„A „Journal of Open Innovation: Technology, Market, and Complexity” oldalán megjelent szakcikkben 13, különböző országból származó kutató tette közzé ötletvihar (brainstorming) módszerrel készített összegzését arról, hogy miben rejlik a negyedik ipari forradalom lényege, illetve hogy beszélhetünk-e egyáltalán negyedik ipari forradalomról, vagy csak az információtechnológiai (IT) áttöréssel jellemezhető harmadik ipari forradalom második szakaszáról van szó. A dokumentum első részében a meghatározást járják körbe, leszögezve, hogy nincs általánosan elfogadott definíciója a negyedik ipari forradalomnak. Tegyük hozzá: az alcím megfogalmazásával ellentétben a szó tudományos értelmében vett definíciót ezúttal sem kapunk, de alapos körülírást, több dimenzió mentén igen. A szerzők maguk sem tekintik lezártnak a válaszaikat, de úgy vélik: jó mintát adhat további kutatásoknak a feltett kérdések megválaszolásához. Ez a négy kutatási kérdés a következő:
- Mi a meghatározása a negyedik ipari forradalomnak?
- Mi lehet a megfelelő válasz a negyedik ipari forradalomra az intézmények szempontjából?
- Mi lehet a megfelelő válasz a negyedik ipari forradalomra a technológiák szempontjából?
- Mi lehet a megfelelő válasz a negyedik ipari forradalomra a céges innovációk és start-up stratégiák szempontjából?
A lehetséges meghatározásokat leíró rész 11 alpontba sorolja a jellemzőket, nem kevés átfedéssel, a következők szerint.
Második IT-forradalom. Míg az információtechnológiai (IT) alapú harmadik ipari forradalomról a 70-es évek óta beszélhetünk, addig – a Világgazdasági Fórum (WEF) meghatározása szerint – a negyedik a XXI. századdal együtt kezdődött. Forradalmi változást hozott a következő jellemzőkkel: mindenhol jelen lévő és mobil internet; olcsóbb, kisebb és erősebb érzékelők; mesterséges intelligencia és gépi tanulás. Egy másik meghatározás azt emeli ki, hogy az IT szétterjed minden iparágban (beleértve a gazdaság mindhárom klasszikus szektorát), vagyis az IT horizontális bővülését jelenti, kreatív kapcsolatot hozva létre egyben a technológiák és a piacok között.
Jelentős technológiai diszrupció digitalizációval. A következőkben a ’disruption’ és ’disruptive’ kifejezéseket – elfogadott magyar kifejezés híján – meghagyjuk latinos alakjában, mivel a tükörfordított „bomlasztó” nem fejezné ki a lényegét. A diszruptív innováció ugyanis nem csak rombolja a meglévő piaci viszonyokat, hanem új piacokat is teremt. Jelen korszak diszruptív technológiáit az összeolvadás jellemzi, mint amit például a mesterséges intelligencia és és a robotika között figyelhetünk meg. Ezek teljesen új gyártási folyamatokat generálnak, alacsony erőforrásigénnyel. A digitális technológiák belépnek minden szektorba, és közelebbi kapcsolatot hoznak létre a vásárlókkal is. Mindezek összetett hatása erőteljesen átalakítja a helyi, a térségi, a nemzeti és a nemzetközi gazdasági struktúrákat.
A Tárgyak Internetének digitális korszaka. A negyedik ipari forradalom felfogható úgy is, mint amit a technológiai és humán rendszereket integráló okos megoldások fejlesztése és alkalmazása jellemez. A digitális alapú intelligens rendszerek holisztikus megközelítésű fúziója, a technológiai, a biológiai és az emberi tényezők integrációja az iparágakat a poszt-Fordiánus korszakba repíti, olyan jellemzőkkel, mint az összekötöttség, a big data, az automatizáció, a robotizáció, a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia, a blokkláncok, az érzékelők, a virtualitás, a 3D-s nyomtatás és a kiterjesztett valóság.
IoT forradalom. Adott megközelítésben a negyedik ipari forradalom egyet jelent a tárgyak internetének (IoT) fejlődésével. Ebben az esetben az IoT-t az információs társadalom globális infrastruktúrájának tekinthetjük, fejlett szolgáltatásokat téve lehetővé a fizikai és virtuális összeköttetésekkel.
Kombináción alapuló innováció. A negyedik ipari forradalom túlmegy az egyszerű digitalizáción, és a technológiák kombinációjával képessé teszi a vállalatokat új üzleti modellek kifejlesztésére, gazdasági teljesítményük növelésére, az életminőség javítására. Ez új munkahelyek teremtéséhez, társadalmi innovációhoz és gyártási innovációhoz vezethet. Átformálja a vásárlói elvárásokat, nyitott és együttműködésen alapuló innovációra ösztönöz, új szervezeti formákat hoz létre.
Új diszruptív kombinációk felemelkedése. Hagyományos megközelítésben erős kapcsolat van az adott technológia és annak speciális piaca között. Napjainkban ez az elkülönítés bomlasztóan és nagyon gyorsan tűnik el – a technológiák és a piacok gyorsan és váratlanul tudnak kombinálódni. Ezeket a diszruptív kombinációkat legerősebben a mesterséges intelligencia, a big data és a tárgyak internete hajtja. Mivel ezek a kombinációk gyakran váratlanul, ellenőrizetlenül és önkéntesen jönnek létre, előrejelzésük és irányításuk is nehéz.
Önszerveződés és önmegvalósítás. Érdekes megközelítést jelent az ipari forradalmak összevetése a jól ismert Maslow-piramissal, a technológiai innovációt az emberi vágyakkal. Eszerint az első és második ipari forradalom elsősorban fizikai szükségleteket és biztonsági igényeket elégített ki, beleértve a kényelmi megoldásokat is. A harmadik ipari forradalom a kényelmen túl a társasági igényekre is választ adott a kommunikáció forradalmával és a közösségi hálókkal. A negyedik ipari forradalom pedig az önkifejezés és önmegvalósítás mellett a fogyasztói igények előrejelzését és azok intelligens kielégítését is lehetővé teszi.
Szuper-diszruptív innováció. A diszruptív innováció a fenntartható innováció ellentétét jelenti: olyan fogyasztói igényeket elégít ki, amelyek a korábbi piaci szerkezetben nem is léteztek, új piacokat vagy legalább új piaci réseket teremtve. Az új üzleti modellek egyben fejlett manipulációs modelleket is magukba foglalnak. A diszrupció, a bomlasztás a társadalomra is kihathat, az egyenlőtlenség növelésén, a középosztály megroppanásán és a polarizáción keresztül. A diszrupció elvezethet az állam szerepének újragondolásához, sőt, a nemzetközi rendszer újraértékeléséhez is, miközben zavart okozhat morális és identitási kérdésekben.
Új ipari forradalom IoT, Big Data, mesterséges intelligencia és blokkláncok alkalmazásával. Míg az első és második ipari forradalom a modernizációval jelentősen emelte a hatékonyságot és a termelékenységet, a harmadik ipari forradalom kiterjesztette az emberi tevékenységet a fizikai térből a kibertérbe. A negyedik ipari forradalom olyan termelési tényezőket von be, amelyek korábban nem léteztek: a tárgyak internete, a nagy adatmennyiség (az új tőke), a mesterséges intelligencia és a blokkláncok, folyamatos rövidtávú innovációkat gerjesztenek és egyben össze is kapcsolják ezeket. Megvalósul a fizikai és a kibertér fúziója, a rendkívüli mértékben összekapcsolt (hyper-connected) társadalom. Szerveződését tekintve az első és második ipari forradalmat a centralizált struktúra jellemezte, míg a harmadikat a decentralizált, a negyediket pedig olyan elosztott hálózat (distributed network), amelynek egyes pontjai egyenlő erővel bírhatnak.
Ipari innováció 3.0. Az olyan megfogalmazások, mint a fejlett ipari partnerség, az ipari 4.0 platform, a robotizáció revitalizációs stratégiája vagy az ipari innováció 3.0 a negyedik ipari forradalom olyan területekre gyakorolt hatásokra irányítják a figyelmet, mint a hozzáadott érték és versenyképesség, az ökológiai lábnyom, az új üzleti modell, a digitális start-upok és azok ökoszisztémája, a dolgozói elégedettség, a fenntarthatóság és a vállalati arculat.
Széleskörű változások az iparágakban és a társadalomban. Vannak kutatók, akik eleve megkérdőjelezik azt, hogy beszélhetünk-e negyedik ipari forradalomról. Szerintük ez inkább marketing koncepció, elsősorban Dél-Koreából terjesztve. Ezzel szemben azok, akik a negyedik ipari forradalom koncepciója mellett érvelnek, azok kiemelik, hogy a hiper-összekapcsoltság, a mesterséges intelligencia és az automatizáció számos ágazatban okoznak diszruptív változásokat.
A negyedik ipari forradalom jelentette kihívásokra adható válaszokat – ugyanebből a dokumentumból – következő számunkban mutatjuk be.”
Forrás:
How to Respond to the Fourth Industrial Revolution, or the Second Information Technology Revolution? Dynamic New Combinations between Technology, Market, and Society through Open Innovation; MinHwa Lee, JinHyo Joseph Yun, Andreas Pyka, DongKyu Won, Fumio Kodama, Giovanni Schiuma, HangSik Park, Jeonghwan Jeon, KyungBae Park, KwangHo Jung, Min-Ren Yan, SamYoul Lee, Xiaofei Zhao; Journal of Open Innovation: Technology, Market, and Complexity; 2018, 4, 21.; doi:10.3390/joitmc4030021
A tanulmány nyitott elérésű.
Második rész: Negyedik ipari forradalom vagy második informatikai forradalom? Meghatározások és lehetséges válaszok a kihívásokra (2. rész); eGov Hírlevél; 2018. október 14.
One Comment