„… Többek közt azt kutatták, hogy mit kell tudnia a város- és területi tervezésnek ahhoz, hogy megfelelőképp felkészüljön olyan kihívásokra, amelyekkel a javarészt a 20. század derekáról eredő tervezési rendszerek valószínű, hogy nem fognak tudni megbirkózni. Egészen egyszerűen három kérdést tettek fel: Miért tervezünk? Hogyan tervezünk? Milyen típusú városi és területi tervek szülessenek?
…Ezen tapasztalatok alapján született A Város- és Területi Tervezés Nemzetközi Irányelvei, melynek készítői kétféle módszert mutatnak be. Egyrészt a tervezést olyan döntéshozatali folyamatként definiálják, amely térbeli jövőképek, stratégiák és tervek kidolgozásán, illetve szabályozási eljárások, intézményesítési és participációs mechanizmusok, illetve egy sor szakpolitikai irányelv alkalmazásán keresztül arra törekszik, hogy adott gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti célokat valósítson meg. Másrészt pedig alapvető gazdasági funkcióval bíró eszköznek tekintik, amely a belső gazdasági növekedés, a prosperitás és a munkavállalás serkentése érdekében alakítja át a városok és régiók szerkezetét és funkcióit, választ keresve a leginkább sérülékeny, marginalizált vagy ellátatlan csoportok szükségleteire.Maga a kiadvány olyan tervezési alapelveket és ajánlásokat közvetít, amelyek bármely ország és város számára segítséget nyújthatnak például az urbánus demográfiai változások (népességnövekedés, stagnálás vagy fogyás) kezelésében, és a meglévő vagy új települések életminőségének javításában. Szándéka szerint a szubszidiaritás elvének, és az egyes országok saját kormányzási struktúrájának figyelembe vételével az Irányelvek a térbeli tervezés teljes spektrumában és minden tervezési szintjén alkalmazható.
A javaslatok térbeli hierarchia szerint nemzetek feletti és határokon átnyúló, országos, város-régió, agglomeráció és metropolisz, valamint települési és önkormányzati, illetve településrész és városnegyed szintekre tagoltan fogalmazódtak meg. A javaslatokat a tervezésben főszerepet játszó ágensek, azaz a várostervezéssel foglalkozó szakemberek és szervezeteik, a civil társadalmi szervezetek és más társaságok, egyesülések, illetve a helyi önkormányzatok, illetve a nemzeti kormányok számára dolgozták ki. Az Irányelvek négy nagy fejezete a várospolitika és kormányzás kapcsolatát, a tervezés fenntartható fejlődésben (társadalomfejlesztés, tartós gazdasági növekedés és az épített és természeti környezet) vállalt felelősségét, a tervezés összetevőit és a tervek megvalósításának és ellenőrzésének kényes feladatait öleli fel.Nem minden javaslat vonatkozik mindenkire, mivel a cél egy olyan univerzális keretrendszer összeállítása volt, amelyet bármely ország döntéshozója, jogalkotója és tervezője elővehet, és kipipálhatja, hogy mi az, ami már működik, mi az, ami jó lenne, és mi az, ami irreleváns számára. Megtették ezt a fordítók kíváncsiságból, illetve az ENSZ Habitat kérésére is, azonban ez már egy másik történet, és meg is haladná e bemutató kereteit (persze innen lenne igazán izgalmas).[epitészforum.hu]”
—
„A világ 1950 óta gyorsan változik. A városi lakosság 746 millió főről (1950; a világ népességének 29,6%- a) 2000-re 2,85 milliárdra nőtt (46,6%), 2015-ben pedig elérte a 3,96 milliárdot (54%).Becslések szerint 2030-ban a városi lakosság száma eléri az 5,06 milliárd főt (a világ össznépességének 60%-a).
Az átalakulásra válaszul az Irányelvek olyan keretrendszert állít fel, amelyen belül jobb globális szakpolitikák, tervek, illetve tervezési és megvalósítási eljárások születnek, és így olyan célszerűbben kialakított, társadalmilag egységesebb, jobban összekapcsolt és összekötött városok és térségek alakulhatnak ki, melyek képesek a fenntartható
városfejlesztésre és jobban helyt állnak a a klímaváltozás okozta nehézségekkel szemben..[UN Habitat]”
Forrás:
Miért és hogyan tervezzünk városokat?; Láposi Roland; epiteszforum.hu; 2018. augusztus 8.
A város- és területi tervezés nemzetközi irányelvei; A magyar változatot Zsigmond László és Láposi Roland állított össze, Hübner Mátyás segítségével; UN-Habitat; 2018 – A kiadvány letölthető PDF-ben a megadott címen.
