Tovább folytatódik a State Department közdiplomáciai részlegeinek átszervezése
Az USA Külügyminisztériumban az elmúlt hetekben zöld utat kapott a közdiplomáciával foglalkozó részlegek további átalakítása, modernizációja. A korábbi terveknek megfelelően megindul ugyanis a jelenleg elkülönülten működő, három public diplomacy hatáskörű igazgatóság (bureau) „racionalizálása”. Amiről most konkrétan szó van, az az International Information Programs (a Nemzetközi Információs Programok Igazgatósága) és a Public Affairs (Közkapcsolati Igazgatóság) összevonása egy újonnan felállítandó szervezeti egységben, a Bureau of Global Public Affairs, azaz a Globális Közkapcsolati Igazgatóságban.
Ugyanakkor szakemberek szerint ez csupán a felszín, és a Minisztérium mélyrétegeiben sokkal átfogóbb, transzformatív átalakulások indultak a közdiplomáciai tevékenységek teljes megújítására. Ezzel kapcsolatban a nagyhatalmú Advisory Commission on Public Diplomacy (tehát az Elnöknek, a Külügyminiszternek és a Kongresszusnak felelő, az amerikai közdiplomáciát értékelni hivatott köztestület) egy szakmai konferencián foglalta össze a modernizáció pilléreit alkotó három kezdeményezést:
- Az ország összesen 185 külföldi állomáshelyén megtalálható közdiplomáciai részlegek átfogó felülvizsgálata, beleértve a közdiplomáciai feladatkörökbe alkalmazott helyi munkaerőket is;
- Online tervező és folyamatmenedzselő eszközök integrálása a külképviseleti közdiplomáciai részlegek folyamataiba;
- A közdiplomáciai tevékenységek monitorozásának és értékelésének átfogó javítása.
Az átalakítások keretében felülvizsgálják valamennyi közdiplomáciai feladatokra szerződtetett helyi munkavállaló munkaköreit. A munkakörök elnevezése és természetesen a munkaköri leírás tükrözni fogja a helyi alkalmazott tevékenységének irányultságát: az egyes specifikus célcsoportokat, amelyekkel foglalkozik (szemben a mostani gyakorlattal, ahol általában olyan generikus megfogalmazások szerepelnek csupán, hogy „média menedzser”). Az egyes helyi alkalmazottak által betöltött közdiplomáciai munkakörökhöz explicit módon megfogalmazott eredményelvárásokat is rendelnek majd.
A jelenleg használatban levő sokféle jelentő- és folyamatmenedzselő szoftver helyett egyetlen közös – és felhő alapon működtetett – Ügyfélkapcsolati Menedzselő Platformot fognak munkába állítani a közdiplomáciai munkakörökben. Ez áttekinthetőbbé teszi majd a folyamatokat, segíti az eredmények számszerű követését, és azok összevetését a kitűzött célokkal.
A Minisztérium ugyanakkor önálló közönségkutató részleget kíván felállítani a közdiplomáciai munkához kapcsolódó felmérések elvégzésére. A kutatórészleg ugyanakkor feladatul kapja azt is, hogy a célkutatásokat a Minisztérium más részlegei, igazgatóságai, osztályai által végeztetett közvélemény kutatásokkal összehangolja.
Végezetül szintén egy külön részleget kívánnak felállítani a közdiplomáciai tevékenységek, azok eredményei, hatásai monitorozására, értékelésére. Egybehangzó vélekedés szerint ugyanis az eredményértékelés jelenleg a közdiplomáciai tevékenységek egyik leggyengébb pontja a State Departmenten belül.
A konferencia résztvevők ugyanakkor nem rejtették véka alá azt sem, hogy szakmai körökben számottevő kétségek és bizonytalanságok is övezik ma még az USA Külügyminisztériuma közdiplomáciai szervezetének ilyen drasztikus átalakítását. Legelsőnek is azt találják aggasztónak, hogy a részlegek egybeolvasztásával egymással nehezen egyeztethető tevékenységek és célok kerülnek egyfajta Prokrusztész ágyba: a helyi missziók részeként tevékenykedő – és egyébként elismerten világszínvonalú munkát végző – közdiplomáciai részlegek alapvetően a (fogadó országok) helyi közösségeire fókuszálnak. A Közkapcsolati Igazgatóság ugyanakkor sokkal inkább a miniszter egyfajta támogató szervezeteként működik, és ennek megfelelően inkább az otthoni „nagypolitika” áll a figyelmének a középpontjában. Sokan egyelőre túlságosan ambíciózusnak tartják a bevezetendő jelentő- és menedzsment platformot is. Ennek felépítése, működtetése mindenképpen meghaladná a mai Salesforce elnevezésű kapcsolat menedzselő rendszert, és így kérdéses, hogy a jelenlegi gárda zökkenőmentesen tudná működtetni az új szoftvert is.
Evolution of Public Diplomacy One Mutation at a Time; J.B. Johnson; Public Diplomacy Council; 2019. április 15.
Palesztinok szoftver robotokkal szerveznének bojkottot az Eurovízió izraeli döntője ellen
Az Izraeli Külügyminisztérium szerint egyes palesztin csoportok intenzív közösségi média kampányba kezdtek annak érdekében, hogy széleskörű nemzetközi kampányt szervezzenek, pontosabban „generáljanak” az Eurovíziós Dalfesztivál idén Izraelben tartott fordulójának bojkottálására.
A Minisztérium által a napokban közreadott jelentés legfőbb megállapítása ugyanis az, hogy a fesztivál elleni közösségi média akció kulcsmozzanata a manipuláció: ezért nem hagyományos értelemben vett szervező munkára használják a közösségi hálót, hanem nem létező, vagy jelentéktelen kritikus hangok mesterséges felfújásával igyekeznek mozgósítani a nemzetközi közvéleményt. A közreadott szakmai anyag érdekessége a digitális diplomácia művelői számára az, hogy egy valóságos, jól dokumentált (tehát nem homályos utalgatásokra, célozgatásokra alapozott), továbbá konzisztens és jól érthető módon prezentált leírását adja egy konkrét, nemzeteken átívelő közösségi média manipulációs kampánynak.
Az izraeli külügyi szakemberek 2018 novemberében kezdték monitorozni a közösségi média terekben kibontakozó kampányt. Megállapításuk szerint 166 szoftver robot (azaz bot), és 41 troll tevékenységét lehetett azonosítani a vizsgálat során. (A jelentés hangsúlyozza: ez csupán az egyértelműen azonosítható gépi- és humán manipulátorok számát jelenti, valójában az akcióban jóval nagyobb számban kapcsolhattak be közreműködő botokat is, trollokat is.) Ebben az összefüggésben szotver robotként, azaz „botként” a jelentés készítői olyan közösségi média fiókokat soroltak, amelyeket a működtető csapathoz tartózó személyek létesítettek, majd amelyek működését már speciális algoritmus irányította. E mellett a jelentés „trollokat” is azonosított, amiket úgy definiált: valóságosan létező, de adatait tekintve álcázott személy által létrehozott és időszakosan üzemeltetett közösségi média fiók, amelyen „fiktív” információt áramoltat a működtetője.
A vizsgálat szerint a szoftver robotokat különböző operatív helyszínekről irányították: franciaországi, angliai, spanyolországi, olaszországi IP-címek éppen úgy felbukkantak, mint egyiptomi, vagy indonéziai működtető állomások. Az elemzők úgy vélik: ennek a nemzetközi palettának is az volt a célja, hogy azt a benyomást keltse, mintha egy széleskörű, számos országra kiterjedő tiltakozó mozgalom formálódna, és ezzel eredményesen gyakoroljanak nyomást mind a fesztivált szervező európai műsorsugárzó szervezetre, mind pedig a látványos és nagy nézettségű világeseményen fellépni kívánó művészekre.
A manipulatív akció mögött, az izraeli szakértők állítása szerint a Palestinian Campaign for the Academic and Cultural Boycott of Israel (PACBI) nevű palesztin civil szerveződés áll, összefogva más Izrael-ellenes bojkott szervezetekkel.
A vizsgálat szerint a manipulált, mesterségesen gerjesztett üzenetek már eddig mintegy 10 millió Twitter-használóhoz jutottak el; ugyanakkor a rendezvény május 14-i kezdő időpontjának közeledtével a manipulatív kampány még tovább erősödhet. A tét nem kicsi, hiszen a dalfesztivált mintegy 200 millió ember szokta kisebb vagy nagyobb képernyőkön át, vagy éppen személyesen a helyszínről követni. Ennek megfelelően az utóbbi évek egyik kiemelt országimázs építő és támogató eszközeként tartják számon az Eurovíziós Dalfesztivált..
Plaestinian Group Using Bots to Fake a Boycott Campaign Against Eurovision in Israel; Kassy Dillom; Public Diplomacy Press and Blog Review; 2019. májsu 6.
Az Izraeli Külügyminisztérium jelentése teljes terjedelemben letölthető innét
Diplomáciai pengeváltás a közösségi médiában: Közép-Európát is eléri a trend
Apró, de érdekes hírként érdemes felfigyelni az elmúlt napok egyik közleményére. Sebastian Kurz osztrák kancellár kijelentése, miszerint, „minden eszközzel meg akarja akadályozni” a mohi (Mochovce) atomerőmű befejezését, szokatlanul éles reakcióra késztette szlovák kollégáját. Pellegrini miniszterelnök kijelentette, hogy aggasztja őt ez a kijelentés, és leszögezte: nem engedi, hogy egy másik állam képviselője megpróbálja befolyásolni Szlovákia szuverén döntéseit. A kormányfő szlovákiai látogatásra hívta az osztrák kancellárt, ezt hétfői sajtótájékoztatóján jelentette be. Pellegrini azt is hangsúlyozta: Szlovákiának már komoly tapasztalatai vannak hasonló méretű és konstrukciójú atomerőművek megbízható, biztonságos üzemeltetésével kapcsolatban. . „Ugyanilyen biztonságos lesz a mohi hármas és négyes blokk is, ezért visszautasítom, hogy az osztrák kancellár a közösségi hálón adja tudtunkra az álláspontját” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
A megjegyzésnek az a részlete számíthat újszerűnek, ami az osztrák politikus kijelentésének terepét idézi fel. E szerint a közép-európai diplomáciai érintkezésben – nyilván a konfliktusos helyzetekben – is feltűnik az a fajta „Twitter-diplomácia”, amit mindeddig a nagyhatalmakhoz (elsősorban persze Donald Trumphoz és szűk vezetői gárdájához, de más nyugati politikai vezetőkhöz) volt szokás kötni. Szórványosan már eddig is volt példa a közösségi média ilyen jellegű használatára, méghozzá nem kevésbé fajsúlyos – és nyugodtan hozzátehetjük: nem kevésbé konfliktusos – helyzetben a mi térségünkben is. Amikor Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa (a Parlament) 2017. szeptember 5-én elfogadta az új oktatási törvényt, amelynek 7, cikke jelentősen sérti a nemzeti kisebbségek, így a magyar nemzetiségűek alapvető jogait is, akkor az ukrán külügyminiszter Pavol Klimko néhány órán belül Twitter-fiókját felhasználva kelt a lépés védelmére és magyarázatára, méghozzá a nemzetközi online közvélemény előtt. A magyar diplomáciai a kijevi nagykövetségen keresztül, annak honlapján válaszolt, hasonló módon a kibertérben. Elképzelhető tehát, hogy a térség kétoldalú kapcsolataiban is, hangsúlyosabban jelenik meg a közösségi médián folytatott közdiplomáciai spektrumú államférfiúi üzenetváltás eszköze.
Pellegrini: Kurz osztrák kancellár túllépi a hatáskörét; ma7; 2019. május 7.
Az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos hajdani reakciókhoz lásd
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
