szupergyors internethez való hozzáférés feltételeinek megteremtésére is szükség van. Mindez annak érdekében történik, hogy az állami közigazgatási szolgáltatások a digitális ügyintézési térben még gyorsabban, és még olcsóbban váljanak elérhetővé a polgárok és vállalkozások számára.
Milyen nemzetközi példákat tartanak követendőnek?
Európában jellemzően a brit és az észt példákat szokták kiemelni a szakértők, ugyanakkor a nemzetközi példák magyarországi adaptálására – a hazai, más országoktól eltérő sajátosságok, például méret, gazdasági- és társadalmi viszonyok miatt – a legtöbb esetben nem nyílik lehetőség. Észtországban például a lakosság 1,3 millió főre tehető, ahol ráadásul nincsenek olyan 50 éves vagy még annál is régebbi nyilvántartások vagy olyan több tíz éves rendszerek, mint Magyarországon, és amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni a fejlesztéseknél. Észtország ebből a szempontból szerencsésebb helyzetben van, ott zöldmezős beruházásként lehetett kiépíteni az ilyen típusú rendszereket. Másrészt a nemzetközi példák terepe azért is ingoványos mindig, mert azok megoldásainak jelentős része speciális információbiztonsági kérdéseket is felvet.Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy a nemzetközi tapasztalatokból a Kormány döntéseinek előkészítése során figyelembe vesszük a pozitív és a negatív tapasztalatokat is, amire például nagyon jó példa volt az új e-személyi igazolvány módszertani és technológiai fejlesztése is.
Mi a program újszerűsége?
A Digitális Jólét Program újdonsága és egyben lényege is a komplex megközelítési mód. Ez a szemlélet a Programon keresztül az állami szerepvállalás minden területre, ágazatra kiterjed és a társadalom minden korcsoportjához tartozó szereplőjét érinti. Olyannyira, hogy a közigazgatás intézményi szereplőin túl mostantól a vállalkozások is még tevékenyebb részeseivé válhatnak a folyamatnak.Milyen eddigi eredmények vannak?
Elsőként egy jogi természetű munkát kellett elvégeznünk. A célkitűzések megvalósításához szükséges jogszabályalkotás, szabályozási feladatok döntően elvégzésre kerültek, sőt, az intézményi átalakítások is megtörténtek. Fontos mérföldkő volt, hogy az Országgyűlés is elfogadott egy törvényt az elektronikus ügyintézésről. Jelenleg a műszaki-, technológiai végrehajtás folyik, a leglátványosabb eredmények pedig majd 2018. január 1-jétől lesznek érzékelhetőek, hiszen jövő év elejétől válik kötelező érvényűvé az elektronikus ügyintézés biztosítása a közigazgatási- és közszolgáltatást nyújtó szervezetek számára.Külön fontosnak tartjuk a digitális kompetenciák fejlesztését is, hiszen nem lehet anélkül digitális államot kialakítani, hogy az azt igénybe vevők ne tudnának élni a rendszer adta lehetőségekkel. Ennek elősegítésére a Kormány átfogó képzési programok végrehajtását támogatja.
Milyen elérendő célokat tűztek ki maguk elé a programmal?
Ha egy mondatban kellene megfogalmazni ez elérendő célt, akkor az nem lenne más, mint a szolgáltató állam megvalósítása – nem csak stratégiai szinten, hanem olyan módon is, hogy annak az eredményeit a lakosság és a vállalkozások a mindennapjaikban is érzékelhessék.Milyen tapasztalatok vannak az e-személyi igazolvánnyal kapcsolatban, milyen volt a fogadtatás?
Az e-személyi az egyik olyan „intézkedés”, amelyik a legplasztikusabban mutatja meg a digitális állam kialakításának céljait. A visszajelzések alapján az okmány fogadtatása alapvetően pozitív, a tavalyi indulási évben 1,3 milliót igényeltek, ami közel 50%-al több kiadott okmányt jelent a 2015-ös adatokhoz képest. Eddig összesen 2,3 millió e-személyi került kiadásra. A darabszámon felül fontos az is, hogy az új okmány megjelenésével az ügyintézés eljárási ideje is mindösszesen 8 napra csökkent, tehát alig egy hét alatt mindenki hozzájuthatott az új igazolványához.Csak két példát szeretnék kiemelni az e-személyi mindennapi felhasználási területei közül: az egyik az utazás, a másik pedig az egészségügy. Előbbi esetében az okmánnyal már két vasútvonalon (Budapest-Pusztaszabolcs, Budapest-Székesfehérvár) is lehetséges az utazás, ami a bérletet használók esetében jól érzékelhető szolgáltatási többletet jelent. Ennek az országos kiterjesztése is előkészítés alatt áll. Az egészségügy területén pedig 2017 novembere után az e-személyivel pl. recept kiváltására is lehetőség nyílik majd, illetve az egészségügyi dolgozók azonosítását is biztosítja a kifejlesztett informatikai rendszerben. Ennek biztosítására az egészségügyi intézményekbe, háziorvosi rendelőkbe és gyógyszertárakba mintegy 90 ezer kártyaolvasó került már kihelyezésre.
A 8. Infotér Konferenciáról további információ elérhető itt.”
Forrás:
„A versenyképesség kulcsa a digitalizáció”; Infotér.eu; 2017. október 6.
