„A mesterséges intelligencia erőteljesen fel fogja pörgetni a gazdaságot, ugyanakkor fenekestül felforgatja a munkaerőpiacot: nagyjából ugyanannyi munkahely jöhet létre, mint ahány megszűnik – állítja egy új kutatás. Pintér Róbert, a Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének adjunktusa szerint viszont az látszik, hogy igazából maguk a kutatók sem tudják, milyen világ lesz a mesterséges intelligencia elterjedése után, és inkább egy hitvita zajlik a kérdésben.
Egy friss PwC-kutatás a mesterséges intelligencia terjedésének gazdasági következményeit vizsgálta, az elemzés főbb megállapításai a következők voltak:
- A mesterséges intelligencia, a robotizáció, és más automatizációs-technológiák fejlődése nagymértékben fel fogja pörgetni a gazdaságot, elsősorban azért, mert a gépek elképesztő mértékben növelhetik a vállalatok hatékonyságát és termelékenységét.
- A kutatók becslése szerint ezek a technológiák akár 14 százalékkal is hozzájárulhatnak 2030-ra a globális GDP-hez, ami a mai értékekhez képest 15 ezer milliárd dolláros növekedést jelent. A legnagyobb hasznot Kína és Észak-Amerika húzhatja a technológiai forradalomból, Európa csak a harmadik helyen szerepel.
- Általánosságban elmondható, hogy a technológia első körben olyan területekről fogja kiszorítani az embert, ami alacsony képzettséget kíván meg. Az elemzés szerint a változás következtében nagyjából ugyanannyi munkahely fog megszűnni, mint ahány létrejön – sőt a PwC előrejelzése szerint a mérleg nyelve az új munkahelyek felé fog elbillenni.
- Bár a kutatásban nem szerepel Magyarország, a régió több országának munkaerőpiacát is érzékenyen érintheti a változás: az elemzés szerint Szlovákiában, Szlovéniában, Litvániában, és Csehországban a jelenlegi munkahelyek 40-45 százalékát automatizálhatják a jövőben.
Bár az említett elemzés amellett érvel, hogy a változás gazdasági növekedést, és a megszűnő munkahelyek helyére rengeteg új munkahelyet fog hozni, a sok bizonytalanság miatt a pontos jövőt valójában senki sem tudja megjósolni. Éppen ezért, Pintér Róbert, a Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének adjunktusa úgy látja, hogy a kérdés körül alapvetően egy hitvita zajlik, amiben nem lehet igazságot tenni.
„A PwC most amellett tette le a garast, hogy a mesterséges intelligencia egy 20 éves időtávlatban ugyanannyi munkát hoz, mint amennyit elvesz. Egy másik neves intézmény, az Oxford Institute viszont ennek épp az ellenkezőjét jósolta, azt hogy a változás az amerikaiak és az angol munkaerőpiac kárára fog válni” – mondta Pintér, aki szerint a mesterséges intelligencia elterjedése strukturális munkanélküliséghez vezethet.
„Az egy dolog, hogy mondjuk 7 millió állás megszűnik, a másik oldalon pedig 7 millió létrejön, de ezek közé nem tehetünk egyenlőségjelet. Ha megszűnik egy kamionsofőr munkája, de létrejön egy adatbányász állás, aközött azért nincs automatikusan átjárás, a munkaerőpiac nem így működik.”
Az internetkutató szerint a kérdésben, amely szerint a gépek elveszik-e a munkánkat vagy sem, jelenleg egy értékalapú vita zajlik a tudományos életben, amiben ki az egyik, ki a másik oldalra áll be. Érdemben egyelőre nem lehet eldönteni, kinek van igaza.
Azt azonban látni lehet, hogy a korábbi időszakokban a produktivitás növekedését nem feltétlenül követte a munkahelyek számának emelkedése – sőt inkább csökkenés volt tapasztalható. Régebben ez a két dolog idővel összetalálkozott, ám a 2000-es évektől látszik egy elég nagy széthúzás, amiről egyelőre nem tudjuk, hogy újra össze fog-e találkozni a jövőben.
Miért nehéz jósolni?
Pintér Róbert azt is kiemelte, hogy amikor mesterséges intelligenciáról van szó, akkor tulajdonképpen három különböző dologról beszélünk, ami a jövő más időpontjaiban valósulhat meg:
- Az első az úgynevezett szűk mesterséges intelligencia, ez a technológia már ma is létezik, és több feladatot is sikeresen meg tud oldani – ilyen például a fordítószoftver, a képfelismerő algoritmus, vagy mondjuk a különféle közlekedéstervező applikációk is.
- Ehhez képest az általános mesterséges intelligencia az, amit mindenki úgy képzel el, hogy olyan intelligens, mint az ember. Általában hétköznapi emberek erre gondolnak először, amikor azt hallják, hogy mesterséges intelligencia. Ám ez a technológia egyelőre nem létezik, és azt sem tudjuk, hogy milyen messze van még. Az áttörést mindig a következő évekre teszik, de az ígéret valahogy mindig csak tolódik, az elmúlt 50 évben tulajdonképpen folyamatosan ez történik. Szóval nem tudjuk, mikor fog megérkezni ez a technológia, ha egyáltalán meg fog – mert egyesek szerint ez megvalósítható, míg mások szerint nem.
- A következő szint pedig a szuper-intelligens mesterséges intelligencia, ami meghaladja az ember értelmi képességeit. Ezen a ponton azonban egy elég komoly ellentmondással állunk szemben. Ugyanis ha képesek leszünk olyan gépeket létrehozni, ami legalább annyira értelmes, mint az ember, akkor onnantól kezdve semmit nem kell létrehoznunk, hiszen amit létrehoztunk, az képes lesz létrehozni önmagánál intelligensebb programokat. Emiatt ez egy nagyon speciális eszköz: nem olyan, mint egy ásó vagy egy gőzgép – elvégre egy gőzgép nem fog még több gőzgépet létrehozni, a mesterséges intelligenciánál viszont pontosan ez a helyzet. Emiatt nem tudjuk, hogy mi lehet a szingularitás után (miután a gépek okosabbá válnak az embernél).
Pintér meglátása szerint tehát azért bizonytalan minden jóslat, mert a történelemben ezidáig nem dolgoztunk még mesterséges intelligenciával, így a korábbi időszakokból nagyon nehéz tanulságokat levonni a munkaerőpiac jövőjével kapcsolatban.
„Fontos azonban észrevenni, hogy amikor arról beszélünk, hogy a gépek elveszik a munkánkat az nem egy jövőbeli, hanem egy múlt-, és jelenbeli folyamat – emelte ki az internetkutató, aki szerint már ma is olyan technológiai eszközökkel vagyunk körülvéve, amelyek nélkül nem tudnánk dolgozni, működtetni a gazdaságot. – A gép és ember kooperációjára nagyszerű példa a két konkurens szállásfoglaló oldal, a szállás.hu és a booking.com versenye: mindkét cégben szoftverek, algoritmusok és emberek működnek együtt, mindenki azt csinálja, amiben jobb, és közösen próbálják legyőzni a rivális céget. Szóval ez nem egy jövőidejű folyamat, hanem már most is zajlik.”Mit tehetünk, hogy nyerjünk a gépek térhódításából?
Pintér szerint arra mindenképp fel kell készülnünk, hogy a munkák egyre nagyobb része automatizálható lesz, a gépek fokozatosan elveszik tőlünk a repetitív, unalmas munkákat, így érdekesebb, kreatívabb dolgokat fogunk csinálni.„Hozzá kell szoknunk, hogy életünk során akár többször is szakmát, hivatást kell váltanunk. Aki most lép be a munkaerőpiacra, azoknak a legjobb tanács az, hogy ne egy specifikus munkát, hanem iparágat válasszanak maguknak. Tehát mondjuk, aki sofőrnek megy, az abban gondolkodjon, hogy logisztika; és akkor a területen egy csomó olyan szakma van, ami nem sofőri munka, de a szállítmányozással kapcsolatos. Így ha kell, időben lehet váltani a szakmák között, mert teljes iparágakat nem fog bedönteni ez a folyamat, de egyes szakmákat nagyon gyorsan kihalásra ítélhet.”
Szakértőnk szerint akkora horderejű változásra kell felkészülnünk, mint amikor évezredekkel ezelőtt nomád társadalomból agrártársadalommá alakult át az emberiség, és minden megváltozott – kezdve a termelés módjától, a családszerkezetig, a vallásig. Hasonló változásokat hozott az ipari forradalom, vagy az információs forradalom is, és Pintér szerint a mesterséges intelligencia is hozhat egyfajta új civilizációs struktúrát.A változásnak azonban lesznek nyertesei és vesztesei is, így arra elsősorban a gyerekeket kellene felkészíteni az oktatási rendszeren keresztül.
„Olyan képességeket lenne érdemes megtanítani a gyerekeknek, amelyek elősegítik a csapatmunkát. Meg kellene tanítani őket, hogy nincs jó meg rossz, hanem komplex feladatok vannak, amiket át kell látni és kollaborálva, csapatban meg lehet oldani. Ezekre kellene felkészíteni őket, és kevésbé a lexikális tudást beléjük verni. Ezt persze könnyű mondani, de a világban szinte egyetlen oktatási rendszer sincs, amely a gyerekek többségének ezt biztosítani tudná, egyedül Szingapúrt és Finnországot szokták kivételként emlegetni. Összességében azok az országok működnek most is a legjobban, ahol az oktatást komolyan veszik, és az emberek képesek adaptálódni a különféle új helyzetekhez. Ám ehhez a tanulás nem érhet véget azzal, hogy az ember kikerül az iskolapadból” – mutatott rá Pintér az oktatás fontosságára.”
Forrás:
Mikor lesz önnek hibrid munkahelye, ahol szoftverek és algoritmusok a kollégák?; Kovács Levente; Zoom.hu; 2018. augusztus 3.
