„ Kósa Lajos partnernek tekinti az önkormányzatokat és lényegesen nagyobb szerepet szán nekik. Interjú a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszterrel.
A miniszterelnök 2015 elején indította útjára a Modern Városok Programot (MVP), most pedig, 2017 őszén miniszteri felelőst kapott a terület. Elégedetlen volt a kormányfő a megvalósítás sebességével vagy előzetesen is volt ilyen forgatókönyv? Netán más oka van?
Kósa Lajos: Mint annyiszor az életben, egyszerre több ok is szerepet játszott. Tény, hogy ezeket a projekteket egészen más előkészíteni, mint végrehajtani. Más képességek, struktúrák, szervezetek kellenek hozzá. A program korábban a Miniszterelnökség koordinációja mellett több minisztérium között volt megosztva. Miután a miniszterelnök 2017 májusában az utolsó együttműködési szerződést is aláírta, a megyei jogú városok polgármesterei megbeszélést tartottak Orbán Viktorral és az érintett tárcák képviselőivel, Varga Mihállyal, Seszták Miklóssal és Lázár Jánossal. A találkozó végkicsengése az volt, hogy jó lenne, ha a programnak egyszemélyi felelőse lenne. Azzal, hogy engem felkért erre a feladatra, az egyszemélyi felelősség nyilvánvalóan megvalósult. Az is szerepet játszott, hogy az MVP ne álljon meg azért, mert jövő tavasszal országgyűlési választások lesznek. Az ország legnagyobb fejlesztési programjáról van szó, névlegesen mintegy 3388 milliárd forintról beszélünk. Ma már tudjuk, hogy az egész program többe fog kerülni, mert az építőipari árak mintegy harminc százalékkal emelkedtek, s ennek a folyamatnak nem tudjuk, hogy hol a vége. Az is nyilvánvaló, hogy a megyei jogú városok fejlődését egészében kell nézni, összehangolni, ezért a felelősségem túlmutat az MVP-n.A forrásigény növekedése a városokkal kötött szerződésekbe foglalt fejlesztéseket is befolyásolja? Vagy a határidők tolódnak?
Kósa Lajos: A városokkal közösen vizsgálom a kérdést és előterjesztést készítünk a kormány számára. Néhány város már eleve jelentkezett azzal, hogy módosítana a szerződéseken, mert időközben más városfejlesztési szempontok is felvetődtek. Nyitott vagyok, rugalmasan állok a kérésekhez, meg kell találnunk a közös nevezőt.Készítettek a városok erősorrendet a beruházásaikról?
Kósa Lajos: Arra kértem őket, hogy készítsenek fontossági sorrendet. Már csak azért is szükség van erre, hogy tudjuk, mit, hogyan ütemezzünk.Maguk a városok mennyire eltökéltek a beruházásaikban?
Kósa Lajos: Egy nagyvárost az önkormányzat mellett más szereplők is alakítanak: az egyeteme, a közlekedés szereplői, az oktatási intézmények, az egészségügyi intézmények, gazdasági szereplők. Ma ezen fejlesztések összehangolása sokszor a vezetők személyes kapcsolatain múlik, intézményi, kormányzati koordináció eddig nem volt. Debrecen polgármestereként mindig arra törekedtem, hogy olyan vezetőkkel is együtt tudjak működni a város érdekében, akikkel nem voltam feltétlenül azonos politikai véleményen. Ez sajnos nem minden vidéki nagyvárosban van így, és az baj.A miniszterelnökkel arra jutottunk, nézzük meg, hogy ezen a problémán segíthetünk-e valamilyen kormányzati irányítással. Felvetődik továbbá, hogy milyen érdekeket kell szem előtt tartani akkor, ha az adott várost az agglomerációjával együtt nézzük. Ezek az agglomerációs együttműködések ma szinte mindenhol javíthatóak, és ez egyszerre szolgálja a város és környéke lakóit.
Miniszterrel maguk a beruházások is gyorsulnak majd? Például a debreceni főpályaudvari fejlesztés kapcsán értjük, hogy egy összetett, 21 milliárdos beruházás millió kérdést felvet, de a városvezetés várakozása is az volt, hogy a NIF Zrt. tavaszra eredményt hirdet a kivitelezési közbeszerzésben, augusztusban pedig megindul a terepmunka. Most október van, de még mindig arra várunk, hogy ki lesz a kivitelező.
Kósa Lajos: Szeretném, ha még idén eredményt hirdetnénk és a kivitelezői szerződéseket is megkötnénk. Biztosítani kell Debrecen megfelelő képviseletét a beruházó szervezetben, valódi beleszólással. Tekintsük állatorvosi lónak a főpályaudvar – debreceniesen Nagyállomás – beruházást. A konkrét előkészítés 2012-től 2014-ig tartott, akkor körülbelül 19,5 milliárd forintra árazták be. Maga a tervezési folyamat újabb egy évet vett igénybe, a projekt a Modern Városok Programban 21 milliárd forinttal szerepel. Igen ám, de 2015 óta az építőipari szolgáltatási díjak 150 százalékkal növekedtek… Most ott tartunk, hogy a beruházás költsége ennél jóval magasabb is lehet, s nem azért, mert valakik elszámolták, hanem mert ennyit mentek fel az árak. A fejlesztés megvalósul, de előtte gondoskodnunk kell a forrás-átcsoportosításról. Megjegyzem, hüvelykujj-szabályként azt szokták mondani, hogy egy jó beruházásnál a kivitelezés időtartamának két-háromszorosa az előkészítés és tervezés, vagyis a főpályaudvar felépítésének két éves időtartamára vetítve egész jól állunk.S hadd hangsúlyozzam: az élet a tervezés közben is változik. Például a főpályaudvaron belüli buszállomás a földfelszín alatt kapna helyet, ami kapcsán nagyon nagy kapacitású légtechnikára van szükség a kipufogógázok miatt. Ám nagyon komolyan el kell gondolkodni azon, hogy nem lesznek-e hamarabb elektromos buszaink, mint főpályaudvarunk?
Mert ha elektromos buszaink lesznek, akkor minek a drága légtechnika? Sőt, már hibrid üzemű buszok esetén is elvárható, hogy a sofőrök a főpályaudvaron csak elektromos hajtást használjanak! Tehát rögtön megspórolhatnánk sok száz millió forintot, ami nem hangzik rosszul.
Elérte a miniszterelnöknél, hogy a Modern Városok Programban az önkormányzatok lehessenek a felelősök a beruházásokért. Nehéz volt meggyőznie Orbán Viktort?
Kósa Lajos: Egyáltalán nem, mert az a tapasztalat, hogy amikor valamelyik fővárosi beruházási szervezet felügyeli a munkát, az lassú, körülményes lehet. Én hiszek az önkormányzatok önállóságában, hogy „nagyfiúk”, azaz rájuk lehet bízni döntéseket gyámkodás nélkül. Egészen pontosan azt kértem, hogy azokat a beruházásokat, amelyeknél az üzemeltető is az önkormányzat lesz, az önkormányzat irányíthassa. Így az első döntés éppen az volt, hogy a Csokonai Színház 6,3 milliárdos felújítását a debreceni önkormányzat végzi majd a fejlesztési minisztérium helyett.Lesz egyáltalán elegendő kivitelező? Hiszen a kisebb települések különféle fejlesztéseit is fel kellene építeni.
Kósa Lajos: Ráadásul, mivel a lakásépítések 5 százalékos áfája 2020. január elsejével megszűnik, mindenki az addig fennmaradó időre igyekszik lekötni a szakipari kapacitásokat. Komoly feszültség keletkezhet a rendszerben, ami megint csak az MVP keretében végrehajtandó beruházásokat drágíthatja. Az persze örömteli, hogy az áremelkedéssel az iparági dolgozók bére emelkedik. De ezzel együtt is foglalkozni kell a problémával. Gond lehet az építőipari alapanyag- és kapacitáshiány is.Felvetődik újra a minisztériumok vidékre költöztetése?
Kósa Lajos: A kormány továbbra is fontosnak tartja az ország fejnehézségének csökkentését. Magam a minisztériumok esetleges vidékre költöztetése mellett korábban is hangsúlyoztam, hogy egyes országos kulturális intézmények, mint például a Magyar Néprajzi Múzeum vagy a Természettudományi Múzeum is szóba jöhetnek.Ebben a parlamenti ciklusban az országgyűlési képviselők már nem lehetnek egyszerre polgármesterek is. Voltak ennek előnyei, hátrányai?
Kósa Lajos: Mivel az Országgyűlés létszáma 386 főről 199-re csökkent, a politikai szükségszerűség is ezt diktálta. Ha a képviselők többsége egyszerre polgármester is, a lobbi erejük szétszedheti a központi kormányzati akaratot. Ezért is fogadtam el az összeférhetetlenséget, s győztük meg a többi képviselőt is az érintettségek dacára. Kétségtelen hátrány az, hogy az önkormányzatok valamelyest eltávolodtak a törvényhozástól és a kormánytól. Ezzel leghamarabb a következő ciklusban lehet foglalkozni.Mert a polgármesterek elégedetlenkednek?
Kósa Lajos: Nem erről van szó. A törvényhozás számára kulcsfontosságú, hogy a jogalkalmazók visszajelzései közvetlenül eljussanak a képviselőkhöz, mert minden jogszabály annyit ér, legyen bármilyen nemes a szándéka, amennyit megértenek és végrehajtanak belőle. Az önkormányzatok korábbi kapcsolatai a parlamenttel nagyon jó visszajelzést jelentettek, ez most hiányzik egy kicsit.Debrecen profitálhat abból, hogy miniszter lett?
Kósa Lajos: Igen, a szívem Debrecené, itt élek, itt él a családom, nem is lehetne ez másként. Számomra szimbolikus lépés volt, hogy a Csokonai Színház felújítsa volt az első döntésem, aminek kapcsán a beruházást átvehette egy önkormányzat egy állami szervezettől. Hívtak is azonnal a polgármesterek, hogy az ő városuk is megkapja-e ezt a lehetőséget. Természetesen, Debrecen az úttörő, de ha más város is vállalja ezt a felelősséget, én támogatom.”
Forrás:
Más előkészíteni és más végrehajtani; Ratalics László; Hjadú Online; 2017. november 3.
