Program a Versenyképesebb Magyarországért – digitális kormányzati szemelvények

„…04 KÖZSZFÉRA

PROGRAM
Államigazgatás hatékonyságának javítása
Akció
Teljesítményt előtérbe helyező bérgazdálkodás és a munkafolyamatok újratervezésével párhuzamos létszámracionalizálás a közszférában

Akció kifejtése
Háttér: Magyarországon a közszféra az összes foglalkoztatott mintegy 29 százalékát alkalmazza, ami nemzetközi összevetésben igen magas szám. Ugyanakkor hazánk a GDP-arányos állami bérek tekintetében a középmezőnyben helyezkedik el.

Főbb programpontok:

• A közszféra minőségét javító, a teljesítményt előtérbe helyező bérgazdálkodás irányába történő elmozdulás.
• A feladatok átrendezése mellett létszámcsökkentés végrehajtása. A felszabaduló bértömeg versenyképes fizetést biztosít a közszférában alkalmazottak számára.
• A közszektor hatékony működési rendjének megteremtése, vagyis az állami feladatok újragondolása. Ilyen irányú újragondolása az állami folyamatoknak már folyamatban vannak, de meg kell teremteni ezek racionális keretekben és intézményi szinten történő végrehajtását. (E tekintetben figyelembe veendő, hogy az állami feladatok jelenleg is eltérően érintik a központi szektorban, az önkormányzatoknál és az állami vállalatoknál alkalmazottakat, ami a feladatok felülvizsgálata kapcsán is szempontként jelentkezik. Ez részben hatósági feladatokkal, részben a munkaszervezéssel kapcsolatos.)

Versenyképességi hatás: ****, Hatás kezdete: 2020, Megvalósítás kezdete: 2019.01.01., Megvalósítás vége: 2021.12.31., Főfelelős (társfelelős): ME (PM)

Akció
Államigazgatási folyamatok digitalizálása, online intézhető hatósági ügyek arányának növelése

Akció kifejtése:
Háttér: Magyarország az elmúlt években folyamatosan fejlesztette a közigazgatás és az állampolgárok közötti kapcsolattartás elektronikus felületeit, ám sok esetben elszigetelt, külön felhasználói ismereteket igénylő megoldások jöttek létre. A hatósági eljárások digitalizációjában rejlő potenciált jelzi, hogy Észtországban digitális megoldások alkalmazásával 2017-ben sikerült 50 órára leszorítani a vállalkozások által egy évben adóadminisztrációval töltött időt; ugyanez az érték Magyarországon évi 277 óra, ami a második legmagasabb az EU-n belül.

Általános cél: Olyan egységes e-ügyintézési platformot szükséges kifejleszteni, melyet minden ember egyszerűen, intuitívan kezelhet, a könnyű eligazodásban bármikor segítséget kaphat. Fontos, hogy az elektronikus ügyintézésre való áttérés legfőbb ösztönzője a magas minőségű szolgáltatás egyszerűségébe vetett bizalom legyen.

Főbb programpontok:

• Cél a központi közigazgatás belső folyamatainak teljes digitalizációja 2022-ig. A papírmentes minisztériumok nem csupán példamutató, gyors és környezetbarát működést jelentenének, de Észtország a papírmentes kormányzattal évente mintegy a GDP 2%-ának megfelelő összeget takarít meg.
• A hatósági eljárások elektronizálása mind a vállalatok, mind az állampolgárok felé több ezer eljárás egységesítését igényli. A cél a leggyakrabban használt eljárástípusok 80%-ának felhasználóbarát, egységes felületről elérhető, teljeskörű elektronizálása 2020-ig, a folyamat 95%-os előrehaladása 2022-ig.

Az akció részeként a Pénzügyminisztérium az Európai Bizottság SRSP programja keretében, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tevékenységének szak- mai támogatásaként konkrét projektet tervez végrehajtani, amely a Világbank Dong Business felmérésben azonosított leginkább problémát jelentő hatósági eljárások átvilágítására és megújítására irányul. (A 2018. október 31-én benyújtott pályázat támogatásáról az Európai Bizottság várhatóan 2019 tavaszáig dönt. A projekt pontos ütemezése az SRSP program keretében beadott pályázatok elbírálásától és konkrét támogatási paramétereitől függ.)
Versenyképességi hatás: ****, Hatás kezdete: 2020, Megvalósítás kezdete: 2019.01.01., Megvalósítás vége: 2022.12.31., Főfelelős (társfelelős): MK (BMT, ITM)

Akció
Államigazgatási-hatósági tevékenység minőségének, hatékonyságának szisztematikus mérése

Akció kifejtése
Háttér: A hatósági eljárások gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb lebonyolítása javítja a vállalati szektor versenyképességét, hiszen ennek köszönhetően a vállalkozások értékes erőforrásokat (időt, pénzt, munkaerőt, vezetői odafigyelést) csoportosíthatnak az állam által előírt adminisztrációtól a valódi gazdasági értéket teremtő tevékenységek (termelés, fejlesztés, képzés stb.) felé.

Általános cél: Nemzetközi példák alapján összehasonlítható kvantitatív teljesítménymérési rendszer kidolgozása az államigazgatás területein. A háromszintű mérési módszertan lehetővé teszi mind az intézmények, mind a szervezeti egységek, mind az egyéni teljesítmény értékelését.

Főbb programpontok:

• Az eredményorientált folyamat-újratervezés többféle visszacsatolási módszerrel ösztönözhető: egyfelől objektív módon mérhető adatok segítségével (például várakozási idő, ügyintézés gyorsasága, tájékoztatás teljeskörűsége), másfelől szubjektív szempontból (mennyire volt elégedett az ügyfél a nyújtott szolgáltatással, hogyan lehetne javítani) értékelve a nyújtott szolgáltatás minőségét.
• Az állampolgárokkal és vállalkozásokkal történő kapcsolattartás során önkéntes ügyfélelégedettségi visszajelzések gyűjtése.
• A rendszerszintű visszacsatoló rendszer automatikus elemzőfelületének ki- dolgozása, amellyel mind a szervezeti működés, mind a folyamatokat leíró jogszabályok leghatékonyabb fejlesztési irányai is könnyedén kijelölhetők.

Versenyképességi hatás: ****, Hatás kezdete: 2021, Megvalósítás kezdete: 2019.01.01., Megvalósítás vége: 2020.03.31., Főfelelős (társfelelős): ME

PROGRAM
Üzleti szabályozás minőségének javítása

Akció
Csőd-és felszámolási eljárások jogszabályi és intézményi kereteinek felülvizsgálata

Akció kifejtése
Háttér: A gazdasági versenyképesség növelésének alapja a jól működő vállalkozások. Abban az esetben, ha egy vállalkozás képtelen törleszteni a hitelezőkkel szemben fennálló adósságait, a gazdaság érdeke, hogy a fizetésképtelen vállalkozás eszközei, erőforrásai minél gyorsabban és minél kisebb veszteség mellett újra felhasználásra kerülhessenek a gazdaság más, értékteremtő(bb) folyamataiban (tőkereallokáció). Magyarországon a fizetésképtelenségi eljárások nemzetközi összehasonlításban hosszúak és költségesek is. A költségek az adós vállalat vagyonának a 14,5 százalékát teszik ki, szemben az Európai Unió 10,3 százalékos átlagával, miközben a követelések megtérülési rátája is alacsony: 43,7 százalék, szemben a 63,2 százalékos EU-átlaggal.

A Világbank által végzett Doing Business felmérés meghatározott szempontok szerint vizsgálja, hogy az adott ország fizetésképtelenségi eljárásainak a keretrendszere mennyire hatékony. A hazai reformok véghezvitele hatékony segítséget nyújthat a felmérésben vizsgált szempontok alapulvétele.

Főbb programpontok:

• Olyan vonzó csődeljárási keretrendszert kell megalkotni, ahol a bajbajutott vállalkozás egyezséget alakíthat ki a hitelezőkkel annak érdekében, hogy korrigálhassa a hibáit és folytathassa gazdálkodó tevékenységét.
• Ha a felszámolás mégis elkerülhetetlen, akkor ennek véghezvitelére olyan kereteket kell biztosítani, amely gyors, költséghatékony és biztosítja a hitelezői követelések minél teljesebb kielégítését.

Az Európai Bizottság SRSP programja keretében az Igazságügyi Minisztérium konkrét projektet tervez végrehajtani, amely a csőd-és felszámolási eljárás szisztematikus reformjára, valamint az eljárásokba bevont csődbiztosok, felszámolók és bírák képzésére irányul. (A 2018. október 31-én benyújtott pályázat támogatásáról az Európai Bizottság várhatóan 2019 tavaszáig dönt. A projekt pontos ütemezése az SRSP program keretében beadott pályázatok elbírálásától és konkrét támogatási paramétereitől függ.)

Versenyképességi hatás: ****, Hatás kezdete: 2020, Megvalósítás kezdete: 2019.01.01., Megvalósítás vége: 2020.06.30., Főfelelős (társfelelős): IM (PM)
…
07 VÁLLALATI KÖRNYEZET

PROGRAM
Digitális tudásformálás

Akció
A Mesterséges Intelligencia (MI) stratégia kialakítása, a széleskörű alkalmazás feltételeinek biztosítása

MI stratégia kidolgozása, valamint ehhez MI koalíció létrehozása az iparág, az egyetemek, a kormányzat és az érdekképviseletek részvételével. (Dereguláció, új szabályozók bevezetése, nemzetközi kapcsolatok ösztönzése, Fehér Könyv adatpolitikájának kiterjesztése stb.)

Kiemelten vizsgálandó témakörök:

• Az egyes adattárházak összekapcsolása az MI alkalmazások szélesebb körű alkalmazása érdekében; a nemzeti HPC program tervezésének és az MI stratégia végrehajtásának összehangolása.
• Közadatok közfeladatok érdekében történő hatékonyabb, valamint kereskedelmi célú hasznosítása.

Versenyképességi hatás: ***, Hatás kezdete: 2020, Megvalósítás kezdete: 2019.01.01., Megvalósítás vége: folyamatos, Főfelelős (társfelelős): ITM…”

Forrás:
Program a Versenyképesebb Magyarországért; Pénzügyminisztérium; 2019.február 27. (PDF)
A Versenyképesebb Magyarországért program a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslata alapján készült.