„Amint az várható volt, a világ egyik legnagyobb biztosítótársasága teljes erővel rámozdult az ügyfelek fitnesz adataira. A kanadai Manulife amerikai leányvállalata, a John Hancock nevű pénzintézet hároméves teszt után úgy döntött, hogy minden életbiztosítási termékére kiterjeszti az interaktívnak nevezett opciót. Ez azt jelenti, hogy ha az ügyfél hajlandó összekötni vele a hordozható eszközeit, akkor kedvezményekben részesül.
Ha valaki automatikusan átadja például a karján lévő Fitbit vagy Apple Watch, vagy bármilyen sporttevékenységet monitorozó eszköz adatait, akkor kedvezőbb díjakat és különböző üzletekben levásárolható kuponokat kap. Elvileg mindenki nyerhet a megoldással, az ügyfél kevesebbet fizet és újabb ösztönzőt kap a sportoláshoz, és mivel hosszabb ideig él egészséges életet, a biztosítónak kevesebbet kell majd kifizetnie az egészségügyi ellátására.
Mindez azonban mégsem ennyire egyértelmű, a hasonló törekvéseket nem véletlenül éri világszerte számos kritika.
A trend nyilvánvaló, minden vezető biztosító meg szeretné szerezni az ügyfelek sportolási és egészségügyi adatait, hogy ezeket beépíthesse a díjszabásába. Magyarországról az egyik jó példa az NN Biztosító, amelynek saját mobiltelefonos futóapplikációja van, amelyben a regisztrált ügyfelek a futott táv és idő alapján szerzett pontjaikat kedvezményes vásárlásokra használhatják fel.
Ezzel párhuzamosan az NN nemrég megjelent egy olyan sporthoz kapcsolt balesetbiztosítással is, amelyet mobiltelefonról lehet igény szerint ki- és bekapcsolni, például azért, hogy perc alapon számlázzon, csak addig, amíg az ügyfél fut, biciklizik vagy akár túrázik. Ez azonban csak a kezdet.
Logikus lenne, hogy a két applikációból szerzett személyes adatokra építve a jövőben az ügyfeleket például személyre szabott életbiztosítási ajánlatokkal bombázzák. Sztanó Imre elnök-vezérigazgató erre a felvetésünkre azt mondta nekünk, hogy nem vagyunk még ebben a fázisban, de a termékfejlesztés iránya valóban ez. Nagyon sokat tehát már nekünk sem kell várnunk arra, hogy választás elé állítsanak: vagy megadjuk a hozzáférést a fitnesz adatainkhoz, vagy nem kapunk alacsonyabb árakat, esetleg fejlettebb szolgáltatáscsomagokat.
A John Hancock amerikai lépése egyébként nem teszi kötelezővé a csatlakozást, az adatok átadása nélkül is lehet szerződni a céggel. A folyamat csak akkor kezd érdekes lenni, ha a jövőben nagyon sokan engedik meg a hozzáférést, mert akkor fordul a kocka, és idővel már úgy tűnhet, hogy az olcsóbb díj az alap, és a magánszférába be nem engedő drágább verzió a prémium szolgáltatás.
Mi lehet a baj ezzel? Lisa F. Carver, a kanadai Queen’s University tudományos munkatársa szerint például az, hogy az alacsonyabb jövedelmű rétegek számára nem lesz reális választás a drágább biztosítás, vagyis az a fajta termék, ahol nem kell hozzáférést engedni a személyes adatokhoz.
Ők tehát tulajdonképpen ki lesznek szolgáltatva annak, hogy leépítsenek egy részt a magánszférájukat övező falakból.
Ráadásul hasonló helyzetbe kényszerülhetnek a pénzügyeikben is, mert ha például hitelt akarnak felvenni, akkor a kedvezőbb kondíciókhoz esetleg automatikus hozzáférést kell majd engedniük a pénzköltési adataikhoz. A harmadik láb pedig az egészségbiztosító, amely az alacsonyabb díjakért cserébe például kérhet rendszeres és automatikus pulzus- vagy vérnyomásmérést, esetleg aktivitásfigyelést.
Ám minél több adatot oszt meg valaki, annál könnyebben válik terelhetővé az élete. Ha a pénzügyi szokásokról, az egészségügyi (akár a nem receptköteles) költésekről és a sportolási, illetve wellness-szokásokról keletkező sok adatot képzeletben egybegyúrjuk, egészen értékes, piacon jól eladható halmazok jöhetnek létre. Egy ilyen kombinált adatbázishoz pedig könnyű olyan ösztönző rendszert kapcsolni, amely adott csatornákba tereli az ügyfelek fogyasztását. A bizonyos helyeken levásárolható kuponok rendszere már ebbe az irányba mutat.
Végső soron pedig a jövőben a mainál sokkal jobban nyílhat a biztosításban az olló az egészségesek és egészségesebben élők, illetve a kevésbé jó adatokat produkáló ügyfelek között. Carver szerint ez azért nem jó, mert az idősebbek a jelenleginél is kedvezőtlenebb helyzetből indulnak majd, pedig pont nekik nincs több pénzük a jobb szolgáltatásokra.”
Forrás:
A biztosítódnak lesz egy ajánlata a mozgási adataidért cserébe, odaadod neki?; Torontáli Zoltán; G7.hu; 2018. október 29.
