„A gond az, hogy az uniós pályázatok benyújtásakor becsült költségek az építőipari árrobbanás miatt mostanra jelentősen megnövekedtek, a különbözet kifizetésére pedig nincs pénze az önkormányzatoknak. De ha lenne, vagy adna nekik a kormány, az EU-nak is jóvá kellene hagynia a módosításokat, addig viszont nem tudnak büdzsét készíteni, amiért meg az Államkincstárral gyűlhet meg a bajuk.
Az 51 millióból 75 millió lett a bölcsődénk kivitelezésének ára – mondja elképedve Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere. Az történt a településen, ami feltehetően több száz önkormányzatnál: elnyerték a Területfejlesztési Operatív Programban a százmilliókat, de a pályázatok beadása óta eltelt időben óriásit drágult a kivitelezés: az építőanyagok, illetve a béremelések miatt a munkaerő is jóval többe kerül. „Azt hallottam egy vállalkozótól, hogy a fővárosban biztonsági őrök vigyáznak az építkezéseken dolgozókra, mert csak bekiált valaki egy összeget, aztán a munkások ott hagynak csapot-papot” – meséli Molnár, utalva arra, hogy a munkaerőhiány miatt is drágult a kivitelezés. Most, bár előlegként a kormány már el is utalta a szép summát az önkormányzatok számlájára, de senki nem mer hozzányúlni, még a közbeszerzéseket sem írják ki, pedig a legtöbb esetben már szeptember, októberre el is kellene készülniük a beruházással. Abszurd helyzet állt elő: van is pénzük, meg nincs is.
Mi az a TOP és mi a gond vele?
Nagy pénzesőt ígért a kormány 2017-re, meg is jött, 5114 pályázatot támogatott az irányító hatóság tavaly, a területfejlesztési operatív programok (TOP) jelentősebb része építési beruházás. Ezek, mivel a pályázatokat évekkel ezelőtt adták be az önkormányzatok, mostanra legalább 15-30 százalékkal drágultak. A TOP-os pályázatok 100 százalékos támogatásúak, az uniós eljárásrend szerint nem lehet csak úgy, hasra ütésre kiegészíteni az elnyert összegeket. Több polgármester vakargatja a fejét, és bosszankodik, mert ők időben benyújtották a pályázataikat, de az egész pályázati struktúra átszervezése miatt állt a bírálat, tavaly kezdték kiszórni a százmilliókat, sokan decemberben jutottak a pénzhez.Csak bűvöljük a pénzt
„Összeültünk éppen tegnap a mérnökkel, próbáltunk itt-ott lecsípni, lefaragni, de a bölcsőde ára így is csak ötmillióval lett kevesebb” – magyarázza Molnár Róbert. „Hiába változtattunk az alapozás módján, a burkoláson, a falakon, nem lett sokkal kisebb az összeg” – teszi hozzá Molnár.A legtöbb polgármester nem vállalta ugyan, hogy névvel elmondja, hogyan is állnak a tervezett építkezések, de azért elmesélték, hogy egy helyben topognak, mert a 100 százalékos támogatású pályázatot nem tudják kiegészíteni, erre nincs pluszpénzük, de ha hitelt akarnának szerezni, azt sem lehet, hiszen szigorúan korlátozza az önkormányzati törvény, mikor, mennyi kölcsönt vehetnek fel…
Sürgős döntés kell, mert a költségvetést is le kell adni
„Addig nem is írunk alá semmilyen kivitelezői szerződést, amíg nem látjuk, honnan lesz pluszpénz” – magyarázza Molnár Róbert Kübekházán, a pályázati pénzekkel együtt 350 milliós költségvetésű (pályázatok nélkül 200 millió) falu nem tud lecsípni egy fillért sem az építkezésre, így legfeljebb a kormány segítségére várhatnak.Ráadásul, a településeknek február végéig a költségvetésüket is el kell készíteniük, ha azt nem adják le időben, abból is baj lesz, még az Államkincstár blokkolja a pénzüket a végén. Itt van éppen a csanádpalotai eset, ahol tavaly akkor indult el a lavina, amikor nem készítették el határidőre a zárszámadást.
…
Csongrád megyében már a megyei önkormányzat gyűjti az adatokat. „Ismerjük a problémát, és felmérjük, hogy melyik településen mekkora híja van a beruházásoknak” – erősítette meg Kakas Béla, a megye fejlesztéseit is kezelő Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke. A térség fejlesztési biztosa, B. Nagy László, a Fidesz parlamenti képviselője szerint is sínen vannak a dolgok, igaz, legalább fél év kell, mire rendeződhet az ügy: „Akár az állam egészíti ki a hiányzó összegeket, akár az önkormányzatok teszik hozzá a pénzt, mindenképpen az Európai Unióval kell egyeztetni ahhoz, hogy a 100 százalékos támogatást ki lehessen pótolni.” Szentgyörgyi Pál, Szeged gazdasági alpolgármesterének információi szerint az eljárásrend ad lehetőséget pótfinanszírozás igénylésre, amennyiben a túllépés nem haladja meg a 15 százalékot. „Ha 30 százaléknál is többre rúg a drágulás, ahhoz már kormányhatározat kell – tette hozzá a szakember, de szerinte ezt az eljárásrendet még nem próbálták ki, így nem tudni, hogy működik-e.Ha a kormány vállalná magára a pályázati kiegészítést, az meg akkora összegre rúgna, hogy csak becsülni lehet a több százmilliárdos összeget. Arról nem is beszélve, ha valóban az Európai Unió engedélye kell, és arra fél évet kell várni, akkor hogyan készítenek a települések költségvetést február végére?…”
Forrás:
Nagy bajba kerültek a települések, miután nyertek egy halom pénzt fejlesztésre; Szlavkovits Rita; HVG.hu; 2018. január. 12.
