„A Bizottság a mai napon előterjeszti észrevételeit és javaslatait, melyekkel az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek 2018. május 16-án Szófiában tartandó informális megbeszéléséhez kíván hozzájárulni. A bulgáriai találkozón az EU-országok vezetői azt fogják megvitatni, hogyan lehet kiaknázni a kutatás és az innováció terén kínálkozó lehetőségeket, és mit kell tenni ahhoz, hogy Európa meg tudja őrizni globális versenyképességét.
Beruházni a kutatásba és az innovációba nem jelent mást, mint beruházni Európa jövőjébe. A kutatás és az innováció lehetővé teszi, hogy az EU-országok meg tudják állni a helyüket a globális versenyben úgy, hogy közben megőrizhessék egyedülálló társadalmi modelljüket. Emberek millióinak életét teszi jobbá a kontinensünkön és világszerte, továbbá segít megoldani korunk legégetőbb társadalmi és gazdasági kihívásait. A kutatás és innováció megújult európai programja egy sor konkrét intézkedést vázol fel az európai innovációs képesség javítására és a tartós prosperitás megalapozására.
Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke így fogalmazott: „Európa világszínvonalú kutatási infrastruktúrával és erős iparral rendelkezik. De többet – sokkal többet – kell tennünk azért, hogy ezt a kiválóságot maradéktalanul ki tudjuk aknázni. Az új megatrendek – így például a mesterséges intelligencia és a körforgásos gazdaság – gyökeres változásokat fognak eredményezni társadalmainkban és a gazdaságban. Gyorsan kell cselekednünk, ha meg akarjuk lovagolni az innováció legújabb hullámát, és élen járni a globális versenyben.”
Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos hozzátette: „A növekvő nemzetközi versenyben Európának sürgősen magasabb sebességre kell kapcsolnia, ami a kutatást és az innovációt illeti. A következő kutatási és innovációs program céljaira szándékaink szerint fordítandó 100 milliárd euró óriási lökést jelentene, de önmagában nem elég. Európának meg kell reformálnia az áttörést hozó innovációt támogató intézkedéseit is, mégpedig egy új Európai Innovációs Tanács létrehozása révén, és új, a polgárokhoz is közeli célorientált közelítésmódot kell meghonosítania a kutatás és az innováció területén. Naprakésszé kell tennünk és a jövő szükségleteihez kell igazítanunk a szabályozást, és gondoskodnunk kell a magánberuházás – kiváltképp a kockázatitőke-beruházás – szintjének növeléséről.”
Itt az ideje, hogy magasabbra emeljük a lécet. Tennünk kell azért, hogy Európa, potenciálját kiaknázva az innováció globális motorja legyen. A Bizottság üdvözli, hogy az Európai Tanács elnökének kezdeményezésére a kutatás és innováció vezető szereplői vitafórumot fognak tartani. Felkéri őket, hogy vitassák meg a Bizottság által javasolt alábbi intézkedéseket, és szabjanak stratégiai irányt azoknak:
- Gondoskodni arról, hogy a jogszabályok és a finanszírozás keretfeltételei kellően ösztönözzék az innovációt – A javasolt intézkedések értelmében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a megelőző szerkezetátalakítás kereteiről, a második esélyről, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről szóló irányelv átültetésére; Növelni kell az innovatív termékek és szolgáltatások közbeszerzését a Bizottság ma közzétett iránymutatásai alkalmazásával; Késedelem nélkül el kell fogadni a 2021–2027-es időszakra szóló következő uniós költségvetést, melyből a jelenlegi javaslat szerint 100 milliárd euró jut majd a Horizont Európa programra, az Euratom kutatási és képzési programra, valamint más olyan fontos finanszírozási programokra, amelyek jelentősen előrelendítik az innovációt. Meg kell valósítani a VentureEU kezdeményezést a magánberuházások és a kockázatitőke-beruházások növeléséért. Még egyszerűbbé kell tenni az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat, hogy könnyebb legyen közfinanszírozást nyújtani uniós és tagállami pénzforrásokból megvalósuló innovatív projektekhez.
- Vezető szerepet játszani a piacteremtő innováció területén – A Bizottság javasolja egy Európai Innovációs Tanács létrehozását, amely közös platformot kínál a nagy potenciállal rendelkező és áttörést jelentő technológiák, valamint a terjeszkedési potenciállal bíró innovatív vállalkozások számára. A 2018 és 2020 közötti kísérleti szakaszban – melynek céljaira 2,7 milliárd eurót különítettek el az EU-költségvetésből – az Európai Innovációs Tanács fontos szerepet fog játszani azoknak a dinamikusan fejlődő, magas kockázatú újító ötletek felkutatásában, amelyek egészen új piaci szegmenseket hozhatnak létre.
- Létre kell hozni olyan nagyszabású páneurópai kutatási és innovációs projekteket, amelyek a jövőbe mutató, ambiciózus célok elérésére irányulnak és jelentős uniós hozzáadott értéket képviselnek a tagállamok, az érdekeltek és a polgárok által meghatározandó konkrét területeken; így például a rák elleni küzdelem, a környezetkímélőbb közlekedés vagy az óceánok műanyag hulladéktól való megtisztítása terén. Ezek a célkitűzések ösztönözni fogják a befektetéseket, valamint a gazdasági és a tudományos élet szereplőinek közreműködését annak érdekében, hogy közösen megoldást találjanak korunk sürgető kihívásaira. Továbbá várhatóan szinergiákat fognak létrehozni a tagállami, regionális és helyi szintű kutatási és innovációs stratégiákkal.
Háttér-információk
Az Európai Unió lakossága a világ népességének mindössze 7%-át teszi ki, ám a K+F beruházások tekintetében az EU részaránya 20%, és a legszínvonalasabb tudományos kiadványok egyharmadát is az EU-ban állítják elő. Az Európai Unió ezenfelül világvezető számos kulcsfontosságú iparágban, így a gyógyszeriparban, a vegyiparban, a gépiparban és a divatszektorban.Európa viszonylag erős az ún. fokozatos innovációban is, ami azt jelenti, hogy növeli vagy megtartja meglévő termékek, szolgáltatások és folyamatok értékét. Ennek tanúi lehetünk számos gazdasági ágazatban, kezdve az űripartól és a repüléstechnikától a gyógyszergyártáson és az elektronikán át a megújuló energia és a bioalapú termékek előállításával foglalkozó iparágakig és a korszerű gyártásig bezárólag. Komoly lépéseket tettünk továbbá az innováció elősegítéséért a kulcsfontosságú alaptechnológiák, köztük a robotika, a fotonika és a biotechnológia bevetése révén. Ezek a technológiák a gazdaság legkülönbözőbb területein alkalmazhatók, és kulcsszerepük van a fő társadalmi kihívások kezelésében.
Ugyanakkor Európa számos területen elmaradásban van. Az EU-beli vállalatok kevesebbet költenek innovációra mint versenytársaik – összesen a GDP 1,3%-át, szemben Kínával (1,6%), az Egyesült Államokkal (2%), Japánnal (2,6%), illetve Dél-Koreával (3,3%). A kockázati tőke viszonylag alulfejlett Európában. 2016-ban a kockázatitőke-befektetők összesen mintegy 6,5 milliárd euró összegű beruházást eszközöltek az EU-ban, míg az USA-ban 39,4 milliárd eurót, és az európai kockázatitőke-alapok túl kicsik – átlagosan 56 millió euró a költségvetésük, szemben az Egyesült Államokkal, ahol az ilyen tevékenységeket finanszírozó alapok átlagban 156 millió euróból gazdálkodhatnak. Következésképpen az érintett vállalatok olyan ökoszisztémákba helyezik át tevékenységüket, ahol jobb esélyeik vannak a gyors növekedésre. Az EU-ban mindössze 26 unikornis (legalább egymilliárd dolláros piaci értékkel rendelkező) startup cég működik. Ezzel szemben az USA-ban 109, Kínában pedig 59. A közberuházások összege EU-szerte elmarad a GDP 3%-ában meghatározott célértéktől, a K+F-intenzitás pedig még mindig egyenlőtlenül oszlik meg az uniós térségek között. A befektetések és a kutatások túlnyomórészt Nyugat-Európára összpontosulnak. Az európai munkavállalók 40%-a nem rendelkezik a szükséges digitális készségekkel.
A technológiaalapú innováció, a digitalizáció és a globális megatrendek – mint például a mesterséges intelligencia és a körforgásos gazdaság – térnyerése óriási lehetőségeket rejt magában, ám új kihívások elé is állít bennünket. Globális versenytársaink egyre magasabb sebességbe kapcsolnak, ami magában hordozza annak a veszélyét, hogy Európa elveszti versenyelőnyét a fő iparágakban. Ezért sürgősen növelnünk kell innovációs képességünket annak érdekében, hogy megőrizhessük vívmányainkat és az európai életstílust.
További információk
- Közlemény: A kutatás és innováció megújult európai programja: Európa jövője a kezünkben van
- Tájékoztató: A kutatás és az innováció megújult programja: A Bizottság hozzájárulása a vezetői ütemtervhez (PDF)
- Tájékoztató: Sikertörténetek az uniós kutatás és innováció területéről (PDF)
”
Forrás:
A kutatás és az innováció megújult programja: Európa jövője a kezünkben van; Európai Bizottság; IP/18/3736; 2018. május 15.
