„Elsőre meglepőnek tűnik de az utóbbi időben, ha csekély mértékben is, de emelkedik a könyvtárba beiratkozottak száma Magyarországon, jelenleg 1,51 millióan élnek a lehetőséggel.
– Könyvtárban? Még általános iskolában, amikor kivettem A kőszívű ember fiait. Volt vagy harmincöt éve – felelte meglepetten Járfás István. A férfi éppen a kaposvári megyei és városi könyvtár előtt cigarettázott, amikor megkérdeztük, mikor járt utoljára az épületben, s hiába ajánlottuk fel, a meglehetős pauza után esetleg körbejárhatna velünk az épületben, nem élt a lehetőséggel. – Nincs ott bent semmi, ami érdekelne – mondta -, könyvet otthon is találok a polcon.
Sokakban él hasonló kép a könyvtárakról, pedig a hazai intézményrendszer jelentősen átalakult az elmúlt másfél évtizedben. A rendszerváltáskor 4179 települési könyvtár működött az országban, ám jellemzően a kisebb településeken olyan anyagi terhet jelentett a fenntartásuk, hogy 2006-ban már csak 2574 várta az olvasókat. Akik valamelyest el is fordultak az intézményektől, s az 1990-es 1,48 milliós látogatószám 1996-ra 1,32 millióra csökkent. Azóta viszont ha csekély mértékben is, de emelkedik a beiratkozottak száma, jelenleg 1,51 millióan élnek a lehetőséggel.
– Azt mondják a szakemberek, ha egy település lakosságának tíz százaléka jár könyvtárba, elfogadhatónak mondható – magyarázta Horváth Péter, a kaposvári Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár igazgatója.
A megyeszékhelyek közül 13 felel meg eme kritériumnak, a legimpozánsabb adatokkal Szeged – 24 százalék -, Kecskemét, Eger és Veszprém – 23-23 percent – büszkélkedhet, az arány Debrecenben és Győrben – 4,8, illetve 5 százalék – a legrosszabb. Beiratkozó-szám alapján is a szegedi megyei könyvtár a leglátogatottabb vidéki intézmény közel 41 ezer használóval, országosan pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi intézménye a listaelső több mint 105 ezer regisztrált látogatóval.
– Valamelyest átalakultak a könyvtárba járási szokások, emiatt az intézményeknek is változniuk kellett – mondta Horváth Péter. – Az alapfunkciók megmaradtak, se sokkal jobban kellett nyitni az emberek felé, ezért megannyi rendezvényt és programot fogadunk be. Az elsődleges persze még mindig a könyv- és dvd-kölcsönzés, de sokan járnak internetezni is hozzánk. Emellett a különféle kutatásokhoz keresnek anyagokat a legtöbben, melyhez óriási segítség, hogy nemcsak saját anyagainkból tudunk kutatási jegyzéket összeállítani, de az internet segítségével más hazai és külföldi intézményekéből is. S ha valaki, könyvtárközi kölcsönzéssel a könyveket is meg tudjuk hozatni számára.
A különböző korosztályok persze mást és mást keresnek. A fiatalok a kötelező irodalmat és a slágerkönyveket viszik leginkább – utóbbiak közül akad, melyekre 2-4 hónapos várólisták alakulnak ki -, az idősebb korosztályok pedig a mindennapi életben segítséget nyújtó szakkönyveket is keresik a kertészkedésről, barkácsolásról, építkezésről,emellett ők a fő látogatói a hírlapolvasóknak. A kiszolgálásukhoz persze szakképzett személyzet szükséges, ami viszont egyre nagyobb problémát okoz az intézményeknek.
– Sok helyen megszűnt a könyvtáros szak, ráadásul összetettebb is lett a képzés, így aki végez az egyetemen, már nem feltétlenül csak könyvtárakban tud elhelyezkedni, s ezt sokan ki is használják – állította Horváth Péter. – Így aztán egyre nehezebb megfelelő képzettségű szakembereket találni.
Főleg vidéken, a kisebb településeken, ahol a Könyvtári Szolgáltató Rendszernek (KSZR) köszönhetően feléledtek a kiskönyvtárak. Persze az is motiváló erő, hogy a kulturális normatíva – az idén 1210 forint/fő, de településenként minimum 1,8 millió forint – egyik feltétele a könyvtár-üzemeltetés…
– A falvakban sok helyen rendkívül elavulttá vált a könyvállomány, a településeknek nem volt pénzük nemhogy a fejlesztésükre, de sokszor az intézmények fenntartására sem – mondta a kaposvári könyvtárigazgató. – A KSZR lehetővé tette, hogy a megyei könyvtárakhoz csatlakozva ellássák őket friss és rendszeresen cserélődő állománnyal.
A megfelelő környezet persze nem minden, a könyvtáraknak ugyanúgy népszerűsíteniük kell magukat, mint bármilyen más szolgáltatásnak. Az intézmények többsége így meglehetősen aktív a világhálón is, s saját oldaluk van a legnagyobb közösségi oldalakon és megosztókon.
– Könyv- és programajánlókat teszünk ki, s megpróbáljuk feldobni az újdonságainkat kisfilmekkel, szpotokkal – jegyezte meg Horváth Péter. – A világháló nagy konkurencia a könyvtáraknak, de azt szoktam mondani, az a nagy különbség, hogy míg az internet bent van a könyvtárban, addig a könyvtár nincs fent az interneten… Ennek ellenére úgy vélem, 30-50 éven belül megszűnhet mai formájában és értelmében a könyvtár, s valamiféle internetes szolgáltatássá alakul át könyvtárosi kompetenciájú számítógépes szakemberekkel, ám őket már nem valószínű, könyvtárosnak nevezik majd.
Öregedő újságolvasók
Bár az internet miatt csökkenő számban, de még mindig akadnak, akik a könyvtárakba járnak újságot olvasni, természetesen jellemzően az idősebb generáció tagjai. A helyben olvasás általában ingyenes, csak egy napi regisztrációs jegy kell hozzá. A hírlapolvasóval rendelkező intézményekben elvileg valamennyi országos és helyi közéleti napilap megtalálható, hiszen a könyvtáraknak archiválniuk kell a példányokat, hogy később kutathatók legyenek. A kaposvári megyei és városi könyvtárban összesen 212 újságot járatnak, napi-, heti- és havilapokat, valamint időszakos kiadványokat, emellett német, angol és francia nyelvű újságokat is rendelnek rendszeresen.”
Forrás:
A könyvtár nincs fent az interneten; Vas András; Népszava; 2018. március 31.
